8.rész." Ez nagyon morbid.!"

Nem nagyon jönnek vélemények,3 ember kattintott rá arra hogy "tetszik',Ennyire rossz lenne a történet?
Itt a következő rész.:|.


-Szünet.-kiabálta el magát Ed,mire mindenki értetlen fejet vágott.
-Hoztam neki valakit.-kacsintott rám, és megjelent az ajtóban..
-Istenem..szaladtam hozzá majd ölelgettem meg.

-Kicsi lány,én is nagyon szeretlek téged ,de megfojtasz.-szólalt meg...

*Zayn szemszöge.*

Megláttam őt, ahogy a kamerának pózol és látszik az arcán hogy vakítja a fény,és elege van. El-en kivűl senki nem tudta,hogy ennyire űzi a modellkedést. Liam váltig állította míg ide nem értünk hogy miattam ment el Londonból Ed-del. De nagyon remélem hogy a  munka miatt,és nem miattam.-gondolkoztam magamban,miközben ő minket figyelt,mi meg őt.  A fotós nyájas hangja ébresztett fel minket a bambulásból.
-Cicavirág,értem hogy mi köti le a figyelmedet,de Husibogaram,rám figyelj.-kérlelte Rose-t.Bennem ment fel a pumpa.Sutyorgást hallottam oldalról.
-Zayn mindjárt Robban.-susogott Harry.Mire Louis elkezdett nevetni.
-Kussolsz,Styles.-susogtam oda neki,aki egyből befogta.Újra Rose-t kezdtem tanulmányozni.
-Máris.-szólt oda és mosolygott.Mire Ed elkiabálta magát..
-Szünet.-Mindenki értetlen fejet vágva nézett rá..
-Hoztam neki valakit.-kacsintott Rose-ra,Ed pedig az idegeimen táncol..
Egyik pillanatban Rose még állt,a másik pillanatban pedig Josh-t (?) szorongatta(?) Hogy kerül ő ide?
-Istenem..-szólt Rose majd Josh nevetett fel.
-Kicsi lány,én is nagyon szeretlek téged ,de megfojtasz.-szólalt meg Josh. Elegem lett. Oda álltam Liam mellé.Majd nyers hangnembe hozzá szóltam.
-Amint látod, nem miattam jöttünk el.Remélem jól ki pislogtad a húgodat, nem mintha az eddigi 3 napban nem láttad volna eleget,szólj ha megyünk,nem fogom ezt nézni.-mutattam rá a húgára és Josh-ra.
Már kifele sétáltam mikor valaki utánam szólt..
-Rohadtul félreérted az egészet Zayn..-szólt oda Ed hozzám..-De ha így folytatod,és még jobban összetöröd  Rose-t, kicsinállak.-nyomatékosította meg az utolsó szavakat,hogy mindenki értse.
-Én törtem össze?-fordultam meg enyhe gúnnyal a hangomban,Ed soha nem volt ilyen.
-Nem majd én,ugye?-emelkedett fel a szemöldöke Ed-nek. Mire én biccentettem a fejemmel.
-Ekkora hülyének lenni már ne is haragudj.-kiabált rám Ed .Elegem lett bemutattam Ed-nek,majd fogtam magam és kimentem az épületből majd sétáltam a mellék utcákban,sikátorokban. Azt sem tudtam hol vagyok csak sétálgatok,és már  be sötétedett is,elszívtam az összes cigimet ami nálam volt,fáztam,de nem érdekelt.Mikor hangokat hallottam hátulról és egy nagyon ismerős lány sikítást, azonnal meg fordultam és a sikítás irányába szaladtam. ...


*Rose szemszöge. * 
Mikor Josh megjelent, irtózatosan megörültem ,1 éve nem láttam..Mindig hárman csináltunk mindenféle hülyeséget. Ed Josh meg én. Miközben Josh-hal beszéltünk, kiabálásra lettünk figyelmesek .Ed veszekedett Zayn-nel. Majd Zayn bemutatott neki és kisétált. Ed nyakán már látszódtak az erek.                                                   -Hé, Ed sss... figyelj rám.. ss. kérlek..Ed. Nézz rám! -néztem mélyen a szemébe,míg ő az ajtót nézte ahonnan Zayn lépett ki az imént.Figyelte még pár percig majd rám figyelt.
-Menj utána.-suttogta,bólintottam a fejemmel.
-Prince , kabátot.-kiabált Ed,mire a segéd fiú(?) odarohant egy nagyon rövidke kabáttal.Felkaptam,majd fordultam volna hogy rohanok Zayn után, de Ed megállított.
Adott egy puszit a homlokomra majd szólásra nyitotta száját.. 
-Vigyázz Párizzsal, sok a croissant-os fiúcska járkál az utakon.Még a végén elhívnak egy croissant-os délutánra.-röhögött fel,mire én is mosolyra húztam a szám.
-Nyugalom,vissza jövök.!Nem szabadulsz meg tőlem.-röhögtem fel,Mikor susogásokat hallottam hátulról akkor jöttem rá hogy mindenki minket néz,az összes dolgozó a csapat , apu ,kivéve,Zayn.
Sétáltam az ajtó fele, mire valaki elkapta a kezem..Louis volt az.Odahajoltam hozzá majd a fülébe suttogtam.
-Lou ,utána megyek , hívlak ha van valami..-majd adtam egy puszit az arcára,intettem a csapatnak majd kiléptem az utcára.Láttam Zayn-t ahogy bekanyarodik a sarkon.Gondoltam megyek utána,majd ha lenyugodott meg megállítom beszélni.Hisz én hagytam ott őt.Bekanyarodtunk a sarkon egy mellékutcába,majd egy fura fazon aki a falnak dőlve támaszkodott és engem figyelt, méregetni kezdett.                 kellett nekem egy szál kabátba eljönni.
-Kösz, Zayn..-morogtam magamban, mire felém kapta a fejét a fura fazon.
-Hogy mondtad csillagom?-majd közeledni kezdett felém.Ahogy tudtam gyors tempóban "sétáltam" Zayn után..A Fazon pedig utánam kiabált.
-Aranyom,nem vagyok én rossz fiú.Annyira.-röhögött magán,majd lassított,reméltem hogy  le tett arról hogy utánam jön és zaklatni fog.
-csak undorító féreg.-szaladt ki a számon,mire a fazon rám kapta tekintettét és izzott a dühtől a szeme..Ott álltam megsemmisülve ,és a fazon jött felém.Szaladni kezdtem arra amerre Zayn is ment.De ő elkapott és oda nyomott a falhoz.Éreztem a piától bűzlő szagát.Remegtem,féltem,sírtam,nem akartam  hogy még egyszer megtörténjen az ami akkor..
félelmemben és fájdalmamban sikítottam egyet.
-Kussolj!-kiabált rám a fazon,majd letépte rólam a kabátot.
-Hmm..Nem is olyan rossz..-kacsintott rám,mivel csak az a ruha volt rajtam amit a fotózásom kaptam.
Simogatni kezdte a hajamat.
-Ne nyúljon hozzám.-sziszegtem felé.
-Nyugalom kislány , nem fog fájni.. NEKEM-röhögött,én csak reszkettem és sírtam a félelemtől.                 Elkezdte simogatni az arcomat,mire én beleharaptam az ujjába,ahonnan kibuggyant a  saját vére.
-Mocskos ribanc.-majd arcon csapott.Az ujjával volt elfoglalva,mire én a lábammal lendítettem egyet, és eltalálta a féltet pontját a srácnak.  Elkezdtem szaladni,de ő szídkolozott, és a földről elkapta a lábam amit kihúzott sikeresen alólam.Rám ugrott a hapsi,mire én vergődni kezdtem a földön.Megütött,majd próbálta leszedni a ruhát rólam , de újból megrúgtam.Felálltam,amilyen gyorsan csak tudtam,de elkapta a kezem,és a falhoz vágott.Bevertem a fejem..
-Megmondtam ,hogy nyugton maradsz.-ordított rám.Közeledett felém,becsuktam a szemem,most nem volt itt apu hogy megvédjen,nem volt itt Ed sem, és én csak vártam, de a srác aki egyik pillanatban még elöttem volt,most nem a földön  fekszik,mert valaki ütötte,vágta,verte ott ahol csak érte..A falnál összeestem, összehúzódtam és folyamatosan potyogott a könnyem..Egyszer csak a sziréna hangját hallottam.Majd két ismeretlen hangot, akik  az ismeretlen megmentőmet leszedték arról a srácról aki engem elkapott.Beszélt két mondatot valaki,majd odajött hozzám, felkapott és csitítgatott. Ismerős hangja, és a jellegzetes illatát is bárhol bárki közül felismerném.Zayn.Vagyis reméltem hogy ő az..próbáltam kinyögni valamit..Rohanása közbe, fáztam,reszketem.Rám terített valami puhát,amibe becsavart. Hallottam azt,ahogy kiértünk a főútra.A Kocsik zaját,és Párizs éjszaki életének éjszakai alap hangját.
-Zayn?-nyöszörögtem,de a szememet nem bírtam kinyitni,hogy megnézzem tényleg ő e az.
-Igen?Én vagyok,nincs semmi baj.. ssss..itt vagyok-nyugtatott.
-Fáj a fejem..-nyöszörögtem ,mert akkor vettem észre hogy széthasad a fejem.
-sss...nincs semmi.. mindjárt elviszlek valahova,ahol nyugi van.. ss. hercegnő..-csitítgatott mert még mindig könnyeztem..Kis idő múlva,újra megszólaltam mikor ő még mindig a karjában hozott..
-Zayn?-próbáltam rendesen kimondani  a nevét..
-Hm?-motyogta nagyon halkan..-fáradt volt ő is..
-Bocsánat...Szeretlek.. -suttogtam,és harcoltam hogy ne aludjak el,és ne kapjak rohamot. Ed-nél van minden ami kell.Már a válaszát nem hallottam ,csak azt hogy ordít.Feladtam..Elszenderedtem..

* Zayn szemszöge *

Mikor megláttam a sikátorban Rose-t,és azt a srácot,rohantam felé, tudtam mit akar,és láttam Rose-n hogy reszket,fél, sír.. Szaladtam,és neki mentem a támadójának,aki a földön kötött ki..Ráugrottam és ott ütöttem,vertem,ahol és ahogy csak tudtam.
 -Kérem,álljon fel!-hallottam egy férfias hangot a hátam mögött.Nehézkesen de felálltam,megláttam hogy véres a kezem,és azt is hogy a srácot szétvertem.
-Mr.Malik,ha jól tudom.-nézett rám az egyik rendőr.Mire biccentettem.
-A hölgyhöz ha odamenne,megköszönnénk,mivel a hírnevének is ártana ha most magát is bevinnénk,a hölgynek nagyobb szüksége van magára,és telefonon pedig értesíteni fogjuk a fejleményekről.Amúgy ő.-mutatott a földön fekvő emberre..-Párizs legkörözőtebb embere..és Köszönjük.-Biccentettem döbbenten  örültem hogy nem visznek be , de Rose-hoz akartam menni.Mikor már nem velem foglalkozott a rendőr,oda szaladtam a lányhoz felkaptam a karjaimba és rohantam vele, potyogott a könnye,fázott. Lekaptam valahogy a pulcsimat,amivel eddig takartam magamat, és beletekertem.Így is látszott hogy mennyire apró,mennyire törékeny,és milyen pici.Elfért a pulcsimba.Rohantam vele a szálloda felé. Örültem hogy a cuccaimmal együtt átköltöztem Még akkor Eddék miatt egy másik szállodába.
-Zayn?-nyöszörgött Rose.
-Igen?Én vagyok,nincs semmi baj,sss..itt vagyok..-nyugtattam,ne hogy elájuljon és rohamot kapjon..
-Fáj a fejem..-mikor kijelentette akkor láttam hogy véres a feje,ettől féltem.
-Ss...nincs semmi,mindjárt elviszlek valahova,ahol nyugi van.. ss.. hercegnő.-csitítgattam.
-Zayn?-nyöszörgött fel újra,de a hangja nagyon rekedt volt..mire odakaptam a fejem.
-Hm?-motyogtam én is..
-Bocsánat..Szeretlek..-suttogta ,mire én megtorpantam..
-Istenem..-döbbentem le. Szeret. Kimondta. Próbáltam megszólalni a döbbenettől..
-Én is, Nagyon. Rose. Rose?.- próbálgattam felébreszteni,sikertelenül.
Már ott jártam a szállodánál,mikor megláttam a fotósokat,de nem érdekelt.Át vágtam a tömegen..
-Ki ez a lány?-hallottam egy hangot.
-Barátnő?-kérdezték.
-Hagyjanak már a rohadt életbe!-ordítottam fel ,mire az összes elkussolt.Elegem lett..Beszaladtam a szállodába,ahol csak az előtérben a recepciós lány üldögélt,és unatkozott (?).
-Jézusom.-szólalt meg hirtelen.
-Kérek a szobámba, nyugtatót,és fájdalom csillapított és baleseti táskát..Ha keresnek nem vagyok itt,és ő sem!.Kijelentkeztünk.-biccentettem a fejemmel a Rosera.
A lány csak bólogatott és elrohant.Szaladtam a lifthez.Benyomtam rajta a 10.emeletet.és vártam hogy felérjek..Közbe tanulmányoztam a karomban lévő lányt.Elaludt.Karján látszódott az ütések nyoma,és a fején pedig horzsolás ami miatt vérzett a feje.Még így is gyönyörű.A Lift felért a 10.re,és szaladtam a lakosztályom felé.A lépcsőn a recepciós lány szaladt fel, a gyógyszerekkel és egy baleseti táskával a kezében.
-Köszönöm.-hálálkodtam a recepciós lánynak.Aki csak mosolygott.
Beértem a lakosztályba, és le raktam a lányt a kezemből az ágyra.Ledobtam a koszos ruháimat a földre, és felvettem valamit a bőröndből.Ránéztem Rose-ra aki,ott feküdt ártatlanul az ágyon.Piszkosan,sebesen.        Rá néztem az órára,11:21..Telefonomért nyúltam,majd tárcsáztam a számot.
*csörög.. csörög..csörög..*
-Igen?-szólt bele egy finom női hang a telefonban.
-Szia anya,én vagyok.Zayn.-szóltam bele a telefonban.
-Kisfiam.-örült meg nekem az anyám..-hogy hogy ilyenkor felhívtál?-kérdezte tőlem.
-Segítened kéne , rá érsz ?-kérdeztem tőle félve,mire megcsuklott a hangom.
-Mi történt Zayn?-kérdezte aggodalommal a hangjában anyu.
-Párizsban vagyok..-kezdtem bele.
-Hogy hol?-ugrott meg a hangja anyának.
-Franciaországban,a fiúk is itt vannak,Rose után jött a csapat.-meséltem anyunak,és közben Rose-t figyeltem.
-Ki az a Rose?-kérdezte lágyan anya a telefonban.
-Liam húga.Gyönyörű,kedves,aranyos,jó fej,Gyönyörű,nem olyan mint a többi..Ő egyedi,Rose-ból nincs még egy..olyan szép és mérhetetlenül okos,és kedves meg gyönyörű..-kezdtem el mesélni Rose-ról anyának.
-Nocsak.. nocsak..A fiam szerelmes.-nevetett anya a telefonban.
-Megeshet.-motyorogtam a telefonba.
-És mi itt a gond?-kérdezte tőlem.
-Hosszú a sztori,annyi az egész, hogy bedurrant az agyam és egyedül létre vágytam, majd elmentem sétálni,és a mellék utcákban sétálgattam, mikor hallottam egy sikítást.Aztán rátaláltam Rose-ra meg egy nyomorék részeg pasasra.-meséltem anyának a történteket.
-Jézusom.Ugye nem?-kérdezte félve anya tőlem.
-Nem.. a mocskot szépen szólva megvertem..-vallottam be anyának.
-Fiam!-háborodott fel..majd lágyabban megszólalt anya..-Értelek..és hogy van?-kérdezett Rose felől.
-Haza hoztam,vagyis ide a szálódába, és fel van sértve a feje, meg a keze, és látszódnak az ütések nyoma..Segíts nekem,szegény piszkos,meg sebes.-nyöszörögtem a telefonba.
-Azt mondod játszunk orvososat telefonon keresztül?-szólt bele anya a telefonban.
-Lehetséges?-kérdeztem meg tőle.
-Van wifi?-kérdezte anya.
-Ő asszem,ja.Miért?-kérdeztem meglepetten anyától.
-Skype,kisfiam,skype.-nevetett fel az anyukám.
-Ó vagy úgy.-nevettem fel halkan.Mire lerakta a telefont.Előkerestem a gépemet,és indítottam a skypet.
-Na itt vagyok.-nevetett fel,nagyon halkan.
-Miért suttogsz.?-kérdeztem tőle.
-Amiért te.Alszanak melletted.-mondta halál komolyan,mire apa horkolt egyet ,amit még én is hallottam.
-Én is üdvözlöm őt.!-nevettem fel halkan,majd leraktam az ágyra mellém a laptopot,és Rose-t kezdtem el figyelni.
-Megmutatod őt?-kíváncsiskodott anya.Mire odafordítottam a kamerát Rose-ra,és anyát kezdtem el méregetni mit szól hozzá.Mindig is számított a véleménye.
-Ó,de gyönyörű.-nézte Rose-t , majd rám mosolygott..- viszont nagyon csúnyák a sebei,ha van nálad egy fájdalom csillapító,azt nyelesd le vele, és ha van fertőtlenítő meg géz, akkor fertőtlenítsd le neki a sebeit és kösd be ha szükséges, majd az ütés nyomokat pedig kend be,és vizes ruhával pedig át tudod törölgetni.Meg öltöztesd át. .-mosolyogva mondta anyu mit kell csinálnom.Mire én bólintottam leszálltam az ágyról , a laptopot Rose-ra irányítottam,és  mellé térdeltem az ágy mellé,majd a baleseti táskából elővettem a fertőtlenítőt,a sebeit lefertőtlenítettem.
-sszz..-hunyorogtam a kamerába anyának.Mire ő felnevetett.
-Neked fáj,de te csinálod?-nevetett még mindig halkan.
-Jól van na!-mosolyogtam majd folytattam,a fején leragasztottam a sebet,és a felsértett kezét pedig bekötöztem.A foltjait pedig bekentem valami krémmel. A fájdalom csillapítót pedig le nyelettem vele.És anyu segítségével, hogy ne lássak semmi "olyat" átöltöztettem az én ruháimban.                                                                                                                                                                                                                                                                                 
-Büszke vagyok rád!Zayn.-mosolygott anya a kamerába.Mire visszamosolyogtam.
-Rose-t meg remélem majd személyesen is bemutatod nekünk!-nevetett még mindig,mire én bólintottam.
-Most megyek,így is 3 óra,reggel apád felkelt hogy éhes,figyeld meg !-mosolygott majd integetett.
-Anya?-kérdeztem tőle.
-Tessék, fiam.-mosolygott.
-Köszönöm és szeretlek!-néztem mélyen kamerán keresztül a szemébe.
-Igazán nincs mit és én is fiam.-Majd integetett és eltűnt .Rose-t betakargattam,majd elmentem zuhanyozni.Nem voltam álmos,ilyenkor ki lenne az.?Mikor kiléptem a fürdőből,kerestem egy nadrágot amiben ellehetek reggelig.Mikor mindennel kész lettem,nyomkodni kezdtem a telefont.
Liam(110) nem fogadott hívás. Niall(32)nem fogadott hívás. Harry(43) nem fogadott hívás. El és Dani (20) nem fogadott hívás. Louis(1) nem fogadott hívás.Felnevettem.Tipikus Louis. Twitterre beléptem.Pörgött még most is.Aztán láttam hogy Louis még fent van,mivel állapotot frissített és felrakott egy képet.

Twitter:Louis_Tomlinson: Gyönyörűségem♥!

Megmosolyogtatott a képük.Örülök hogy boldogok.Louis adatlapjára felmentem,és írtam neki egy privát üzenetet.
Zayn_Malik: Alszol?
Louis_Tomlinson: Az eltűnt virágszálam,előkerült. Rose-al mi van ?Ugye veled van?.Ki van kapcsolva a telefonja.Mindenki érte izgul.Mond hogy veled van!
Zayn_Malik : Hívj fel engem,de úgy hogy ne haljon senki csak te !.
Louis_Tomlinson : Baj van? hívlak.
A telefonom eszeveszettül rezegni kezdett.Felnevettem és fogadtam a hívást.
-Gyors voltál.-nevettem fel suttogva.Mire a telefonban felnevetett.
-Miért suttogsz?-kérdezte Louis.
-Rose alszik,és olyan gyönyörű.Itt vagyok mellette.-suttogtam a telefonban.
-Hosszú volt az éjszaka?-kérdezte majd nagyon hangosan felröhögött.
-Persze. Két rendőrrel egy nyomorékkal aki most szerintem a kórházban fekszik mert péppé vertem,lent a recepciós lánnyal a baleseti dobozával és a fájdalom csillapítóival egy csomó riporterrel és újságíróval kint a szálloda előtt akik még most sem mentek el,meg persze Rose-al egész este kő papír ollót játszottunk.-mondtam gúnyosan a telefonban.
-MI TÖRTÉNT?-komolyodott el a hangja Louis-nak..-várj,kimegyek a teraszra.Na Itt vagyok,mesélj mi van?-kérdezte tőlem komoly hangnembe.

Elmeséltem neki mi hogy történt,kivéve mikor bocsánatot kért Rose,az az ő és az én dolgom.Louis döbbentem hallgatta végig amit mondtam neki.. kis idő múlva megszólalt.
-Kajak anyuddal skype-n leápoltad a sebeit a kicsi lánynak?Dehülyevagy!.-nevetett fel egy pillanatig de folytatta..-Miért nem vitted be kórházba?De jól van?-kérdezte Louis.
-Lent a fotósok miatt?Igen,jól.Vagyis remélem.-kérdeztem és válaszoltam neki reflexből vissza.
-bocs.igaz.-szólt bele  a telefonba..majd újra megszólalt.-mikor jöttök ide? Halál ideges mindenki,még Niall sem eszik. Harry nem mond vicceket. Liam búskomor. A két csajszi csak egymást vigasztalják.Az apja meg halál ideges Ed-el az élen.Na meg Josh.-mondta Louis.
-Az apja fent van?-kérdeztem tőle-
-Ja,az előbb láttam a konyhában..-szólt Lou a telefonban.
-Nyújtsd át neki a telefont ,kérlek.-mondtam Louis-nak.
-Te beszélni akarsz vele ?.-döbbent le Louis.
-Nem,szerinted?-mondtam gúnyosan a telefonban,mire csak a válasznak egy "haha"-t kaptam.
Hallottam a telefonban ahogy Louis bemegy a konyhába és megállítja Mr.Payne-t.                                                          Kis idő múlva már ő maga szólal meg.
-Igen?Zayn te vagy az?-szólt bele a maga rekedtes hangján.
-Igen,én. Rose most már jól van éppen alszik, jelenleg egy szállodában vagyunk nem messze a másiktól, a lenti riporterek és paparazzik miatt,nem tudunk átmenni abba a szállodában.De holnap már abban a szállodában leszünk.-feleltem.
-Értem,De mi történt?-kérdezte tőlem az apjuk.
-Louis elmeséli.-szóltam bele.
-Nem tudom mit csináltatok, vagy Rose miért tűnt el, és miért nem veszi fel a telefont. Bármit csináltál, köszönöm, fiam.-mondta hálásan Mr.Payne a telefonba.
-Természetes!-szóltam bele majd Louis vissza kapta a telefont.
-Na elmesélem neki,aztán majd beszélünk,szolok a többieknek is,hogy megvagytok, de egyedüllétre van szükségetek,vagy amit mond Rose. Meg pusziltok mindenkit.Titokban tartjuk ketten.-majd lerakta.
Már elmúlt reggel 5 óra,mikor bekerültem Rose mellé az ágyba,amint lecsuktam a szemem hogy legalább egy kicsit pihenjek,egy test simult hozzám. Rose teste.Hozzám bújt.Majd az oldalamra fordultam és simogatni kezdtem.Mikor becsuktam a szemem,és próbáltam aludni,Rose megmozdult,és én automatikusan  kinyitottam a szemem, és vigyáztam rá.Mint egy kincsre. Végül is is reggel 9 fele aludtam egy fél órát,mikor Rose mozogni kezdett és hozzám bújt.Majd felült az ágyban(?).
Mire felpattant az én szemem is. Rose végigmérte magát,benézett a takaró alá, amin én jót mosolyogtam,megnézte a kötést a kezén,a lábain és a két karján a lila foltjait.Majd mosolygott folyamatosan. Nagyon aranyos volt.
-Min mosolyogsz?-kérdeztem tőle.Mire odakapta a fejét rám,és ledöbbent,majd végig mért, és elpirosodott.
-Piroska,min mosolyogsz?-kérdeztem tőle nevetve,majd megfogtam a derekát és odahúztam hozzám.
Mire nevetni kezdett.Majd elgondolkodott.
-Most meg min gondolkodsz?-kérdeztem tőle kíváncsian.Mire megfordult én meg összekulcsoltam a kezünket.
-Ezen.-emelte fel a kezeinket.
-És mire jutottál?-kérdeztem tőle,de féltem a választól,féltem hogy vissza utasít, megint.
-Öhm..2 dologra.-majd oda húzódott hozzám.
-És mi az a kettő?-megremegett a hangom.Amit Rose észre is vett.
-Az egyik az,hogy emlékszel mit mondtam neked tegnap.?-majd neki remegett meg a hangja,én pedig gyorsan odahúzódtam hozzá,és adtam egy puszit a hajára.
-Sose fogom elfelejteni..-mondtam ki az igazat.

-Szóval, én azt nem poénból mondtam.Nem tudom hogy miért volt a múltkori "félreértésed",és hogy ma pedig miért voltál annyira ideges,és kaptál össze Ed-del,amit majd szeretnék hogy kibékülnétek mert mind a ketten nagyon fontosak vagytok az életemben..-mosolygott rám..-És a többiek is nagyon fontosak nekem,nem szeretnék miattam össze veszést,vagy bármi mást.Igen nagyon nehezen mutatom ki az érzéseimet,de ez a múlt miatt van , amit ti tudtok,ezért nehezen fürkészek a szívembe embereket,de van egy kivétel aki az első közös pillanatainktól, benne van a szívemben ..-komolyodott el a hangja.
-Ki az a kivétel?-kérdeztem tőle félve hogy a barátját mondja,vagy Josh-t, esetleg Ed-et.
-Te.-pirult el teljesen Rose.-mire felkuncogtam és adtam az arcára egy puszit.
-Szóval, én vagyok a kivétel.és mégis miért?-tettem fel a kérdést  felé.Nyelt egyet majd mondta.
-Szóval te vagy,nem tudom hogy hogy vagy mikor , de nagyon rossz érzés ha nem vagy ott ahol a többiek ,mikor különcködöl,és nagyon fájt eltaxizni a saját házamtól.Otthagyva téged.-mire itt felnevetett,és én vele nevettem.-Fájt látni,hogy minden reményt kioltottam belőled,közbe meg azt akartam hogy maradj mellettem.De félek..-a mosolya abba maradt.
-Tőlem?Tőlem nem kell félni! Nem bántalak ! Lásd a tegnap estét, állítólag leütöttem Párizs legkörözöttebb emberét,miattad! Aztán szaladtam ide, Remegtem a félelemtől mikor hoztalak haza hogy ne hogy valami bajod essen,ne hogy rohamot kapj, Aztán anyával telefonáltam és skypeltam. Megmondtam neki hogy ki vagy, és ő segített nekem. Közös erővel leápoltunk,ő dirigált én meg csináltam azt , amit ő mondott,azért vagy tiszta géz és ragtapasz mindenhol,talán asszem a karcolásokat is leragasztottam.-nevettünk fel egyszerre.-Aztán azért van az én cuccom rajtad mert anya elmagyarázta hogy hogy öltöztesselek át.Meg vizes ruhával megtörölgettelek,hogy le jöjjön a kosz,rólad.Anyu azt mondta hogy gyönyörű vagy, és élőbe is megakar ismerni,és hogy reméli hogy bemutathatlak nekik.Már mint a családomnak.-meséltem neki ő meg hallgatott..-Aztán a bátyádtól Harrytől és Niall-tól meg a két csajszitól kaptam összesen 206 nem fogadottat,mert ennyien kerestek minket.Vagy inkább téged. Louis egyedül egyetlen egyszer hívott,és őt vissza hívtam. Remélem nem baj hogy elmeséltem neki,mi volt. Ja igen,meg beszéltem apuddal.-meséltem neki a történteket. mire kikerekedett szemekkel nézett.- Louis valószínűleg pedig  elmesélte,szóval ők ketten tudják a tegnapot.Megmondtam nekik hogy vigyáztam rád,ahogy csak tudtam,de az én hibám hogy nem hallottam előbb a sikításodat de mit kerestél te ott?-kérdeztem tőle.Nagy nehézkesen de válaszolt.
-Téged.És félek,félek hogy ha beléd esek, akkor utána meg pofára,mert megunsz,vagy elhagysz,vagy nem leszek neked elég jó,vagy lesz egy turnétok,ahol lesz egy szebb jobb okosabb lány és akkor már mindegy mit érzek én, hogy nem vagyok tökéletes számodra ,és amit nálad érzek , azt soha még senkinél nem éreztem. Bradnél sem.Senkinél.Csak nálad. -halkan kinyögte a választ..

Bele néztem a szemébe,majd rá a szájára,megint a szemébe.
-Nekem tökéletes vagy.-suttogtam neki. Nem bírtam tovább.Szám a száját súrolta,majd rá tapadtam ajkaira,és csókolgatni kezdtem.Amit viszonzott.Rádöntöttem az ágyra,és csókoltam ott ahol tudtam,simogattam az arcát,ő simogatta az egyik kezével a hátamat a másik kezével pedig a nyakamat fogta,és kapaszkodott..Mikor levegő hiány miatt elváltunk, kicsúszott egy kérdés a számon.
-Hol tanultál meg így csókolózni?-csúszott ki a számon a kérdés.
Felnevetett.
-Lehet ciki lesz, de nem érdekel.. -mosolygott..majd szólásra nyitotta a száját..-nekem ez volt az első "rendes" csókolózásom.-motyogta zavartan.
-Nekem meg ez volt életem legjobb csókja egy tökéletes lánnyal akire az utóbbi napokban találtam rá,és jöttem rá első pillanattól kezdve hogy kell nekem...-suttogtam oda neki majd rátapadtam újra az ajkaira.
-Rose,én ezt nem bírom..-levegőt vettem majd folytattam..-fáj hogy nem csókolhatlak meg akkor amikor akarlak,mert idáig nem tudtam hogy mit érezhettél,de most már tudom hogy valami olyasmit amit én.Nekem tökéletes vagy..Más vagy mint a többi lány,te eredeti vagy,ők nekik a többsége másolat,Nekem kellesz,nem láttam még egész életemben nálad különlegesebb lányt.Tudom hogy alig ismersz 1 hete,és hogy gyors ez az egész,és hogy meg kellene egymást jobban ismerni, és hogy félsz hogy átváglak, de bízz bennem kérlek,Rose én szeretlek minden porcikáddal együtt...Nekem nagyon sokat számítasz,és tudom ezek nagy szavak de én így is érzem. Rose,lennél a barátnőm?Nem érdekel hogy ki tudja,hogy titokban,vagy nyíltan vagyunk együtt,de érezni akarom hogy az enyém vagy,csak az enyém.-néztem mélyen a szemeiben ami a könnyeitől ázott.,de féltem hogy visszautasít, mivel választ nem kaptam.
-Senki nem mondott még ilyen szépet nekem.-suttogta alig hallgatóan.De a kérdésemre nem válaszolt. 

-Jó lenne ha mondanál valamit..-beszéltem hozzá nyersen, majd szólásra nyitotta a száját.
-Jó lenne ha megcsókolnál.-válaszolta ugyan olyan hangnemben ahogy én válaszoltam neki.Mikor meghallottam a válaszát,azonnal fordultam felé, és rátapadtam ajkaira,és addig csókolgattam ameddig csak tudtam,és nem váltunk el levegőhiány miatt.
-Akkor ezt vehetem igennek,Mrs.Malik?-suttogtam neki.
-Annak veheted,Mr.Malik.!-suttogta vissza. Mire Én felemelkedtem és úgy öleltem ahogy csak tudtam,és ő is engem.
-Nem foglak bántani,ígérem!.-suttogtam vissza,majd megpusziltam a vállát.
-Köszönöm.-suttogta a fülembe,majd felegyenesedett,mire kérdőn néztem rá.
-Most már mehetünk enni?-kérdezte tőlem.
-Éhes Rose királylány?!-nevettem fel.
-Igen,és menni akar reggelit csinálni a hercegével.-durcizott be,mire jobban nevetni kezdtem,majd felültettem a hátamra, és kivágódtunk a konyhába.
-Na,szóval reggeli..új csak le az asztalhoz picim..-szóltam neki,majd leraktam a földre, és ő odasétált az étkező asztalhoz,és leült. Be vágódtam a boldogságtól a konyhába, és a hűtőből előszedtem a reggelit.
Megmelegítettem,majd kitálaltam,és leraktam Rose elé.
Mire ő  kevesebb mint 9 perc alatt bevágta az összes palacsintát.
-Rekord! Niall 11 perc alatt eszi meg ugyanezt.-nevettem fel,mire ő is felkuncogott.
-Ú csinálok teát.-csillant fel a szeme és rohant ki a konyhába.Felnevetett.

Twitter:Zayn_Malik:♥!

-Mi az?-kérdeztem tőle,majd kimentem a konyhába hozzá.
-Nézd.-majd megmutatta a két bögrét.Felnevettem.Lefotóztam és felraktam twitterre.
-Twitter-en írt Louis hogy ha vagyunk menjünk fel skype-ra.Na?-húzogattam a szemöldököm.
Felnevetett.Majd bólogatott. Elindultam megtaláltam a laptopot,és visszasétáltam, a konyhába ahol Rose lett volna.Ha ott lett volna.
-Rose?-kerestem a lakosztályban.Miközben bekapcsoltam a skype-t és Louisnál  hívást fogadtam.

-Néézd.-mutatkozott be, és egy fekete kalapban amit gyorsan lekaptam róla,és elszaladtam vele mire ő utánam szaladt,és ráugrott a hátamra, és levette a fejemről.Majd az ő fejére tette a fekete kalapot.
-Ez nem éééééééééééééér.-durciztam be, mire Rose felnevetett.Majd meg fordultam és az ölembe került Rose,így könnyebben megtudtam őt csókolni.


-Úristeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeen.-sikított (?) egy hang a skype-ba.Mire szétrebbentünk.
-Louis.-kiabáltunk rá pontosan egyszerre mire mind a hármunkból ki tört a nevetés.
-Várj,várj, a két csajnak ezt látni kell! Úgy is csak ők vannak itthon.-sikítozott mint egy kislány,Louis.Mi meg szegényt kinevettük.
-Lányok,mit csináltok?-kiabálta magát el Louis.
-Ülünk és szurkolunk hogy ne csak spanyol szappan opera menjen a tv-be.-nevettek fel.
-Ez sokkal meghatóbb.-nevetett és felkapta a Laptopját.Mire Rose a nyakát kezdtem el csókolgatni.
-Malik! elég legyen!.-sandított rám Rose,túl hangosan.
-Ez Rose volt?-emelkedett fel a hangja a két csajnak.

Skype Zayn-Rose.

-Kösz,Rose most nem lesz olyan nagy meglepi.. ha nem csináljátok azt amit mikor ÉN hívtalak titeket,Louis bácsi bedurcizik.!-röhögött magán.
-Na egye-fene.-majd lassan de magabiztosan felvettem az ölembe Rose-t , és csókolózni kezdtünk,ugyan úgy mint mikor Louis visítozott az elején!.
-Louis, hozd ide ! MOST!-kiabált rá El, Louisra. Amikor Louis-nak hatalmas vigyor jelent meg az arcán.
-Csajok,itt az új szappanoperátok!.-majd lerakta a lányok elé a gépet,akik egyszerre sikítottak fel.
-Sok boldogságot Zore!-mondta El,majd Dani is gratulált.Mi eközben folytattuk azt amit elkezdtünk.

Ekkor lépett ki a skype-n az egyik hotel szobából, Mr.Payne. Jó reggelt srácok, szia Zayn, szia Kislányom.. majd tovább ballagott.Mikor már nem láttuk rendesen ,megtorpant.
-ZAYN?ROSE?-tágult ki a szeme Mr.Payne.-nek a skype-n keresztül..-TI MIT CSINÁLTOK?-teljes sokk érte. Mi meg kénytelennek voltunk abba hagyni a csókolózást..
-Mr.Payne, ők ketten, biológusi kutatást végeznek egymás szájában.Vizsgálják, kinek van több nyála.-Próbált tudóst alakítani de mindenki elröhögte magát,még Mr.Payne is.
-És mire jutottak a kutatásban?-kérdezte Louis-t Mr.Payne.  Amin meglepődtem hogy milyen nyílt és vicces .
-Hát,eddig úgy állunk hogy Rose-nak kevés nyála van mert Zayn nagyon kutat a szájában..Sajnos kevés cukrot eszik a mi kis pici lányunk ami miatt nincsen nyála.Vagy még skype előtt ki kereste az összeset Zayn.-motyogott Louis.A többiek pedig folyamatosan nevettek.
Ekkor megjelent a 3 jómadár.Liam Niall és Harry.
-Én kinyírom Zayn-t, Először Londonban,most meg már Franciaországban lopja el a húgomat. A következő Németország lesz?-akadt ki Liam.
-Elloptál?-kérdezte tőlem suttogva Rose,én pedig csak felkuncogtam.
-Kivel Skypeltok?-Kérdezte Niall.
-Senkivel!-kiabáltunk Rose-al egyszerre ami már félelmetes volt.
-Na délután megyünk!-kacsintott Rose majd egy puszit nyomott a számra, és a skype túloldalán a lányok felsikítottak.Felnevettünk.
-Na szóval hercegnőm most mit csináljunk?-kérdeztem tőle , majd hátulról megöleltem , amíg ő a fejét  a vállamra hajtotta.

-Passz.-szólalt meg kis idő múlva, majd meg csörrent a telefonom. Anya volt az.

-Igen?Szia Anya.-nevettem bele a telefonba mert eszembe jutott az esti skype-lásunk.
-Á fiam, apád és a horkolása..-majd már ő is nevetett.
-Várj, kihangosítom.-szóltam bele a telefonba,és raktam le az asztalra.
-Hogy van Rose?és a te általad óvodásan bekötött harci sebei?-kérdezte nevetve Anya,mire Rose is felnevetett a csilingelő nevetésével. 
                                         
-Csókolom és a harci sebeim ,köszönik jól vannak.-nevetett Rose is mire én is felnevettem,és megpusziltam a haját.
-Zayn!Nem mondtad hogy ott van Rose is !-háborodott fel anyám.
-Bocsánat !-szóltam vissza a telefonba.
-Ugye kisfiam,mondtad Rose-nak hogy hivatalosak vagytok valamelyik hétvégére?-szólt bele a anya a telefonba..
-igen,mondtam már neki.-nevettem fel.
-Most lerakom,apád éhes.!Nyertem a fogadást Zayn,puszillak titeket.-majd lerakta.
-Anyud nagyon aranyos.-mosolygott Rose,mire én megöleltem.
-Pakoljunk és menjünk át a másik szállodába?-kérdeztem,Rose-t aki bólogatott.
2 óra múlva már úgy ahogy készen álltunk. Rose mivel nem volt itt ruhája , kénytelen volt az enyémet felvenni.Egy lábszárig érő szürke melegítő nadrágot kapott fel, meg egy bő Fekete V kivágású pólómat szegényre háromszor nagyobb volt..De még így is csinos volt.
-Hívok taxit.-kiabáltam,majd vettem elő a telefonomat.
-A szállodával átrakatjuk a cuccainkat,ha akarsz mehetsz taxival, én sétálok,olyan szép napos idő van!Ugye nem baj?-kérdezte nagy szemekkel.
-És a hercegnő egyedül akarja megtenni eme fáradalmas sétát,vagy társául fogad?-nevettem fel már magamon is mire Rose is nagyon nevetett.
-Potya utas?-nevetett még mindig.-Persze,gyere.!.-mosolygott rám.
* 20 perc múlva *
 szálloda előtt ácsorogtunk , mert a szállító autóba pakolták át a cuccaimat. Leadtuk a  szálloda címet, majd neki kezdtünk a sétának. Megfogtam a kezét és összekulcsoltam az enyémmel.Amin ő elmosolyodott..De eszembe jutott valami..
-Hé,figyelj.. ha nem akarod felvállalni .szólj, még most jó? -néztem mélyen a szemébe..-Nem akarom hogy bárminek kitegyelek már most az elején..- próbáltam  rá térni a lényegre.
-Öhm,nekem mindegy.Ha felvállalsz felvállalsz, ha nem nem. Nem a hírnevedért szeretlek.-mosolygott rám.Majd hajon pusziltam.Felnevetett.
-Miaz?-néztem rá.Mire ő még jobban elkezdett kuncogni.
-Most már mindegy..-nevetett,de én nem értettem..Látta a kifejezéstelen arcomat, és megpróbálta elmagyarázni.
-Míg megtettük ezt a sétát,ide a sarokra, 3 fotós lefotózott hátulról, kettő elölről  sőt az egyik kutyasétáltató nőnek van öltözve..-nevetett fel és nézett körbe..-Sőt van egy a fán is.-mutatott fel.Mire a lesifotós majdnem leesett a fáról.
-Honnan vetted észre őket?-néztem rá nagy szemekkel,mert teljesen lefagytam hogy az összes körülöttünk lévő lesifotóst, lebuktatta.
-Könnyű, ők nem néztek rád méregetve, és furán..-nevetett majd folytatta.-A fás pasinak pedig lelógott a lába.-mire én is elkezdtem nevetni,és homlokon pusziltam.
Mire besétáltunk a  rendes szállodába,összefutottunk Joshhal.
-Juj , úristen, megvagytok !-nézett ránk,majd elkezdett méregetni. De odaszaladt és megölelgette Rose-t.
-Rose téged kerestek,apudról,Justin hogy mikor mész hozzá valamilyen dal miatt, meg Maclemore hívott hogy minél előbb hívd fel! Mert Franciaországban van.-Majd intett és kiszaladt a szállodából.
- Istenem..-nyöszörögte Rose és elbambult fejet vágott.
-Hát egy kukkot nem értettem amit el"magyarázott" Josh, de nem lesz semmi gáz!Te mindenben ügyes vagy.!-pusziltam meg szájon Rose-t.Majd a lift felé vettük az irányt.Felértünk a fiúk lakosztályának az emeletére,mire láttuk hogy ott egy gurulós kocsi.Egyszerre néztünk egymásra.Ugyanarra gondoltunk.
Rose felugrott a hátamra,én meg ráálltam a gurulós kocsira, nagy röhögéseink közepette a fiúk is kinéztek az ajtón kinek van ilyen jó kedve, majd a mi párosunk elgurult előttük  és egyenesen beparkoltunk a személyzeti raktárba.
-Tubicáim,megmentelek titeket !-játszott Supermanas-at Louis,mire Rose véletlenül kicsapta a szertár ajtaját és az ajtó pedig majdnem elkapta Louis-t.
-Hé! Ne ölj meg!-sandított Louis Rose-ra. Aki csak megölelgette,majd Louis hajon puszilta és valamit sutyorgott Louis neki.
Majd Rose a lakosztályunk felé sietett,és megölelgette a két lányt.Olyan szép volt.
-Romeót hívja a föld..-Ébresztett fel a bambulásomból Louis.
-Mond.Júliám.-néztem rá komolyan,mire felnevetett.
-Mikor akarjátok velük közölni?-kérdezte tőlem Louis,és a csapatunk felé döntötte a fejét akik Rose-t ölelgetik folyamatosan.
-Passz,Rose-n múlik minden.De féltem a rajongóktól.Néha olyan,furák.-néztem rá.
-Majd elmeséled hogy jöttetek össze?-kérdezte nagy csillogós szemekkel Lou.
-Persze,úgy ahogy a lányok szokták egymásnak,nem?.-röhögtem el magam.
Majd a többiekhez léptünk Louis-sal.
-Mit csináltál a húgommal?-kelt ki magából Liam és jött felém,mikor meglátta Rose-on a kötéseit,és a ruháit,amiben van.
-Öhm..lekezeltem..-néztem rá,mert nem értettem,mi ez az egész.
-Lekezelted?-akadt ki teljesen,majd Liam bevert nekem egyet.
-Észnél vagy ember?-néztem rá Liam-ra, és fogtam ott az arcomat ahol megütött.
-Nem én dugtam meg,így.-mutatott rá a húgára én meg teljesen elképedtem ahogy Rose is.Kinézi ezt belőlem.
-Hogy mekkora egy fasz vagy,b+!Megdugtam?Hogyne..csak felvilágosítalak,hogy nem ÉN akartam megdugni a húgodat,hanem Párizsi rendőrök szerint,a város legkörözöttebb embere akarta megerőszakolni.-Ordítottam az idegességtől.-És tudod mi történt? Szétvertem a gyereket, Londonba pedig majd járhatok a rendőrségre,de leszarom,és tudod hogy miért van bekötve a lány? MERT az anyám és a skype segítségével tudtam lefertőtleníteni a sebeit és Bekötözni..tudod..Lekezelni.Hajnali háromkor.-vágtam oda gúnyosan a szavakat Liam-nak,aki elképedve állt és dolgozta fel amit mondtam..-Nem aludtam egész éjszaka mert a húgodat néztem hogy ha bármi baja van ugorjak.És én vagyok a fasz? Mikor a sikátorból a karomba hoztam haza, mert járni nem tudott?Hogy tuti hogy újságcikk leszek,megint,mert leordítottam a sajtósok fejét.Gondolkozz már el,de remélem megnyugodott a lelked.Nem csináltam semmit,a húgoddal.Csak gondolj már bele,ha ott hagyom,lehet hogy nem itt lenne!-nyomatékosítva fejeztem be az utolsó mondatomat és az idegességtől,odaléptem Rose-hoz,majd a hajára adtam egy puszit és a fülébe súgtam a teljesen elképedt lánynak.
-El megyek,sétálok,lenyugszom,szeretlek,ugye tudod?.-suttogtam,majd Rose csak bólintott.Megrémisztettem a kiakadásommal.Mikor elmentem Liam mellett,belelöktem a vállába.
Már a liftnél jártam mikor egy hang szólt utánam.
-És ezt honnan kellett volna tudnom?-nézett rám Liam könnyes szemekkel.
-Minek szólalsz meg,ha semmit nem tudsz?.-vontam kérdőre,majd ő lehajtotta a fejét. Louis lépkedett felém.
-Mit akarsz?-néztem rá oldalasan.
-Semmit,veled menni, mielőtt hülyeséget csinálsz,és hozzunk kaját Niall-nak mert 2 napja nem evett..-mondta komolyan Lou. Felnevettem,majd bólintottam.
Csendben elsétáltunk a Nando's-ig, Niall szokásos kajáját kikértük elvitelre hétszeres adagba, majd Lou megszólalt.
-Odafent, tudod hogy halálra voltak rémülve hogy eltűnt Rose,de azt sem tudom miért gondolta ezt Liam. De
szerintem csak hiányzik neki a húga.Alig voltak együtt.-esett gondolkodóba Lou.
-Jó értem én és tudom,de megint én vagyok a rossz,és én is leszek,majd várd ki Ed-et. Pedig most semmi rosszat nem tettem.-hajtottam le a fejem.
-Ezt mindenki tudja,Zayn.-Majd átnyújtotta a kasszás lánynak a pénzt,és elvette a zacskó kajákat,és kifele sétált.
-Láttad a lány arcát?-röhögött fel,mire én is mosolyra húztam a szám.
-Úgy nézett ki mint egy retardált fóka.-röhögött még mindig Lou.
-Ne legyél gonosz,minden lány szép,valahol..-nevettem fel.
-Mi van csak nem bejött?-húzogatta a szemöldökét,mire én megráztam a fejem.
-Nekem van egy hercegnőm,és semmi áron nem akarom megcsalni a fókád miatt..-mosolyogtam rá.
-Aj-aj,Zayn szerelmes.-nevetett.de folytatta.-Bocs,haver,meg kell  még szoknom hogy te meg Rose.-mosolygott már a liftben.Mire csak felnevettem.
Mikor nyílt az ajtó,Rose futott el az ajtó előtt kezében egy csirkecombbal(?),utána pedig Niall. Érthető.
Addig nevettünk míg el nem értük a lakosztály ajtaját.Ahova mikor beléptünk,csönd lett.
-Ne már.-nézett nagy szemekkel Lou.-Ha kilépünk a küszöbön,röhögtök,ha belépünk csend lesz.Mint a filmekben.-csillogott fel a szeme Lou-nak. Majd Elkezdte nézni a csapatunkat,és közbe ki be ugrált az ajtón. Felnevettünk .Majd  leraktuk az asztalra a zacskó kajákat.Ekkor hirtelen Rose szaladt be nevetve az ajtónkon,utána pedig Niall. Rose észrevett,és oda szaladt hozzám,majd a testemhez csapódott,mire én a karjaimba zártam.A két lány,és Louis(?!) ujjongott és nevetett.Mire a többiek hülye fejet vágva néztek először rájuk,majd ránk.
-Nando's zacskót láttam a kezetekben?-csillogott a szeme Niall-nak. Mire felnevettem és a kezemmel mutattam az asztalra,amire rögtön rávetette magát Niall.
-Hagyj nekünk is..-mosolygott rá Dani de folytatta.-Mr.Payne a lenti hangosító teremben van,Maclemore miatt.
-Jön?-kérdezte rekedtes hangján Rose.
-Ahha,asszem itt van..-húzta a száját..Szegény Rose-t sajnálta.
-Miért kell ilyenkor is dolgoznom?-kérdezte a lányoktól,akik vállvonogatva húzták a szájukat.
-Milyen munka?-nézett nagyot Harry,mire Rose legyintett.Mi pedig csak figyeltük a lányt.
-Menjetek le apuhoz,keressétek meg Ed-et, mindjárt oda megyek hozzátok!.-mosolygott majd Intett nekünk hogy menjünk le.
-Én is?-suttogtam a fülébe. Felnevetett, de bólintott.
A többiekkel mentünk a folyosón,mikor Liam megszólalt.
-Zayn,boccs,nem akartam , csak kiakadtam.-motyogott maga elé.
-Semmi,el van felejtve,csak szarul esett.-néztem rá őszintén.Mire bólintott.

*Rose szemszöge.*

Eszeveszett gyorsasággal szaladtam a fürdőbe zuhanyozni,majd onnan ki, és kerestem apu bőröndje mellett, az enyémbe is egy elfogadható ruhát.Felvettem egy fehér pólót,egy cső farmert,és rá egy vékonyabb pulcsit.

Rose ruhája

felkaptam a táskámat,a zene alapot és a dal szöveget beledobtam,a hajamat felkötöttem,majd a cipőmet felkaptam,és zártam be a lakosztályt,majd szaladtam le a terembe,ahova apu irányított egyszer.Mikor beléptem az ajtón,mindenki figyelme rám terelődött.
-Na,megjött a pici.-mosolygott Mac.
-Ideértem, a 10.ről.-mosolyogva kacsintottam rá,majd odajött hozzám és megölelt.Mikor észrevettem hogy van más is a teremben,rajtunk,apun és a csapaton kívül akik mind ledöbbenve nézett rám.
-Remélem,hogy elfogadhatót írt,nem úgy mint a Thrift Shop-ot.-Nézett rám az ismeretlen idegen.
-Azt is poénból lett írva..hmm..méghozzá részegen.-néztem rá Mack-re,aki lassan a földet verte a röhögéstől,mire én is nevetni kezdtem,és a többiek döbbent arcát figyeltem..-nem tehetek róla hogy olyan amilyen,inkább örüljön hogy ekkora sikere lett.Mind a videó klipnek,mind a szövegnek.-vágtam oda hozzá,majd fordultam Mack-hez.
-Hol hagytad Mr.Tracks-et?-néztem rá,mire vállat vont.
-Rá vagyok bízva,mert rossz voltam Ő Londonba maradt..-röhögött fel.Mire az ismeretlen fejét csóválta.
-Hívtam James-t,pár perc és itt lesz..-Szólalt meg hirtelen apu.Mire csillogó szemekkel odafordultam hozzá,aki csak mosolygott.
-Mi történt veled,pici?Tiszta seb vagy.-nézett rám Mack,majd a hajamat összekócolta.
-Elestem.Így jártam.-nevettem fel.
Mire mindenki megkönnyebbülten sóhajtott fel.Felnevettem.Majd nyílt az ajtó,és Be lépett James,Greggel az oldalán.
-Nézd Greg,itt a mi pici lánykánk.-nevettek fel,majd a karjukba zártak.
-Elkezdenénk?fogy az időnk.-kérdezte tőlem az ismeretlen.
-Befogná?-szóltam oda hozzá undorral,mire a teremben lévő embereknek egyszerre maradt bent a lélegzete.
-Greg,már nem is köszönsz úgy.-durciztam be, majd felnevetett,és a mi "köszönésünket",ami abból állt,hogy kezet fogtunk keresztesen az egyik kezünkkel,a másikkal pedig befogtuk az orrunkat,ugrottunk egyik és másik oldalra,majd a csípőnkkel meglöktük a másikat majd a kezünket keresztesen össze pacsiztunk és a mellkasunkkal együtt összeugrottunk..Nevetésbe tört ki az egész terem.
-Niall,ébresztő,kiesik a csirke a szádból.-nevettem fel,majd a döbbent Niall-hoz löktem Greg-et, akik teljesen le voltak döbbenve,mit keress itt a másik.Rám néztek,felnevettek, és megölelték egymást.
-Kezdjük cucu?-nézett rám James.
-Végre.-szólalt meg a sarokban ülő ismeretlen.
-Ki is emelheti a teremből a formátlan hátsó részét.-kacsintottam rá,majd mutattam az ajtó felé.James felnevetett majd a mikrofonokhoz,állított mielőtt neki ugrok..
-Cd a táskámban,és srácok.-néztem először Jamesre,majd a többiekre..akik teljesen le voltak fagyva.-Most látjátok először és utoljára,hogy mit is dolgozok én egy negyed részben!-nevettem fel,mire aprókat bólintottak.
James beállt a másik mikrofonhoz,majd hátralépett,amiből rájöttem mit akar,hülyülni.Felnevettem,majd rá kacsintottam Mack-re,aki teljes extázisban volt.
-Figyelj, ez a kedvencünk,de majd megmutatom az acoustic-os verzióját,meg ami szerintem neked kell.-nevettem majd elindult a zene alap.

James-sel hoztuk a formánkat.Szét hülyéskedtük az egészet,úgy ahogy szerettük volna. Mikor vége lett,mindenki sokkolva nézett minket.
-Ez valami rohadt jó ,picike.-mondta Mack.Ami megmosolyogtatott.
-Nincs jobb verzió?-szólalt meg az ismeretlen.
-Még a nevét sem tudom,ami jobb is, de mi lenne ha a rohadt nagy tudományával,ami a 0-át súrolja,befogná a pofáját?-néztem rá,majd James fogott meg oldalról,félt hogy neki megyek.Rámosolyogtam.Majd a székhez léptem.
-Gitár acousticban jó?-néztem rá Mackre. Aki mosolygott majd bólintott.

-Niall,idedobod?-néztem rá,aki még teljesen lefagyva,nézett rám,majd kinevettem. Greg a gitárt odahozta hozzám,majd a fülembe súgta.
-figyeld, a többieket.-nevetett,majd körbenéztem.Mindenki árgus szemmel figyelt engem.Felnevettem,majd leültem egy székre.
Kezembe vettem a gitárt,majd elkezdtem.
Beleéltem magam,és minden hajlítás sikerült.
Mikor befejeztem,és rápillantottam a többiekre,a rossz kedv fogott el.Mindenki furán méregetett.
-Ennyire rossz volt?!-szólaltam meg, a sírás határán.
-Eltalálta,következő?-nézett rám unottan,az ismeretlen.
-Bekussolt vagy beverjek a pofájába és akkor elkussol?-szólalt meg Zayn..Mindenki kidülledt szemekkel.Nézett rá,ő meg rám,mint ha mi sem történt volna,mosolyog.Olyan aranyos.Nevettem.
Félre raktam a gitárt,majd megszólaltam.
-Na szóval, ha ez sem tetszik akkor nem ez a szám a nyerő,vagy még dolgozni fogok rajta,de szerintem neked kell elpróbálni,és majd kiderül.-mosolyogtam Mack-re,aki felnevetett majd bólintott.

-Niall,csukd be a szád..-nevettem fel fintorogva,majd Greg a kezét, Niall szájához rakta hogy ne lássam.Felnevettem majd elindítottam az alapot.
-Ey..Ey..Ey..-és felnéztem mikor elkezdtem,mindenki árgus szemekkel figyelt.Még az ismeretlen is. Próbáltam nem lelassulni,és nem is el sietni a rap részt.A refréneket ki tudtam énekelni.Büszke voltam magamra.A szövegelésem közepette körbe néztem a teremben,mikor apu is tátott szájjal nézett,és Mack is. Mosolyra húztam a számat rap közben..
Mikor az utolsó és egyben a kedvenc részemhez értem,kiengedtem a maradék hangomat.Mikor a dal végéhez értem,és fellélegeztem,mindenki engem figyelt.
-Rose..kicsii..Rose.-akadozott el a hangja Gregnek..-Mire felnevettem..
-Ez valami brutálisan jó volt.-jött oda hozzám Mack,majd kifújtam a Bent tartott levegőmet.
-Várj,dobom.-szólt oda Liam,és felém dobott egy üveg vizet.
-Köszönöm.-tátogtam el.
-Idd meg az összeset,mert elmegy a hangod.-szólt rám apu,majd bólintottam.
-Hát cica,ez eszméletlen volt..-nézett rám Harry,majd jött felém, és megölelt.
Majd egy pet palack pattant el Harry fején.Mindenki felnevetett.Zayn eltalálta.
-Ölj meg.-sziszegte Harry.
-Köszönöm pici hogy fordítottál rám időt,és szöveget meg zenét is szereztél a dalhoz-puszilt arcon Mack,mire mosolyogtam.
-de mi most megyünk,ki kell érni a reptérre Macknek,Jamesnek pedig órán kéne hogy tanítson.-röhögött fel greg,majd akik távozni készült az elköszönt.Mikor már a sajátos csapatunk maradt Liam megszólalt.
-Húgi,ezt te írtad?.-nézett rám,majd felnevettem.
-Ő..-mondta mosolyogva apu.
Harry mutatta hogy üljek az ölébe,haha,jó vicc.Eljátszottam hogy felé tartok,amire ő elhitte és ki ült a diadalmas vigyor a pofájára.Mire én a nyelvemet nyújtottam rá, és a falhoz dőlt szerelmemhez vettem az irányt,aki féloldalasan rám mosolygott.
-Na,most majd megtanulod hogy olyan lányra,akinek esze van és barátja,nem ül kanos hapsik ölébe.-gúnyolódott Lou Harryn.
-Rose-nak barátja van.?-hallottam meg 3 oldalról egyszerre a kérdést.
Zayn felnevetett.Odahúzott magához.Majd lágyan homlokon puszilt.
-Ügyes voltál,főnök asszony.!-nevetettet meg a megszólalásán Zayn.
-Basszus,ki a barátod?Francia?Szeret enni?Ugye szeret enni?Mutasd be!Ha megbánt,csirkecombokkal fogom szétverni az arc berendezését!.-nézett rám Niall toporzékolva.
-Ez hülye.-csúszott ki a számon nagyon halkan,mire Zayn kuncogni kezdett.
-Igen,Niall szeretek enni,nem nem vagyok francia,és itt állok előtted.A csirkecombharcot pedig még megvitatjuk.-Röhögte el magát Zayn .Majd lágyan és óvatosan megcsókolt..
-Azt a rohadt..-csúszott ki Niall száján. Harry-n és Liam-an kívül mindenki felnevetett.
-Mióta,mikor,hol?-akadozott meg a hangja Liam-nak.
-Ss.-kuncogott fel Rose..
-mit csináljunk ma?-kérdezték a lányok.
-Ed hol van?-szólaltam meg hirtelen.
-Fotózásodat,intézi.-komolyodott el az apja.
-Hol?-kérdeztem meg aput..
-Asszem a szobájában.-gondolkodott el.

*Zayn szemszöge.*

-Megkeresem.-szólaltam meg hirtelen,majd adtam egy puszit a hajára Rose-nak,és elindultam az ajtó fele.
-Ha nem térsz vissza kapitány,mert az ufó ki nyírt,ígérem jó helyre kerülsz!-szalutált nekem Louis,mire felnevettem,majd én is szalutáltam Lou-nak.
Kiléptem az ajtón,és Ed-et láttam a folyosó végén.
-Ed.-kiabáltam felé,aki megtorpant és megállt.
-Mit akarsz?-kérdezte felőlem.
-Beszélni.-közöltem vele,majd megálltam előtte.
-Mond.-válaszolt és dőlt oldalra a falnak Ed.
-Szóval..bocs a tegnapiért.Elborult az agyam. Rose mondta hogy milyen fontos szerepet játszol az életében.De nem akarok veled rosszban lenni,főleg Rose miatt,meg eddig barátok voltunk.-komolyodott el a hangom.
-Azok is vagyunk,de előre szólok,hogy ha összejössz Rose-al,és megbántod,kinyírlak.Bár nem tudom minek jönnél össze vele,mikor annyira közvetlen egy csomó fiúval,rengeteg fiú 'barátja' van.Nem tudsz róla semmit,és csak szólok hogy ne várd el Rose-tól, hogy a karjaidba ugorjon, mint annyi más lány megtenné neked..belőle egy van,és akár mennyire is tetszik Rose neked,inkább halld tőlem,és törj össze most,mint később. Rose-nak van fiúja Londonban,és egyáltalán nem jössz be neki.Ő monda nekem.Ha összejönne veled,az is max. arra lenne jó neki hogy nagyobb legyen a neve meg kihasználjon..-kacsintott majd ott hagyott.-teljesen lefagytam. Rose hazudott volna?!.Könnyezett a szemem.Most jöttünk össze,és már is be csapott volna?!.Megéreztem hogy valakik figyelnek.Megfordultam,és 8 ledöbbent szempárral találtam szembe magam.Hallották amit mondott Ed.
-Igaz ez?!hazudtál?.-kérdeztem Rose-tól,síros hangon.
-NEM.-akadt ki teljesen a lány ,és odajött hozzám, megölelt..
-Tökmindegy.-muszáj volt ott hagynom őket,nem láthatnak sírni. Rose kezeit levettem az oldalamról,majd belenéztem a szemeibe.Sírt.Letöröltem,majd elléptem tőle,és a lift felé lépkedtem.
Láttam ahogy Rose teljesen ne ki megy Ed-nek és üti a mellkasát.Beléptem a liftbe,ami le vitt a szálloda földszintjére,ahol egy tömeg fotós ácsorgott.
-Kurva jó.-morogtam az orrom alatt, és kisétáltam de senkinek nem feleltem.Nem bírtam vissza tartani a könnyeimet.Arcomon folytak.A fotósok ezt észrevették,és eszeveszettül kattogni kezdtek a gépeit,és kérdések hazát zuditóták rám.A rajongók sikítását csak messziről hallottam.A fülembe dübörgött a vér,és levegő hiány fojtogatott.Zúgott és szúrt a fejem.Szédültem.Mikor megállt előttem egy fekete autó.Le tekerte a sötétített ablakot,és Lou,arcát láttam előttem.
-Szállj be azonnal!.-nézett rám Lou, majd az anyósülésre beültem,és Lou férje,Tom ült hátul.
-Nyugalom,nem küldtek a többiek.Magunktól jöttünk-nézett rám Lou. Mire megnyugodtam.
-Láttuk az újságban hogy itt vagytok.-motyogott a férje.
-Hé,jól vagy?-kérdezte tőlem Lou.-Fal fehér vagy,és ki van sírva a szemed.-nézett rám Lou. Intettem hogy álljon meg. Párizsi Eiffel-torony előtti téren álltunk meg,majd kiszálltam a kocsiból.Szédültem.
-Hé,Zayn,állj meg.!-Lou hangját hallottam nagyon halkan és távolról.Fülembe dobogott a vér,szédültem,és még mindig folyamatosan csöpögött le a könnyem az arcomról,Egy keményebben fáj a fejem egy ponton,és a Fotósok ide is követtek.Körbe álltak,majd a rajongók is elleptek. Mindenki aláírást és képet akart,beszéltek és kérdéseket raktak fel,de egyiket sem hallottam.Hallottam ahogy Lou kiabálja hogy induljak meg,de a lábam nem engedelmeskedett.Egy rajongó megfogta a pólóm,és letépte rólam,majd sikítozni kezdet a tömeg.
Lou férje pattant ki a kocsiból,és a szédülésem miatt elkapott.,nem bírtam tovább A fejemet nem éreztem mintha egy kalapács talált volna el..Minden elsötétült.

*Lou szemszöge *

Kiabáltam ahogy csak tudtam,hogy szálljon vissza az autóba,de a fotósok és a riporterek elkapták.
Zayn-en látni lehetett hogy rosszul van.
-Hé,Tom,húzd be a kocsiba, mindjárt elájul!-szóltam oda a férjemnek,aki már pattant is ki a kocsiból, mikor Zayn feladta,és elájult.A tömeg egyszerre sikított fel.Tomhoz a riporterek kérdést raktak fel,de nem érdekelte.A Fotósok fotózták,azt ahogy Tom felkapja Zayn,és rohan a kocsiba vele.
-Taposs a gázra,visszük a kórházba!-szólt rám,én pedig a kórház felé indultam el.
A kórház előtt megálltam,majd Tom felkapta a hátára Zayn-t ,és rohant be vele.Leraktam a kocsit a parkolóba,majd rohantam be a kórház ajtaján. Akkor rakták hordágyra,Zayn-t. Nem érdekelt a recepciós, szaladtam a férjemhez.
-Hova viszik?-szólaltam meg,mire csak Tom a homlokomra adott egy puszit.
-Hívjuk fel a fiúkat.Rendben?Ki kell deríteni ki az a Rose. Csak az ő nevét hajtogatta. folyamatosan.De rám nem figyelt.-szólt Tom és tárcsázta a fiúkat.

*Louis szemszöge.*

Mikor kisétáltunk a folyosóra, hogy Ed megölte már Zayn-t,beszélgetést hallottunk.Fülelni kezdtünk.
-Azok is vagyunk,de előre szólok,hogy ha összejössz Rose-al,és megbántod,kinyírlak.Bár nem tudom minek jönne össze veled,mikor annyira közvetlen egy csomó fiúval, és rengeteg fiú 'barátja' van.Nem tudsz róla semmit,és csak szólok hogy ne várd el Rose-tól, hogy a karjaidba ugorjon, mint annyi más lány megtenné neked. Belőle egy van,és akár mennyire is tetszik neked Rose,inkább halld tőlem,és törj össze most,mint később. Rose-nak van fiúja Londonban,és egyáltalán nem jössz be neki.Ő monda nekem.Ha összejönne veled,az is max. arra lenne jó neki hogy nagyobb legyen a neve meg kihasználjon..-kacsintott rá Ed Zayn-re,majd otthagyta.
Rose-ra figyelt mindenki,majd Zayn-re,aki megfordult.
-Igaz ez?hazudtál?-kérdezte Zayn Rose-tól.
-NEM.-akadt ki teljesen Rose. Majd odaszaladt hozzá,és megölelte.
-Tökmindegy.-látszott Zayn-en hogy mindjárt sír,ellépet Rose-tól, és a lift fele sétált.
-Te,rohadék.-ordított Ed felé,és szaladt hozzá,majd ütötte verte a mellkasát,ott ahol érte.
-Majd egyszer meghálálod.-nyugtatta Ed,Rose-t.Mire mindenki kiakadt.
-Mit?Hogy elkergetted a barátomat?-ordított Rose.
-Liam,fogd meg a húgodat.-adta ki a parancsot Mr.Payne,Liam pedig ugrott és kapta fel a húgát,majd vitte be a lakosztályba.
Majd rohant is ki és Ed felé fordult.
-Te nyomorék,hova raktad a táskát?!Rohama lett.-Akadt ki Liam,és vert be egyet Ed-nek Rose. Harry és Niall lefogta Liamat,én meg rohantam be Ellel és Danival hozzá.
-Hol a gyógyszerre?-kérdeztem Danit.Aki a kezembe nyomta az injekciót.Mire kitágult szemekkel néztem a lányokra.
El elvette a kezemből és beadta Rose-nak,aki kezdett lenyugodni.Majd ki pattant a szeme.
-Ssss.-csitítgattam Rose-t,akinek a szeméből folyt a könny.
-Mi kimegyünk,oke?-kérdezte tőlem Dani,majd bólintottam.El adott egy puszit, mind a kettőnk homlokára,majd kimentek.
-Hé,nyugi kicsi lány.-bújtam oda hozzá,majd  hozzám bújt,mint ha a bátya lennék.
Mikor megnyugodott.Csörögni kezdett a telefonom.
-Igen?-szóltam bele,majd egy nagyon rekedtes síros hang szólt bele.
-Louis te vagy az?-kérdezte a stylistunk, Lou.
-Lou?Mibaj?-kérdeztem tőle,majd felültem,és Rose pedig engem kezdett méregetni.
-Ad oda a telefont,Rose-nak, bárki is ő..-szólt bele,majd átnyújtottam a telefont a lánynak.Aki meglepő szemekkel kapta el a telefont.
-Igen?-szólalt bele a telefonba. Mikor Lou beszélni kezdett a telefonba,Rose szeme teli lett könnyekkel.Kis idő múlva lerakta,és hozzám szólt.
-Szerezz nekem egy kocsit,most, azonnal.!-szólt oda hozzám , amit nem értettem.
Mutatott az ajtóra,majd kiléptem rajta,és 7 szempárral találtam magam szembe.
-Niall,itt van még az a kocsi,délelőttről?-kérdeztem tőle,aki bólintott.
-Minek?-kérdezte,majd mutattam Rose-ra,aki már átöltözve,síros szemekkel nézett rám.
-Hova mész?!-nézett rá Ed.
-Ne szólj hozzám!.-sziszegte a fogai közül Rose.
-Hé,kislány,nyugi.-fogta meg hátulról a lányt Niall.
-Miért beszéltél Lou-val?-néztem rá,mire a többiek döbbent arcot vágtak.Mire mint egy villámlás,Rose elkezdett sírni,felkapta a cipőjét,majd megfogta a slusszkulcsot és kiiramodott a lakosztályból.
-Tud vezetni?!..-döbbent le Liam,mire az apja bólintott. Niall volt az aki papucsba, egy szál pólóba,és nadrágba utána eredt a lánynak.

*Niall szemszöge. *

-Rose,Rose várj már!-kiabáltam a lány után,mikor beugrott a liftbe,én meg utána.
Láttam hogy sír,ezért gyorsan megölelgettem.
-Igaza volt Zayn-nek,tényleg te adod a legnagyobb öleléseket.-mosolygott rám,mire letöröltem a könnyeit.
-Nincs semmi baj,gyere visszamegyünk,jó?-néztem rá és nyomtam volna be, Rose megállított.
-Menj fel egyedül,nekem Zayn mellett kell lennem!-sírta el magát újból,mire felkaptam,és elindultunk az autó felé.Nem számoltam,a fotósokkal,riporterekkel. Rose megrémült a karomban.
-Nyugi,kijutunk.-mosolyogtam rá,mire hozzám bújt.Átvágtam a tömegen, a kérdések és vakuvillanások pedig nem érdekeltek.
-Ki a lány?
-Őt vitte Zayn is?
-Mi történt Zayn-nel a balesete után?
Megálltam.Milyen baleset?.Döbbenten néztem Rose-ra, aki megfogta a kezemet,és húzott a kocsi felé.
Belökött az anyós ülésre,ő pedig a kormányhoz ült.
-Rose,milyen baleset?-kérdeztem rá.De nem válaszolt csak sírt.
-Mond már!-akadtam ki.
-Lou ezért hívott.Zayn rosszul lett.. -akadozott el a hangja..-és a rajongók..-itt már nem tudott beszélni.
-Állj meg.-kiabáltam rá,mire rátaposott a fékre.
Odamásztam a háta mögé,ő pedig az ölemben ült.Felnevettünk,de én vezettem.Ő pedig nyomta a gázt.
Megálltunk a helyi kórház előtt,ahol a riporterek hada állt.Meglátták az autót,és benne minket.Kipattantunk és rohantunk be a kórházba.Recepciós hölgynél megálltunk.
-Ebbe a kórházba szállították be Zayn Malik-ot?-kérdezte Rose.
-Nem adhatok ki adatokat.-mondta nyájas hangon a recepciós hölgy.
-A barátnője vagyok.-akadt ki teljesen Rose.
-Persze az enyém meg Niall,nem?-röhögte ki Rose-t, a lány.Elegem lett,le vettem a kapucnimat.
-Az enyém biztos nem.-néztem rá,mire ő majd' le esett a székről.
-Szóval?-nézett rá Rose. Mire a recepciós hölgy,dadogni kezdett. Rose-n láttam hogy mindjárt eldurran az agya. Rose egyik pillanatban, mellettem állt,a másik pillanatban pedig, átugrotta egy mozdulattal a recepciós pultot,majd oda ült a géphez, és pötyögni kezdett rajta.Majd újra kiugrott,és hátat fordított,a recepciósnak.
-Ribi.-motyogta a recepciós nő.
-Jé..-fordult meg Rose a recepciós lánnyal szembe..-Maga gondolat olvasó?Mivel kimondta a véleményemet magáról.-kacsintott rá Rose. Majd aki nővér,orvos,vagy személyzeti ember  volt a teremben,mind nevetni kezdtek.
-Zayn..-csuklott el a hangja,majd elindult. Rose után mentem.Mikor megláttuk Lou-t,és a férjét Tomot.
-Gyere,ott vannak Louék.-fogtam meg a lányt,aki menten összeesett mellettem, mikor megállt.Elkaptam.
-Jézusom,jól vagy?-jött oda hozzánk Lou.
-ühüm.-bólogatott  Rose. Hajon pusziltam majd leültem vele egy székre.
-Hogy történt?-néztünk fel rájuk.
-Hát,kijött a szállodából,pont láttuk,mivel hallottuk az újságokból,hogy itt vagytok.Megakartunk látogatni titeket.De a szálloda előtt láttuk a rosszul lett Zayn-t.Beültettük a kocsiba.Még bólogatva válaszolt,majd megállítatta a kocsit,és kiszállt.Aztán észrevették őt a fotósok,riporterek,rajongók és rá támadtak.Leszedték a directonerek a pólóját,szegénynek.Aztán kiabáltunk neki,de nem bírt mozdulni,majd feladta a lábon állást, és elájult.1 órája tolták el tőlünk..-mesélte Lou,mi pedig a hallottak alapján összerezzentünk.
Majd kivágódott a folyosó ajtaja.Orvosokkal,nővérekkel,és egy hordággyal,akin valakit toltak rohantak át a szűk kórházi folyosón..Mikor előttünk tolták el a hordágyat,és szaladtak a műtőfele,megláttuk Zayn-t,aki a a hordágyon fekszik. Rose felpattant és odaszaladt a hordágyhoz.
-Kisasszony..kisasszony.-fogta meg egy nővér Rose-t,majd hozzásimultam hátulról,hogy ne rohanjon el.
-Miért tolják be a műtőbe?-akadt ki teljesen Rose és potyogott a könnye.
-Agyvérzés tűnt fel nála,későn vettük észre.-mondta el egy szuszra a nővér,és folytatta az útját.
Rose-t,ha újból nem kapom el összeesik.
-Lou,hívd fel a bátyát!-néztem rá,mire értetlen fejet vágott.
-Liamat,hívd már!-kiabáltam rá, mire összerezzent majd hívta és a fülemhez tartotta.
-Lou?-szólt bele Liam.
-Nem,Niall.! Leszarom mit csinálsz,most azonnal idejössz az apáddal a helyi kórházba!Rose rosszul van,kell a nyugtatója,és nem tudom a gyógyszere nevét.Nem tudok neki venni.Zayn-t most tolták be a műtőbe, Lou és Tom hozta be őt,légyszíves gyertek.!És Hozzátok nekik ide a cuccaikat.-könyörögtem a telefonba,amit Lou tartott nekem lesokkolva.
-Rohanunk.!-lett ideges Liam,és nyomta ki a telefont. Bólintottam,majd elvette a telefont Lou.
-Próbáltam sétálni a kezemben Rose-al,de nem nagyon akart sikerülni.Leültettem,itattunk vele egy kis vízet.
Rám pillantott,majd a szemébe láttam hogy valami nem stimmel.
Le guggoltam hozzá,és Lou-val az élen, próbáltuk ébren tartani.Nem sikerült.Rám borult.
-Tom,hívj orvost,most!-nézett rá gyorsan Lou a férjére,aki már rohant is el.
Felvettem az ölembe a törékeny lányt,és próbálta ébresztgetni Lou,majd Rohant vissza hozzánk Tom a folyosó végén egy orvossal és egy nővérrel .Rose homlokán lehetett látni az apró ereit.
A folyosó másik végén meg megjelent a csapatunk.Mindenki rémült arcot vágott.Dani és El sírt.
-Anne, hozza ide azt a hordágyat.Most!-mutatott a nővérnek az orvos,majd Megfogta a karomból a lányt,ráemelte a hordágyra,és még két nővérrel eltolták Rose-t.
A csapatunk odaért hozzánk mikor megláttam hátul kullogni Ed-et.
-Ed,húzz innen,két embert küldtél csak el az intenzívre!-akadtam ki mire mindenki rám figyelt.-Az egyik az életéért küzd,a másikat meg most tolták el.-ordítottam Ed-re.Aki teljes sokkot kapott.
Megindultam felé,de Tom utamat állta.
-Ne legyél hülye!-nézett rám Tom.Nem bírtam tovább.Leültem a földre.Körbe néztem és mindenki szemében láttam a könnyeket.
-Hogy történt?-nézett ránk Louis,de én nem bírtam megszólalni,kitört belőlem a sírás.El és Dani odajött hozzám és elkezdtek ölelgetni. Lou kezdett te el mesélni.
-Hát,kijött a szállodából,pont láttuk,mivel hallottuk az újságokból,hogy itt vagytok.Megakartunk látogatni titeket.De a szálloda előtt láttuk a rosszul lett Zayn-t.Beültettük a kocsiba.Még válaszolgatott bólogatva,majd megállította a kocsit,és kiszállt.Aztán észrevették őt a fotósok,riporterek,rajongók és rá támadtak.Leszedték a directonerek a pólóját.Aztán kiabáltunk neki,de nem bírt mozdulni,majd feladta a lábon állást, és elájult.1 órája tolták el tőlünk..Majd most tolták be a műtőbe,mert Agyvérzés lépett fel nála,későn vették észre. Rose ez miatt lett rosszul.-mesélte Lou és közbe potyogott a könnye neki is.
-Amúgy Rose ki?-kérdezte Tom tőlünk.
-A lányom.-vágta rá Mr.Payne.
-A húgom.-mondta ki Liam.
-A fogadott húgunk.-mondta a csapat.
-És Zayn barátnője,vagy valami olyasmi.-fejeztem be a mondatot.
-Gyönyörű lány!.-szólalt meg Tom,és Lou is bólogatott.
1,5 óra múlva egy orvos lépett a folyosóra.
-Maguk  Lia Rose Payne és Zayn Malik hozzátartozói?-kérdezte tőlünk,mire Mr.Payne bólintott.
-Mr.Parwey vagyok!.Szóval,a lány állapota..tudnak a rohamaikról?-kérdezte tőlünk,mire Liam bólintott.
-Most az altató miatt alszik,és lélegeztetőn keresztül jut levegőhöz,az utolsó 4 napba nem vette be a gyógyszerét.A stressz miatt pedig ideg összeroppanást kapott.-nézett ránk,mire mi döbbent arccal hallgattuk, a főorvost.
-És Zayn?-kérdezte az orvost Tom.
-Nos a fiú,először csak a stressz és a vele járó gondok miatt rosszul lett,és mikor behozták önök a kórházunkban,elpattant egy ér az agyában.Későn vettük észre. Megműtöttük. Rizikós az állapota,de reménykedjünk.Felléphet nála,újabb agyvérzés,esetleg stroke,vagy kóma.A többit nem ilyen körülmények között kell megbeszélni..A szüleinek ha szólnának,a lány lassan felfog kelni.Bemehetnek hozzá.De ne idegesítsék fel lehetőleg.-nézett ránk majd otthagyott minket.
A csapatunk egyszerre lélegzett fel.Majd lépkedtünk be Rose kórtermébe.A lány akkor kezdett el ébredezni.
Leültünk köré,majd vártunk,mikor Rose ránk nézett.Megnyugodott.
-Skacok!.-mosolygott csillogó szemekkel Rose. Mire mind a nyakába borultunk.
-Hogy vagy?- kérdezte,és nézett rá Dani a lányra.
-Jól.-nevetett fel Rose.
-Ez nagyon morbid.-nézett nagy  szemekkel Harry.
Felnevettünk. Rose-n látszott hogy valamit kérdezni akar.
-Zayn?-nézett ránk Rose.
-Hé,bent lehetek egy kicsit a húgommal?-nézett ránk könnyes szemekkel Liam. Mire mi bólintottunk.
-Nem szöksz el ugye,kicsi lány?-fenyegette meg Louis a lányt,mire felnevettünk.
-Dehogynem,holnap már Los Angeles partjain fogom magamat süttetni,és grillezett csirke leszek-nevetett fel, Rose. Mire megkordult a hasam,és mindenki rám figyelt.Majd felnevettek.
-Jó,na.-szomorodtam el, nem ettem.Nem bírtam.
-Gyere,haspók,megyünk enni!-szólt oda hozzám Harry,majd Liam kivételével mindenki ki jött a teremből.
-Annyira sajnálom szegényeket.Hiányzik Rose-nak a bátyja,Liam-nak pedig a húga.Alig voltak együtt.-szomorodtam el,mire a többiek is bólogattak.

*Liam szemszöge. *

Rose-al egymást figyeltünk.Annyira szép volt.Annyi mindent át élt,és mégis boldog,nevet,mosolyog.2 év alatt annyira megváltozott.2 év alatt,egy igazi érett nő lett,mégis, aki ismerte régebbről,látszott rajta hogy ő még mindig az a lány.Az a mérhetetlenül kedves,és megbízható gyermekded lelkű lány.  Rose szemében könnycseppek gyűltek össze,és csepegtek le az arcán.
-Húgi.-néztem rá,odaléptem hozzá,majd ráültem az ágyára,és letöröltem az arcáról a könnyeket.Odahúzott maga mellé, majd hozzám bújt.
-Nagyon hiányoztál.El sem tudod képzelni mennyire..-bukott ki belőlem az,amit éreztem,és már rég elakartam neki mondani.
-Nekem is.Nagyon-nagyon.-sírt még jobban,majd homlokon puszilt.
-Mikor beszéltél anyával utoljára?-bukott ki belőlem a kérdés.
-Utoljára?talán 2 éve.-gondolkozott el,Rose,mire kipattant a szeme.
-Nem is kerested?-néztem rá.Mire rázta a fejét.
-Kerestem,azt akartam hogy jöjjön el Li temetésére.Nem ő vette fel.Egy férfi.Meg ijedtem,majd kinyomtam.A nővéreinkről mit tudok?Nagyon semmit.Annyit hogy mind a kettő Canadában él.2 éve velük se beszéltem.-vonogatta a vállát.
-De beszéljünk másról,jó?-mosolygott.
-öhm..-gondolkozott Rose,mire felnevettem,és megöleltem.
-Hol ismerkedtél meg Danival?Hogy jöttetek össze?Mikor van a fordulótok?Mit vettél neki utoljára.?-kérdezte tőlem,majd felnevetett és folytatta.-Bár,mindent tudok.Mindig mesélt rólad Dani,és mindig beakart mutatni neked,de mindig 'majd egyszer.'..Végülis így jutottam el New Yorkból, Londonba.Majd vissza fogok kerülni New York-ba..-folytatta volna de lefagytam.
-Nem mész vissza New York-ba! Most kaptalak vissza! Nem mehetsz vissza.!-ordítottam a lányra,aki teljesen lefagyott.
-De Liam!-kezdett bele a mondókájába.Mire leszálltam az ágyáról és vele szembe álltam.
-Nem,Rose!.Nem mész vissza!Nem érted?Majd bele haltam hogy nem tudtam mi van veled meg apával 2 évig!Anya azt hazudta hogy Apa félrelépett és elvitt téged,majd Európába költöztetek! Tudod hogy örültem neked mikor ki szálltál az autóból?!?Nem,mivel alig beszéltünk pár mondatnál többet,mivel nem voltál otthon! vagy aludtál! Tudod hogy hiányoztál?Tudod mennyire irritál hogy többet voltál Zayn-nel?!Tudod mennyire aggódtunk értetek?! Nem fogtátok fel ugye?Nem vetted észre hogy féltelek?Mindenki félt!Mindentől,és mindenkitől.Még Zayn-től is!Nem,nem érdekel, nem mész vissza New Yorkban! Nem hagysz el megint!-ordítottam. Rose szeméből folyt a könny.
akkor vágódott ki az ajtó és léptek be a többiek rajta.
-Ti ordi..-szólalt volna meg Harry.
-De Liam..-folyt a könny a szeméből.
-Nem érdekel!Nem mész vissza New York-ba! Nem hagysz el megint! Maradsz Londonba! Amint kijutottál innen,mész vissza Londonba! Oda költözöl hozzánk! De nem mész és nem költözöl el! Most kaptalak vissza!- kiabáltam Rose felé.Majd megfordultam,és fellökve Niall-t,Ki szaladtam a kórteremből.Majd a hideg falburkolathoz dőlve,leültem a földre.Dani jött ki a kórteremből,keresett a folyosó két végén,majd belebotlott a két lábamba.Megnézett,és gyorsan odafordult hozzám, majd leült mellém és az ölébe húzta a fejemet.
-Hé,Li, nem hagy itt minket..Csak vissza kell majd neki menni,a cuccaiért!és egy-s más dolog miatt! Nem költözik vissza!Hé..sss..-nem szerette ha sírok..Már csak szipogtam mikor kivágódott az ajtó majd odajött hozzám Rose,megpuszilta az arcomat.Majd könnyes szemekkel szemekkel fel ment az intenzívre.
-Hova megy?-kérdeztem Danitól,aki benézett a kórterembe,és a csapatunk ült az ágyon és El eltátogott valamit.
-Elmondták neki Zayn-t.-suttogott Dani.Mire benéztem a kórterembe.
-Miért?-kérdeztem tőlük.
-Muszáj volt neki elmondani!Meg majd valakinek beszélni kell az anyjával is!-mondta Harry.
-És Paullal.-akadt ki Lou.
-Bakker! Nem szóltunk neki hogy eljövünk Londonból!-nézett ránk Niall. Majd apára néztem.
-Elintézem.-motyorgott Apu,és kisétált a folyosóra,míg mi bementünk a kórterembe.
-Hülye vagy,ugye tudod?-nézett rám Lou,majd bólintottam.
-Úgy kiabáltál szegénnyel,mint ha egy kutya lenne!.-Mondta Harry.
-Pedig a lányokkal nem szabad úgy bánni,mint a kutyákkal.! Ez ugyanolyan mint mikor egy lány után fütyülnek,mik ők?kutyák?-nézett maga elé Niall. Fel nevettünk de igaza volt.

*Rose szemszöge.*

 Az intenzíven sétáltam,kórházi ruhában,mezítláb,és kerestem azt a kórtermet,ahol Zayn fekszik.                                                                   -Payne kisasszony!-szólítottak meg a hátam mögül.Mire megfordultam.        Az orvosunk volt az rám mosolygott.
-Zayn Malik kórtermét keresi?-nézett rám.Mire bólintottam.
-Jöjjön utánam!-Hívott magához,mire mellé léptem.
-Malik úr lassan fel kell,ha minden jól alakul!-nézett rám sejtelmesen.
-és ha rosszul?-néztem rá félve.
-Stroke,eszmélet vesztés,kóma,vagy egy újabb Agy vérzés.Esetleg le áll a szíve.-nézett rám komolyan az orvos,mire bólintottam.
-Erős fiú,úgy ahogy maga meg is egy erős lány!-Mosolygott rám majd otthagyott az orvos.
Megtorpantam a kórterem bejárata előtt.Féltem attól,ami odabent vár.Nem akartam,de muszáj volt.Így hát kinyitottam az ajtót,és beléptem a kórterembe.Majd magam után becsuktam az ajtót.Ott feküdt egymaga Zayn,csövekkel,és gépekkel összekötve a kórtermi ágyon..Ott volt mellette a cucca . Rajta pedig a telefonja.Eszembe jutott hogy El odaadta Louis telefonját,hogy hívjam fel Zayn anyuját.
Neki volt meg az anyukája száma.Így hát megkerestem a kapcsolatok között,majd csörgettem.De elötte odaszaladtam Zayn-hez,és adtam a homlokára egy lágy puszit.
*csörög..*
-Igen?Louis,te vagy az?Hogy hogy felhívtál?-kérdezte Zayn anyuja a telefonban,gombocot éreztem a torkomban.
-Csókolom,Rose vagyok.Zayn barátnője!.-szóltam bele a telefonban.Mire az anyuja meghökkent a telefonban.Én el sétáltam az ablakhoz,majd az alatta lévő fotelbe ültem.
-Rose?Szia.Hogy hogy hívtál?Miért Louis telefonján?Hogy hogy nem a fiamén?Majd átadod neki a telefont?Beszélnem kell vele.-nevetett a telefonban.
-Nem tudom adni.-sírtam el a telefonba el magam. Szégyelltem magam.
-Rose,mi történt?-állt meg egy helybe és hagyta abba azt amit csinált Zayn anyukája.A hallottak alapján.
-Itt vagyunk mind a ketten a Párizsi kórház intenzív részlegén.-motyogtam el halkan.
-Mi?mi történt?-kezdett el rázkódni a hangja a nőnek a telefonban.
-Nekem csak ideg összeroppanás,nem vészes.-kezdtem bele..
-Mi az hogy nem vészes?-emelkedett fel a hangja, a telefonba,majd megkérdezte.
-és Zayn?Mi van a fiammal.?-kérdezte elhaló hangon az anyja.
-Hát rosszul lett,és a végén elpattant egy ér az agyában..Agy vérzése volt.De túl van a nehezén.-szóltam bele a telefonban,majd törölgettem le a szememből a könnyeket.
-Agyvérzés?-kérdezte az anyuja.
-Igen.-szipogtam bele a telefonban.
-Zayn-nek agyvérzése volt?-halkult el teljesen a hangja.
Hallottam ahogy sír a telefonban,próbáltam nyugtatni,de telefonon keresztül nem ment.Majd valaki letrappolt talán egy lépcsőről és elvette a telefont.
-Halo?-szólalt meg egy nagyon vékony lány hang a telefonban.
-Szia,Rose vagyok.Zayn barátnője.-szóltam bele a telefonba.
-Szia.Safaa,Zayn húga.Anya miért sír?-kérdezte tőlem.Nem mondhattam meg Zayn húgának hogy mi történt a bátyjával..Inkább kikerültem a választ.
-Apukád merre van?-kérdeztem tőle.
-Öhm..azt hiszem a garázsban.Adjam?-kérdezte tőlem,nagyon aranyos volt.
-Megtennéd?-kérdeztem tőle.Mosoly kúszott az arcomra. Először azóta mióta ide kerültünk.
-Persze.-majd hallottam ahogy elkiabálja magát.
-APA! ANYA SÍR ÉS ZAYN BARÁTNŐJE KERES TÉGED TELEFONON!-kiabálta és rohant a telefonnal.Hallottam ahogy odaadja az apjának a telefont és az apja beleszól.
-Halo?Itt Yaser Malik vagyok.A feleségem Tricia, miért sír?.-kérdezte tőlem.
-Jó napot kívánok!Lia Rose Payne vagyok,Zayn barátnője.-szóltam bele a telefonban.
-Zayn-nek..agyvérzése volt..-sírva mondta el Tricia,Zayn apukájának.Aki szipogva szólt bele a telefonba.
-Igaz ez?-szólalt meg a telefonba egy mély hang.
-Igen.-szóltam vissza.
-Safaa,pakolj!Megyünk Franciaországba!-kiabálta el a magát Yaser,Zayn apukája.
-De Yaser,Csak holnap délután indul repülőgép,az is Londonból!-hallottam Tricia hangját a telefonba.
-Vigyázok a fiára.!-szóltam bele a telefonban.Sose tudtam ilyenkor mit kell tenni.
-Hívunk,téged, amint repülőtereken leszünk!.Szia lányom!-Szólt bele Yaser,Zayn apukája.
-Csókolom!-szólaltam bele.
-Kérek,tegezödjünk,nem vagyunk mi olyan öregek!-mondta Zayn apukája majd kinyomta.
Odaléptem Zayn ágyához,és leültem a mellette lévő székre.
-Szeretlek,nagyon!Ed hazudott!Semmi olyan nincs amit ő állított !Én magadért szeretlek!Ha hírnév kéne,pedig csak felfedném magam!.Szeretlek Zayn. Beszéltem anyukáddal,és apukáddal aranyosak.Jönnek ide.Miattad!-mosolyra húztam a számat.
-Miss Payne,vízit lesz,fel kellene menni a saját kórtermébe.!-mosolygott rám a főorvos.
-Nem lehetne valahogy megoldani,hogy egy terembe lehessek vele?-néztem rá könyörögve a főorvosra.
-Beszéltem a szüleivel,megígértem nekik hogy vigyázok a fiúkra!Kérem!-néztem rá a főorvosra.
-Ha felvesz egy papucsot,mielőtt felfázik,és iszik meg eszem valamit,megoldható!-nevetett fel a főorvos,majd rám nézett.
-Intézkedem,addig maradjon! A cuccait,meg idehozatom!-motyogta az orvos,majd kisétált.
Újra Zayn felé, fordultam.Elkezdtem simogatni a kezét.
-Nagyon szeretlek!Mindennél jobban!-majd adtam egy puszit a homlokára, és leültem mellé az ágyra.Gondoltam mint a filmekbe,ha beszélünk a beteghez ,megérzi.
-Amúgy nagyon aranyos szüleid vannak!-mosolyogva beszélt hozzá,hátha csoda történik mint a filmekben.
-Apuddal, a húgoddal,Safaa-val és Anyukáddal beszéltem,az első Franciaországi járattal jönnek ide.-mosolyogtam.-De majd látod te is mert addigra fel kelsz!Biztos vagyok benne!-Még rengeteget beszéltem neki,úgy a csapatunkról,mindenről.Még az időjárást is elmeséltem neki.
-Szeretlek.-szorítottam meg a kezét!.
Mire egy mozdítást éreztem a kezemen.
Felemelkedtem.
-Zayn?Zayn?-kérdezgettem.
-Várj,mindjárt jövök!-adtam egy puszit a homlokára,majd rohantam ki a folyosóra,keresve a főorvost.
-Mr.Prawey! Mr.Prawey.!-kiabáltam,mire a főorvos megfordult.
-Zayn!Megérintett!Biztos vagyok benne!-néztem rá,mire Két nővérrel az oldalán rohant be a kórterembe!Majd jött egy másik 2 csomaggal,és a csapatunkkal!.
-Ezek az önéi?-kérdezte tőlem a nővér,mire bólintottam.
-Kislány,mi történik?-nézett rám Harry,és kapott fel a földről.
-Zayn...-néztem a tömegre.
-Miért pakoltak ki onnan téged?-nézett rám Niall.
-Azt mondta az orvos,hogy ha felveszek valamit a lábamra,eszek és iszok valamit,átköltöztet Zayn mellé!-motyogva mosolyogtam magam elé.Majd Harry leült velem a falhoz,és az ölében ringatózni kezdtünk.
-És mi történt odabent?-nézett rám a két lány.
-Beszéltem Zayn szüleivel. Lou, köszönöm a telefont.-adtam át neki, Lou pedig meglepetten fogta meg a farzsebét,hogy nincs is nála a telefonja.
Szólásra nyitotta a száját,de akkor jött ki a főorvos a két nővérrel együtt,akik később visszajöttek és egy ágyat toltak be a kórterembe.
-Mondtam hogy átköltöztetem!-mosolygott rám a főorvos,mire én is mosolyra húztam a szám.
-Mi történt?-kérdezte meg apu a főorvost.
-A fiú,kapcsolatot teremtett a külvilággal.És most éber komában van,ami eltart pár napig,de most stabil az állapota.Úgy látszik van egy őrangyala! Fel fog épülni,lassan de biztosan.-mosolygott rám,majd tovább ment a főorvos.
-Most akkor mi van?-nézett nagyot Harry.
-Az hogy hall minket,Zayn.De  ő még nem tud velünk kapcsolatot létesíteni.-Mondta apu.
-Nem megyünk be?-kérdeztem tőlük.Amire bólogattak.

*1,5 nappal később.*

A csapatunknak haza kellett menni "kötelezően",Londonba.A menedzser kérésére vagy inkább parancsára.Engem is vinni akart Liam,de megmondtam hogy maradok,akár mennyire sem tetszik.Zayn-nek azóta minden nap beszélek,és az orvos szerint javul az állapota.Zayn szüleivel azóta 2x beszéltem.
-Anyudék délutánra itt lesznek!-motyogtam majd szálltam le az ágyról,és adtam egy puszit a homlokára Zayn-nek.
-Erős vagy!És az én egyetlen hősöm!-pusziltam meg az arcát.
Majd egy csipogásra lettem figyelmes.Odafordultam a notebook-hoz,amit még a lányok hagytak itt nekem.
Skype jelentkezett be.
SafaaMalik@ felvételt küldött a kapcsolatok közé.
-Jé.-mosolyogtam.-Zayn,a húgod rám talált skype-n..-beszéltem hozzá,a nővérek már hülyének néztek,és felhívták aput délelőtt,vizsgálatok miatt.A felkérést,elfogadtam.
Majd a chatablak felugrott.Safaa írt.
@Safaa: Te vagy Rose?:)
@LiaRose.P: Igen,én.:)Szia Safaa.:)
Majd hívást kezdeményezett.
Megláttam a lányt,aki a repülőgépen,ül és engem figyel.
Integettem neki.
-Szia Safaa.-majd mosolyogtam.Ő is mosolyra húzta a száját.
-Hihi.Te vagy az!Tényleg veled beszéltem!-mosolygott.
Mire felnevettem.
-Apu,nézd itt van Rose,Nézd milyen gyönyörű.-mutogatott a kislány a kamerába.Mire egy 40 éveiben járó
Férfi behajolt a kamerába.
-Csókolom!-integettem.Majd mosolyra húztam a számat.
-Megmondtam,lányom, hogy tegezzük egymást! Nem vagyok én olyan öreg!-nevetett fel.
-Rendben!-mosolyogtam.
-Igaza volt anyádnak..-nézett Safaa-ra,aki kuncogott.
-Tényleg gyönyörű vagy!.Van a fiamnak ízlése!-nevetett az apja én meg elpirultam.
-És nekem tudod mit mondott Zayn?-néztem rá Safaa-ra.
-Na?Mit?-csillogott a szeme a kislánynak.
-Hogy neki van a világ legaranyosabb és leggyönyörűbb húgicája!.Ami igaz is!-mosolyogtam Safaa-ra.
-Tényleg,ezt mondta volna?-csuklott el a hangja a lánynak.
-Persze!-nevettem fel!.
-Apu,hallottad ezt?-nézett rá az apjára a lány,mire az apja mosolyogva bólintott.
-Köszönöm!-tátogta el az apja úgy,hogy a lány ne vegye észre.
-Egy kórterembe vagytok Zayn-nel?Megmutatod Zayn-t?-nézett könyörgően rám a lány.
-Ez természetes!-mosolyogtam először a lányra,majd az apjára.Aki szintúgy mosolygott.
Zayn-ből már nem lógtak ki csövek,amik megijesztették volna a szegény lányt.
-Nézd csak.-mosolyogtam rá féloldalasan.Majd fordítottam el a gépet Zayn felé.
-Nézd,alszik.-mutogatta az apja a kamerát,és mutogatta Zayn-t.
-Apa,tudom hogy éber kómába alszik,anyát hallottam mikor sírt.!-mutogatta a fejét fogva a lány.Amin mosolyogtam.
-Hát jó.-mosolygott az apja a lányra.
-És Rose,szereted a Barbie-kat?-nézett rám a lány.Mire az apja,majdnem elnevette magát.
-Hmm..Hát azokat a szépeket,azokat igen.A nagyfejűeket,azokat nem.-mosolyogtam a lányra.
-Juj,ugye azok milyen csúnyák?!-nézett rám fintorogva a lány.Mire felnevettem és az fejemmel bólogattam.
-Majd elkísérsz egy játékboltba?Veszünk szép Barbie-t?-nézett rám könyörgően a lány..Mire az apja furcsán nézett.
-Persze!Veszünk  neked szép Barbie-t!-kacsintottam rá,mire a kislány elkezdett tapsikolni.
-De annyi van már belőle,van aminek a feje egyforma! csak a ruhája más!-nézett az apja rá,mire felnevettem.
-Nem apu,te ehhez nem értesz !-intette le az apukáját a lány,mire mind a hárman elkezdtünk nevetni.
*Kérem az utasainkat,kapcsolják be az öveiket,a leszállást meg kezdjük!.Köszöntjük önöket Párizsban.!.. *
-Juj,mindjárt látlak!-ujjongott fel a lány.Nevettem és bólogattam.
-Gyere,Safaa,rakjuk el a gépet.-mosolygott az apja,mire a lány felrakta a kezét.
-Utolsó kérdés.!Kedvenc fagyi?-nézett bele a kamerába a lány.
-Neked?-néztem vissza a lányra.
-Az összes! Kivéve,ami savanyú!-fintorgott a lány.
-Nekem is,kivéve ami savanyú!-nevettem fel.Mire az apja is felnevetett,majd integetve elköszöntem..
-Mindjárt látlak!-nevetett és kikapcsolták a gépet.
Felnevettem.Majd kikeltem az ágyból.Odacsoszogtam az ajtóhoz,és kinyitottam.A menedzser által iderakott biztonsági őr, Paul. Aki nem mozdul innen éjjel nappal.!kivéve mikor behívom.Szegény mindig unatkozik.
-Történt valami Rose kisasszony?-nézett rám.Mire felnevettem.
-Még mindig csak Rose. Ha te Paul,akkor én Rose. Meg megyünk kávézni!-kacsintottam rá majd húztam az automatához a hústömeget.Amilyen nagy,akkora szíve is!
-A Barbie-ról és a fagyiról beszélt most Zayn-nek?-nézett rám,és látszott rajta hogy mindjárt elröhögni magát.
-Haha.Nem.A húgával beszéltem Skypen.-mosolyogtam,rá.Mire meglepődött arcot vágott.-Most szálltak le a repülőről,ide tartanak.-mosolyogtam rá.
-Aha,szóval ki kéne álljak a tengerbe, hogy ne kapják el őket a cápák?-nézett rám tök komolyan, mire teljesen kiröhögtem.
-Szép hasonlat.-nevettem fel,mire ő is nevetni kezdett.
-Hát,igen.-mosolyogtam rá.
Visszamásztam az kórterembe,rendet raktam.Megágyaztam,összepakoltam a cuccomat.Még is csak a barátom szülei jönnek Ide.Nem lehetek trehány.Bár még ha ilyen körülmények között is jönnek,és látják meg először a fiúk barátnőjét!.Adtam egy puszit Zayn homlokára.
Majd csörögni kezdett a telefonom.Itt vannak.-mosolyogtam.
-Cápaölő-embermentő indulj.-szóltam ki az ajtón túl Paulnak,hogy megjöttek.
Felnevetett.Majd elindult.Pár perccel később,egy lány, és egy házaspár jelent meg a folyosó végén.Paullal mögöttük.
-Rose!Ott van Rose!-nevetett Safaa. Majd szaladt hozzám,én pedig elkaptam.Felvettem az ölembe,majd a két kezét a nyakam köré fonta és úgy ölelgetett.
-Szia csajszi!-mosolyogtam,majd hajon pusziltam.Mire ő arcon.Felnevettek a szülei.
Majd a lányt, le tettem a kezemből és nyújtottam volna a kezemet először Tricia-nak,Majd Yaser-nek.
-Rose vagyok!-mosolyogtam rájuk.-Hivatalosan is.-nevetnem kellett.
Mire egymásra néztek, és egyszerre megöleltek. Safaa pedig az apja lábát ölelte.
-Menjenek be a kórterembe,mert a fotósok még lekapják magukat.-invitált be a kórterembe Paul.
Mikor bementünk,meglátták a fiúkat. Tricia-nak, könnyek folytak le az arcán,Yaser pedig oldalról támogatta. Safaa oda mászott az ágyhoz.Majd odahívott engem is,aki hamis mosollyal odacsúszott mellé.
-Felraksz hozzá?-nézett nagy szemekkel Safaa, mire mosolyogva bólintottam.Felemeltem a lányt,majd odaültetem Zayn mellé. Safaa megfogta az arcát, majd elkezdte simogatni.
-Anyu,nem kell fel.-szomorodott el Safaa.-Pedig mikor otthon van, akkor ha így keltem mindig megfog oldalról,és addig csikizz míg el nem fáradt.-szipogott a lány.Felkaptam és ölelgettem.
-Tudsz még valamit,amivel feltudnánk kelteni?-kérdeztem Safaa-tól. Mire bólintott.
-Rakj le mellé,és menj át a másik oldalára.-mutogatott,én meg csináltam azt amit ő.
-Most pusziljuk meg egyszerre,az arcát.-mire egyszerre megpusziltuk.
-Most akkor suttogjuk a fülébe,hogy "Szeretlek,Zayn."-majd megtettük.Nekem az arcomat könnyek áztatták. Safaa-ét is.A Könny cseppjeink Zayn arcára csöppentek. Majd letöröltük.
-Rose, nem válik be!-potyogott a kislány könnye.Átrohantam a lányhoz, majd felkaptam.
-Rose,én Zayn-t akarom!.-sírta el magát Safaa.
-Nyugi pici lány,énis!Még a bátyád fáradt,szóval pihen.De biztosan vagyok benne hogy lassan fel kell.És téged fog először a karjaiba emelni..-mosolyogtam rá,majd egymás arcáról letöröltük a könnyeket.Felkaptam a táskám a lány mellé,majd szólásra nyitottam a szám.
-gyere,megmossuk az arcodat,meg sétálunk egy kicsit, jó?-néztem rá a lányra, aki bólogatott.
-Elmehetünk?-kérdezte Safaa a szüleitől.Akik próbáltak a lányuk előtt nem megtörni,de nem sikerült nekik.
-Vigyázok rá!-suttogtam oda nekik,akik bólintottak.
A lánnyal a kezemben,kisétáltunk a folyosóra.Megkerestük a lány wc-t,ahol a kislány elmondása szerint "rendbe szedtük magunkat" mint a nagyok.Majd intetem Paulnak,hogy elmentünk ,akik eltátogta hogy ha bármi baj van akkor hívjam. Bólintottam.
A fotósok miatt,már megtanultam hol a hátsó kijárat,szóval ott mentünk ki hátul.
-Mit fogunk csinálni?-kérdezte tőlem a  kislány.Felnevettem.
-Mert megígértem.Elmegyünk venni Barbie-t,aztán elmegyünk fagyizni!Oke?-mosolyogtam a lányra.Akinek felcsillant a szeme!Kézen fogva kerestünk egy játékboltot.Hátulról éreztem a kattanásokat,de a lány nem vette észre.Beléptünk az első játékboltba,és a lány már rohant is a Barbiek-hoz.
-Segíthetek valamiben?-kérdezte az eladó lány.Mikor megfordultam,gondolom felismert és alig akart megszólalni.
-Barbiet,veszünk a nagylánynak!.-mutattam Safaa-ra aki a Lány részlegen válogatott.
A lány bólintott.Majd a pénztár fele vette az irányt. Én odamentem Safaa-hoz,aki éppen döntőt játszott.
-Melyiket szerinted?-kérdezte tőlem.
-Melyik tetszik jobban?-néztem rá.Majd mutatta hogy mind a kettő.
Na,akkor add ide,megyünk a pénztárhoz.-kacsintottam rá,mire megdöbbent fejet vágott.
-Dehogy is ! Majd apuval visszajövünk!-mutogatott az összezavarodott kislány.
Felnevettem,majd felkaptam a lány-t,és a pénztárhoz vittem.
-Ezeknek a barbiek-nak van egy külön kiadású babájuk.itt olyan van?-nézett rá a lányra Safaa.
-Hát...-majd guggolt le a lány..-Ez az egyetlen egy darab van!-mutatott a lány egy dobozt,és benne egy Barbiet..-Safaa szeme felcsillant.
-Ez az?-kérdeztem tőle,mire csak bólogatott.
-Akkor ez a három Barbie lesz..-Majd akadt meg egy pár karkötőn a szemem.
-Meg ez.-vettem le,a tartójáról,és raktam a Barbie-k mellé.A lány számolgatott,én előkerestem a pénztárcám,Safaa meg sokkolva nézett.
-Tényleg megkapom?-nézett engem csillogó szemekkel Safaa.
Felnevettem és bólintottam.Mikor kifizettem megfogtam a zacskót elköszöntünk,a boltos lánytól,majd a fagyi-s fele vettük az irányt.
-Köszönöm-Köszönöm szépen.-mosolygott rám.Állítólag finom a francia fagyi.-mosolygott Safaa-mire felnevettem.
-Remélem is!-nevettem én is.
-De a Barbie-k miatt, nem muszáj mennünk!.-nézett rám Safaa a karomból.
-Ó dehogy is nem!.-nevettem fel.Odaértünk a fagyi-hoz majd a lányt leraktam.Aki oda csusszant a fagyikhoz.
-Nem tudok dönteni.-szomorodott el Safaa.
-Elvitelre szeretnénk az összes fagyiból külön kérni savanyút és édes ízesítésűben.-mosolyogtam a fagyis lányra,majd Saffara.
Végül kiléptünk a cukrászdából,10-10 gombóc fagyival.
Felnevettünk.A telefonom,rezegni kezdett,majd egy SMS-em jött,Paultól.
"Minél előbb,gyertek vissza!SIESS!Paul'.-olvastam fel az Sms-t Safaa-nak.
Saffaa-t felkaptam.és rohantunk a kórházba.
Nem érdekelt,átvágtam a fotósok között,közbe Safaa hozzábújt a vállamhoz,rohantam be a kórházba,fel az emeletre,ahol a kórtermünk van.Paul sem állt kint. Furcsálltam a helyzetet.Mikor kiakartam nyitni az ajtót,egy halom orvos és nővér jött ki rajta. Safaa-val egyszerre gondoltunk a legrosszabbra.
-Sss..-gyere bemegyünk.-mosolyogtam a lányra.
Mikor beléptünk a teremben.Ránk nézett Yaser,Tricia,Paul..és..
Zayn.Minket figyelt.
Lesokkolva néztem őt,és ő is engem.
Safaa kiugrott a kezemből és rohant az ágyhoz.
-Zayn!-nevetett fel Safaa,majd az ölébe ugrott Zayn-nek.
-Szia csöppség.!-nevetett fel nagyon rekedt hangon,Zayn.
-Anyu,Apu!-nézett rá nevetve Safaa a szüleire.
Mind a hármunk mosolyra húzta a száját.
-Mi jót csináltatok csöppségem?-nézett rá a húgára,majd hajon puszilta.
-Ú,hát úgy volt hogy Rose-al még a repülőn megbeszéltük hogy szeretjük a fagyit meg a Barbie-kat.-jelentette be Safaa jelentőség teljesen.Mire Yaser-rel elkezdtünk nevetni.Zayn pedig rám emelte tekintetét. Nem tudtam eldönteni,mire gondol éppen.
-Szóval,mikor kijöttünk innen,Rose elvitt a wc-be,és megcsináltuk magunkat mint a nagyok!Kifésültük egymás haját, megtörölgettük egymást,és a sírás nyomait eltüntettük.Aztán mint a kommandóba , ki vitt a hátsó kijáraton,eljutottunk egy játékboltba.
-Ajaj.-mondta egyszerre Yaser és Zayn.Felnevettünk Tricia-val.
-Idehozod őket?-nézett rám Safaa,majd oda sétáltam ,és adtam neki mosolyogva a zacskóját.
-Nézd,ezeket kaptam Rose-tól.-Vette ki Safaa a zacskóból a babákat,majd mutogatta Zayn-nek.
Aki nevetve dicsérte meg őket.
-Safaa.! mit mondtam?!-nézett rá Yaser a lányára.
-Hogy nem  vesszük ki az aranyhalat a helyéről és puszilgatjuk körbe!-mondta halál komolyan Safaa,Yaser pedig majdnem elnevette magát..
-Most nem erre gondoltam! De azt is mondtam!-mondta az apja,majd elnevettük magunkat.
-Nézd Zayn,van egyen karkötőnk!-nevetett fel Safaa, és mutatta meg a karkötőt,Zayn-nek a karján logó egyen dolgunkat a húga.
-Szép.-mosolygott.
-Safaa,folyik a zacskód.-szólt neki oda Paul.
-Juj,a fagyi!-tántorodott fel a kislány,majd odaszaladtam hozzá, és a kórterem hütőjében elhelyeztem a fagyit.
-Istenem,Safaa,mennyi fagyit vetettél.?-nézett rá a lányára Tricia.
-Nem tudtunk választani,ezért az összes fajtából vettünk egy gombocot.- feleltem, és mosolyogtunk egyszerre a kislánnyal.
-Etettek rendes kaját?-kérdezte Tricia,mire mi ráztuk a fejünket.
-Safaa!Rossz vagy!-szólt dörmögő hangon Zayn a húga fülébe.
-Gyere,megtámadjuk a büfés nénit?-néztem rá Safaa-ra aki bólogatott.
Leugrott az ágyról,majd szaladt oda hozzám.
-Majd beszélnünk kell!-nézett rám Tricia,és Yaser.Rendesen megijedtem tőlük.
-Halálra ijesztettétek,ugye tudjátok?-szólt az ágyból Zayn,majd néztek rá,majd rám.
Mosolyogtam és ráztam a fejem majd kiléptünk az ajtón és a büfé felé vettük az irányt.
-Csókolom!-szólt Safaa.
-Szia aranyom.-mosolygott a lányra,majd rám.
-Mit adhatok?-nézett ránk,az idős hölgy és próbált az angolba nem beletörni a nyelve..Hisz itt mégis mindenki franciául beszél.
-Anyáék elküldtek enni , mert már nem ettem 2 napja.-nézett Safaa a nénire.
-Mit ennél legszívesebben?-nézett rá a lányra.
-Krumplit meg sajtot.-csillogott fel a szeme.
-Hm..csináljak rántott sajtot a lánynak?-kérdezte tőlem angolul.
-Kérsz rántott sajtot.?-kérdeztem Safaa-tól angolul.Mire bólogatni kezdett.
- Igen,szeretnénk,és Juice-t hozzá, 4 üveg ásvány vizet,meg azt a 4 szendvicset.-mutogattam a büfés nőnek,és beszéltem hozzá franciául.
-Gyönyörű a kiejtése,Maga Francia?Itt él Párizsban?-kérdezte a hölgy.
-Nem,Londonban élek.-meséltem mosolyogva a nőnek.
-Mennyit fizetek?-kérdeztem a hölgytől.
-Hagyja csak,elcsomagolom,és majd a tálcát meg oda adják az egyik takarító nőnek.Vagy visszahozzák ide.-felelte franciául.
-Köszönjük szépen!.-mosolyogtam a hölgyre.
Majd Safaa-t ráültettem a hátamra, a kezembe pedig fogtam a tálcát.
-Saf,nyisd ki az ajtót..-kértem meg,de nem érte el.
-Na akkor nyissuk ki a módszereinkkel.-nevettem fel,majd a lábamat felemeltem,és bele akasztottam a lábamat a kilincsbe,ami kinyílt,így nagy hanggal,de ki nyílt az ajtó.
-Te jó Isten!.-ugrott meg Yaser.
-Hupsz.-nevettem el magam.
-Anya,képzeld fura nyelven beszélt Rose a büfés nénivel.De úgy mint a repülő téren, olyan vicces kiejtéssel.Kaptam rántott sajtot.Meg hoztunk nektek vizet és szendvicset.-motyogott a húga Zayn-nek. Majd a 4 szendvicset és üveg vizet kiosztotta a kislány.Majd felmászott az ágyamra,és a tálcáról elkezdett Csipegetni.
-Kérsz Rose?-kérdezte Safaa,mire ráztam a fejemet.
-Egyél,kicsi lány.-mosolyogtam,majd léptem az ágy mellé,és vettem elő egy táskát.Amit Safaa figyelemmel kísérte.Mikor meglátta a sok színest,filcet,tollat és lapot,odafordítottam a táskát a lány felé.
-Ha megeszed..-mutattam rá a sajtjára..-Az összes a tied.-mosolyogtam rá.-Majd gyorsan fordult is az ételéhez,amit bekapkodva,de az összeset megette.
-Kész.-nyomta be a szájába az utolsó sül tkrumplit,majd teli szájjal válaszolt,felnevettem.
-Lassabban legközelebb.A filceknek nem nő lábuk,itt maradnak.-nevettem fel.Majd fogtam a két mesekönyvet,filceket,és papírt,majd  pusziltam meg a haját Safaa-nak.
-Hova mész?-kérdezte Safaa.
-Mindjárt jövők,Paul majd jön értem!Ugye Paul?..-néztem rá aki elnevette magát.
-Persze,a nagy testemmel begurulok  kicsik közé,ugye?nevetett fel.Mire mindenki kuncogni kezdett
Hátra néztem a vállam fölött,.és Zayn meglepődött arcát láttam meg. Rá mosolyogtam.
Kiléptem az emeletre,majd megkerestem a főorvosomat.
-Dr.Pawley!Meglehetne oldani, hogy felmenjek a gyerekosztályra?-kérdeztem az orvost.
-Persze,De Malik úr felkelt.-nézett rám az orvos.
-Persze,tudom,csak hát a családdal is kell lenni.-mosolyogtam rá.
-Akkor ebben az esetben jöjjön utánam.-válaszolt,és követtem,majd szálltam be a liftbe az orvos után.
-Bemenne egy testvérpárhoz?-kérdezte tőlem az orvos,mire én bólogattam.
-3 ikrek.-nevetett fel.
-Huh.-mosolyogtam.-és mi a betegségük?-kérdeztem az orvost.
-Vivienne 5 éves,ő rákos. Adam,aki 6 éves,ő neki máj elégtelensége van,.és van a 7 éves Daniel,aki pedig vesebeteg.-mesélte az orvos.Én sokkolva szálltam ki a liftből.
-Jöjjön utánam.-mosolygott rám.
Majd nyitott be egy kórterembe az orvos. A kórterem 3 részre volt osztva.2 a fiúké,az 1 pedig a kislányé,akinek a csempe fala teli volt ragasztgatva 1D poszterekkel.-rájuk mosolyogtam.
-Sziasztok!-Integettem nekik.Mire ők vissza integettek.
-Rose,gondolta feljön hozzátok hogy ne unatkozzatok!-mosolygott.-Hozott fílcet,lapot,könyvet,és amit szeretnétek.Itt hagyhatom nektek?Nem fogjátok megenni?kérdezte nevetve az orvos, a gyerekek pedig felnevettek és bólogattak.
-Van sötét filced?-kérdezte szerintem Adam. Majd átnyújtottam a színeseket.
-Milyen könyvet hoztál?-kérdezte David. Majd neki pedig átadtam a könyvet.
A sarokban ült egy pici , nagyon rövid szőke hajú,barna szemű kislány.Oda merészkedtem hozzá.
-Szia,Rose vagyok.Bizonyára Vivienne vagy.-mondtam neki.
Én vagyok.-motyogott,majd félre pillantott rám.Majd az arca ledöbbent.
-Te..Te..te.. vagy Zayn Malik barátnője!-suttogott Vivienne.
-Igen,és jöttem hozzád.-meséltem neki.Aki teljesen ledöbbent.
-Az a a fiúbanda egyik tagja?-kérdezte David a húgát,aki hevesen bólogatott.
-Adam,"jó nő" van a teremben,rakd le a színeseidet.!-ütött rá a kezére David,Adam-nak.Felnevettem.
-Jó nő?Hm,hízelgő.Itt pedig milyen fess,fiatal úrfik és egy gyönyörű lány van a teremben. -mosolyogtam a fiúkra,akik vérpirosak lettek.
-Tényleg annyira aranyos Zayn,a való életben, mint a színpadon?-kérdezte tőlem a lány.
-Igen.-mosolyogtam rá.-Sőt mind az 5 fiú.-meséltem neki.
-És Ki a kedvenced?-kérdeztem,mikor a kislány elpirult.
-A felállított hajú,gida szemű a kedvence.-motyogott könyv olvasása közben David.
-Zayn?-kérdezem mosolyogva tőle.Mire bólogatott.
-Tudod,megsúgom neked,Zayn itt van a kóházban,de erre meg kell esküdnőd hogy nem mondod el senkinek!-muttatam kis újt a lánynak,aki megfogta apró kezeivel.
-Igérem.-mosolygott csillogó szemeivel.
-Fiúk,ti vagytok most a tanuk!-mosolyogtam rá a két fiúra.
-Holnap visszajövök,és vagy te jössz át a mi termünkbe,vagy őt hozom át ide,rendben?-mosolyogtam a lányra.Aki teljesen ledöbbent.
-Komolyan beszélsz?-csillogott a szeme az örömtől.
-Komolyan a húginak ide tudnád hozni a felállított hajú énekesét?-kérdezte meglepetten a két fiú mire bólogatni kezdtem.Lemásztak az ágyukról,és odajöttek hozzám.Megöleltek.
-Ha húgi boldog,akkor mi is azok vagyunk!-Mosolygott  a két fiú rám.Mire Paul jelent meg az ajtóban.
-Rose,vissza kell menned.-szólt hozzám,majd bolintottam.
-Hústorony,várj még,ilyen jó nőt még nem öleltünk meg egyszer sem! Kivéve anyát! Na ő jó nő! Apa szerint is ! Meg van a húgi,aki jó nő lesz!.-mosolygott David ,és Adam pedig bólogatott.
-Holnap visszajövök érted,és értetek ,rendben?mutogattam.Hevesen bólogattak. Adtam mind a hármójuknak egy-egy puszival.Majd integettem nekik,Viv-nek pedig mutattam a fogadásunkat,aki visszamutogatta.
-Na gyere,te jó nő!.-röhögött magának Paul,majd nyomta be a liftajtó gombot.
-Hogy hogy le kellett jönnöm?Ilyen korán?-kérdeztem Paultól.
-Öhm,2 órája fent vagy..-röhögött fel Paul...-És Zayn szülei pedig most mennek el, A szállodájukba.-mesélte Paul.
-Húh,de elszaladt az idő.Akkor most este 8 van?-kérdeztem Pault aki bólintott.
-Már a folyosón sétáltunk,mikor Paulból ki tört a röhögés.
-A " Jó nő " nem tud számolni.-nevetett,paul.
-De igenis tudok.-nyújtottam rá nyelvet.
Léptünk be terembe. Safaa ült az ágyamon lehajtott fejjel.Hátulról megöleltem.
-Mit mondtam?Hogy nem leszünk szomorúak?-néztem rá a lányra oldalról.
-Juj,Rose.-ugrott fel és ölelt meg gyorsan.
-Hol voltál?Paul..-nézett fel a vállam fölött.-Hol volt Rose?-kérdezte tőle.Akinek eszébe jutott a fenti történet és elkezdett nevetni.
-Safaa kapitány jelentem,Rose elrablói a 3.emeleten voltak.Sikeresen megtaláltam .Zsarólás esetén vissza adták a "jó nőjüket".Nehezen,mert szét ölelgette mind a két kis srác.De jelentem,lehoztam!-szalutált és röhögött fel Paul.
-Katona! Nem röhög!-nézett szúrósan Safaa.
-Igenis!-nevetett fel Paul.
-Jelentsen nekem még,mielőtt Zayn felrobban.-mutatott rá a bátyjára a kislány.Mindenki felnevetett.
-Igen is !-szalutált Paul a lánynak.
-Kik voltak,és hány évesek voltak azok a fiúcskák akik "jó nőnek " tartották Rose-t?-kérdezte Safaa Paul-tól. válvonogatva nem tudta a választ.
-Az egyik egy 6 éves kisfiú,aki imád rajzolni,és vesebeteg, ő Adam. A másik pedig 7 éves kisfiú imád olvasni, és máj beteg.Neki a neve pedig David.-szomorodtam el.
-Meg volt az a nagyon aranyos kinézetű lány is.-motyogta Paul.
-Ő 5 éves,Vivienne a neve és rákos.-mosolyogtam rá Paul-r szomorúan.
-Ez esetben katona,holnap bemutatsz nekik!-adta ki a parancsot Safaa. Felnevettünk.
-Apa,Safaa fiúzik!-játszotta meg magát Zayn,mire Safaa rányújtotta a nyelvét.
-Holnap pedig felmegyünk hozzájuk játszani!-mosolygott rám Safaa. Majd mosolyogva bólintottam.
Megpusziltam az arcát,ő is az enyémett,majd kisétált Paullal az oldalán.
-Hogy tudnánk meghálálni a mai napot?-kérdezte tőlem Yaser.
-Sehogy.-nevettem fel.
-Dehogyisnem!-mondta Tricia...-Mennyi mindent vettél és tettél ma a lányomért!-motyogott a nő.
-Örömmel voltam Safaa-val.-mosolyogtam a lány szüleire.
-Gyermekekkel kellene foglalkoznod.-mosolygott Tricia.-Remekül bánsz a gyerekekkel.-mosolyogva felelte Yaser.
-Igazság szerint..-szólaltam meg.De Zayn közbe vágott.
-A Zenéhez tehetsége van!-mondta Zayn.
-Mi igazság szerint?-kérdezte tőlem Tricia. Felnevettem.
-Öhm,igazság szerint New Yorkban vagy egy ház,amit üzemeltetek egy olyan árvaház szerűség.-Mosolyogtam a megdöbbent arcokra.-Igaz,kevés a létszám,mert az össz. gyerek száma 14,de jól elvannak.-mosolyogtam a szülőkre,majd Zayn-re, aki tátott szájjal nézett.
-Az lehetetlen..Hisz neked most kéne érettségizned!18 vagy nem?-nézett rám Yaser.
-Már 2 éve leérettségiztem.-mosolyogtam  Yaser-re.
-4 különféle diplomája van meg.-Motyogta Zayn, a szüleire.
-És jövőhónapba lesz meg az 5.-mosolyogtam szélesen.
-Milyen szak?-kérdezte Yaser.
-Gyerek orvos-illetve pszichológus.-nevettem fel.
-De az,több mint 5 éves egyetemi szak.-nézett nagyot Tricia.
-Mikor kezdted?-nézett rám Yaser.
-2 hónappal ezelőtt-Feleltem,majd mosolyogtam az emberekre.
-APA,ANYA.GYERTEK.-kiabált be az ajtón Safaa.
Yaser és Tricia felnevetett.Majd odajöttek mellém,megölelgettek,és pusziltak arcon,majd odaléptek a fiúkhoz is,homlokon puszilták,majd integettek és kiléptek az ajtón.
Rápillantottam Zayn-re,aki teljesen megfagyott arccal fürkészve nézett.
-Öhm...Ha bármi baj van,szólj.-próbáltam mosolyogni.De a sírás határán voltam.Nem így képzeltem el,mikor felkel..Semmit nem hallott volna abból amit mondtam és meséltem neki.?-tettem fel magamnak a kérdést. Még mindig azt hiszi el,amit Ed mondott neki.Komoly volt az arca.Az enyémen legördült pár kósza könnycsepp.Letöröltem,és az ablak felé fordultam.Kinéztem az ablakon,de nem láttam a könnyeimtől semmit.
-Rose?-hívott valaki a hátam mögül,majd állt meg,és fogta meg a derekamat hátulról.
-Hm?-fordultam meg a könnyeimmel áztatott arcommal,és botlottam bele az igéző barna szempárba..
Zayn ahogy meg fordultam ,elkapott és ott kiölelte belőlem a szuszt.Éreztem az ölelését,a szuszogását,és a szipogását.Ott öleltem,és úgy ahogy csak az erőm bírta.Odasimultam a testéhez.Majd én is szipogni kezdtem.
-Mindennél és mindenkinél jobban Szeretlek...-suttogta Zayn.Nem haragszik.
-Én is téged,nagyon nagyon.-szorítottam a testemet Zayn-hez.
-Hiányoztál.-bukott ki belőlünk egyszerre a szó.