2015. március 25., szerda

Rendkívüli bejegyzés...

Szerintem mindannyian értesültünk róla h mi történt.
Zayn Jawadd Malik kilépett a One Direction-ből ezzel rajongók millióit összetörve. Sajnos mi nem tudjuk befolyásolni...bár megtehetnénk... 
2010.07.23.-2015.03.25.
Már nem One Direction hanem Two Direction...

2015. március 16., hétfő

43.rész. "Nem inkább folytatni kellene amit abba sem hagytunk?"


*2 nappal később, El szemszöge:*

-Na jóé, elég.Mosolyogj már.-ugrott rám Matt, én pedig az ágyon henyerésztem alatta.
-Várj valaki jön. -nyöszörögtem, és elhallgattunk.
-Örülök hogy felhívtál. Én nem értek semmit.-Az apja legyint-2 napja csak wc-re jár ki, Matt pedig beköltözött hozzánk körülbelül, ha a srác nem lenne, akkor mar a lányom éheW halt volna. Erőszakkal etetik.-hallottam meg anyu hangját.-Értem, hogy több lenne köztük? Kétlem. El két napja fekszik és sír. Pedig annyira aranyos srác volt. Én szerettem.-beszélt anyu, és újra könnybe lábadt a szemem. Matt magához vont.-Várj, hallgatózom. Mindig szoktam. Tudod, egyszer majdnem akkor jöttem be a szobába. Tevékenykedtek.-kuncogott fel.
-Anyu, halkabban beszélj ki.-ordítottam kifelé, megint sírva. Anyu berontott a szobámba.
-Mindent hallottunk.-motyogta Matt.
-Téged keresnek.-nyújtotta felém a telefonját.
-Nem érdekel, bárki lehet az. Hagyjanak békén. Mond meg annak a valakinek hogy alszom.Esetleg, meghaltam. Úgy is lassan ott tartok.Esetleg elveszem Rose ötletet, és karcolgatom magamat. Asszem pont van nálam egy borotvaél.-gondolkodtam, Matt pedig megcsapott.
-au.-nyöszörögtem.
-ez nagyon csúnya volt El...-hallottam meg Rose hangját a telefonba. Átnyúltam érte.
-Sajnálom.-suttogtam a telefonba.
-Haha. Még is beszélsz velem.-motyogott a lány a telefonba.
-Hogy vagy? Kijöttél már a kórházból ?! Hogy van Maya? Matt puszil.-suttogtam.
-Mindegy, hogy én hogy vagyok és még igen, a kedves mindjárt férjem miatt még egy hétig bent rohadok. Maya jól van. Én is őt.-beszélt a lány.
-Ott van Zayn?-suttogta.
-Igen, de félig alszik.-motyogott.
-Nem igaz. Jöjjön vissza El. Hiányzik. Mindenkinek. Ó hogy mi az, hogy senki nem tudja hol lakik pontosan.-akadt ki Zayn.
-Nekem is hiányzik a férjed.-motyogtam, s megint könnybe lábadt a szemem.-amúgy Londonba lakom.-világosítottam fel.
-Londonba vagy?!-hallottam Rose hangját felemelkedni.
- Ne reménykedj.-morogtam.
-ajj már El.-akadt ki Matt is és állt fel mellőllem.
-Hallom a drága kiakadt.-beszélt Rose, Matt pedig elvette a telefont.
-Még jó hogy két napja éjjel-nappal. 0-24-ig bőg, erőszakkal etetem, Rose. Lefogyott 4 kilót, 2 nap alatt. Beteges már. Haa nem vagy itt, a következő gondolata az, hogy kinyírja magát. Utálom Louist. Kinyírja a legjobb barátnőmet.-akadt ki Matt.
-Uramisten...-motyogta Rose.
-Jó, figyelj Rose. Sajnálom, hogy nem köszöntem el tőled, és csak Listől. Ha nem nyírom ki magam addig, remélem meghívtok az esküvőre mert nyoszolyó lány akarok lenni. Hátul, Lissel és Graceel meg Danival. Szóval addig felépülök, és visszarepülök hozzád, arra a napra. Louis családjától el tudtam köszönni, meg aki ott volt, de apu húzott. Keress nekem egy cuki ügyvédfiút.-morogtam.
-Sőt, mond csak azt hogy talált is.-beszélt mellettem Matt.
-Mi? Nem. Előbb gyere össze Mattel, mint egy ügyvéddel.-akadt ki a telefonba Zayn.
-Ez aranyos...-morogtam.
-Te leszel az egyik koszorúlányunk,jó ? De mi volt pontosan? Louis nem beszél 2 napja. Senkivel. Sem rajongó, sem mi. Niall leöntötte 2 liter vízzel és Louis ráköpte azt.-motyogta Zayn. A neve hallatán elsírtam magam. Nagyon hiányzik.
-Jó Tina. Hagyd abba.-húzott fel matt.
-Te...-akadtam ki, Matt pedig letepert.
-Mit akarsz még? Kidobott, megalázott, és bevallotta hogy megcsalt. Te ezt még a húgaival közölted is. Gondolkozz már.-kiabált rám Matt.
-Louist.-nyögtem sírva.
-Komolyan basszus. Olyan vagy, mint egy 14 éves halálán lévő első szerelmes kis tini...-akadt ki a legjobb barátom, megfogta a csuklóm, én pedig felszisszentem.
-El..ezt nem hiszem el.-ordított Matt.
-hagyj.-suttogtam, és elfelejtettem hogy Rose és Zayn pedig mindent hall.
-Te megvágtad magad.-ordított a képembe Matt, és szorított továbbra is.
-Áááá. Matt ez fáj.-nyöszörögtem.

*Rose szemszöge:*

-Matt engedd el a lányt.-ordított Zayn a telefonba.-azt mondtam engedd el.-ordított továbbra is, én pedig az ideges hangjától összerezzentem. Niallék felfutottak, én pedig ideges voltam. Niallék berohantak hátul a legvégén pedig  Louis. Zayn engem figyelt, mit fogok csinálni.
- A rohadt életbe. Engedd el El-t te nyomorék...-ordított  Zayn és a következő pillanatban már kinyomták a telefont.
-Te világi nyomorék.-ordítottam Louis felé, és amit találtam dobáltam neki. Virágváza, dosszié, laptoptöltő, babahordozó.
-Rose. Nyugi.-jött felem Zayn.
-Hogy legyek nyugodt?!?! Kinyírtad El-t. Összetörted a barátnőmet.-ordítottam Louis felé. A nővérek beszaladtak, az ordibálásra, Katyvel az elején.
-Hogy lehettél akkora fasz, hogy megcsaltad? Olyan vagy mint Liam. Kurvák mindenhol.-sírtam el magam.-El két napja bőg, és nem eszik. Lefogyott 4 kilót. MEGVÁGTA MAGÁT!!!-sírtam és láttam Louis szemében az első könnyeket. -olyan vagy mint Liam. Mindent elbaszol. Te is úgy akarsz járni mint ő ?? Gratulálok.El tényleg szeretett, de a te kurvádat, én viszem ki hajánál fogva az épületből.-sírtam és töröltem meg az arcom. Zayn magához vont és nyugtatgatott.
-Sajnálom.-suttogtam, Zayn pedig homlokon puszilt.
-Mit? Megérdemli. Elbaszta és nem fogja már szerintem helyrehozni.-ölelt Zayn, én pedig  próbáltam nyugton lenni. Katy bejött és rám kötötte az infúziót, ami ezeregyszáz százalék, hogy nyugtatót tartalmazott. Kinéztem az ablakon, és láttam Louis ideges és megtört arcát, majd nyúl a telefonjáért, és hív valakit. Belenéztem a szemébe. Megtört. Sírt.


*El szemszöge:*
Hallottam ahogy a bejárati ajtónk becsapódik, és  Matt távozik. Elsírtam magam, anyu bejött hozzám, de apu elviharzott.
-El, kicsim.-bújt mellém az anyukám, de én csak sírtam. Megnézte a csuklómat, megtörölte az arcom és megpuszilt.
-Minden rendbe jön, majd meglátod.-suttogott, és ölelt magához.
-Miért vagy ennyire optimista? Te is tudod, hogy ez már nem fog rendbe jönni.-akadtam ki.
-Az anyád vagyok, én már csak tudom.-puszilt homlokon.-Eszel? Megcsinálom a kedvenced.-kacsintott rám, én pedig elmosolyodtam.
-Matt elment...?-suttogtam, ő pedig bólintott.
-Majd megbékél. Nem látott még ennyire összetörve. Mondjuk én sem, és apád sem. Apád orvoshoz akar vinni, ha nem javulsz.-motyogott anya.
-Javulni fogok, csak még nehéz. -suttogtam, és megint éreztem, ahogy sírhatnékom támadt.
-Tudom kicsim.-ölelt magához.-mindjárt jövők.-puszilt arcon, kelt fel és sétált ki a szobámból. Előszedtem a telefonomat, beléptem Twitterre. Minden rajongó rólam és Louisrol írt, elemzik a helyzetet. Lefotóztam magam, es küldtem el privát üzenetként Rose-nak "jól vagyok" címmel. Már csörgött is a telefonom.
-Hercegnő.-hallottam meg a hangját a telefon végén Rose-nak.
-Bántott?-suttogott a lány.
-Nem. Anyáék jöttek és Zayn leállította. Köszönöm neki.-motyogtam.
- Infúzióra kötöttek mert felidegesítettem magam. Akkor jöttek pont a fiúk. El. Tényleg megvágtad magad?-suttogta a lány.
-Iigeen.-nyöszörögtem.
-te istenverte hülye vagy. Üdvözöllek a csoportba. Tagsági kártyát nálam lehet igényelni...-beszélt és tudtam hogy mosolyog a lány a telefon másik oldalan.
-Haha.Majd akkor igénylek.-kuncogtam fel, de a szememből töröltem a könnyeket.
-Hogy vagy?-suttogta a lány.
-Jól. -nyögtem ki.
-igazat.
-Kurvaszarul.-sírtam el magam a telefonba.
-Jaj te lány.Ne sírj mert én is sírni fogok.-suttogott a lány.
-Ne.-rekedtem el.-csak annyira rossz, hogy én már nem vagyok elég jó neki. Én már nem lehetek vele. Már nem érdeklem. Mióta? És ki az új lány?-sírdogáltam.
-El, hé, nyugi. Mond hol vagy, és kiszökök a kórházból. Viszem Maya-t is.-nyöszörgött a lány a telefonba.
-Te maradsz a kórházba. Utálom azt a helyet, de először gyógyulj meg, és majd utána beszélünk. Képzeld. Felhívott a Vouge ügynökség, tegnap. Fél éves szerződés...-beszéltem, és hallottam hogy megremeg a hangja.
-Elfogadod?-suttogta.
-Honkong, kissé messze van.-nyöszörögtem.
-Honkong? Na ne már.-akadt ki.-Elfogadod?-suttogott.
-Nem tudom. Nem jöhetek haza. Hiányoznátok,de...-beszéltem, de Rose befejezte a mondatomat.
-De felejteni akarsz. De pont Honkong?-sírta el magát Rose.
-Ne sírj...-sírtam el magamat.
-Te se. Hiányoznál, de támogatlak.A barátnők erre valók nem? 2 napja trend vagytok Twitteren.-beszélt.
-Szeretlek. Jó nekem. Ja, nem.-motyogtam.
-Mindenki azt beszéli, meg elemzi, amit mondtál a rajongóknak a kórház előtt. Nagyon szép kis beszéd volt.
-Juhé.-suttogtam, és ásítottam.
-Hercegnő, aludj.-beszélt.
-Te is. Most nyugi van. Beszélünk még. Danit puszilom. Jaj meg Grace-t és List. Meg a fiúkat. Meg mindenkit.-mosolyogtam, és jutott eszembe a lány meg Niall.
-Jó éjszakát! Fogunk még beszélni. Szeretlek szia.-beszéltem, de meghallottam ahogy Rose elsírja magát.
-Gratulálok Louis. Elveszítem miattad a barátnőmet. Hongkongban fog lakni és el fog menekülni a világ elől, munkába fogja folytatni a bánatot...fuj.-sírva nyomtam ki a telefont. Éreztem ahogy lassan elalszom.
Hajnalban riadtam fel, hogy dobálják az ablakom...kaviccsal. Ki a fene az ilyenkor...keltem ki az ágyból és lépkedtem az ablakhoz. Belenéztem útközben a tükörbe és saját magamtól megijedtem. Biztos csak Matt az, ő meg nem érdekel ilyen szempontból eleget látott már. Odaléptem a csukott ablakhoz és kinéztem. Louis állt kint és kavicsokat szedett fel a földről, majd dobálta azt. Kérdőn néztem rá, gyorsan megtöröltem az arcom,de még jobban elkenődött rajta minden.
Kis résre nyitottam az ablakot, hogy pont halljam amit mond.
-Hé Júlia.-suttogott.
-Mit akarsz?-rekedtem el. Rohadt jó.
-Azt hogy nyisd ki az ablakot.-beszélt, én pedig kérdőn néztem rá, az odalent álló srácra. Kinyitottam az ablakot, Louis pedig felkapaszkodott az erkélyre, felhúzta magát, átmászott az én részemre, mikor a másik ablakból megszólalt anyám.
-Fiam, megmondtam hol a pótkulcs. Leesel. Milyen Rómeó vagy te?!-dorgálta meg Louis-t, ő pedig bárgyún elmosolyodott.
-Egy rettentően hülye Rómeó.-morgott, és lépett rá az ablakpárkányomra.
-Az biztos.-hallottam meg apu hangját.-Ha leesik, én nem voltam itt, anyád sem. Nem vállalunk egy majomért felelősséget.-morgott apu, de a szeme mosolygott.
-Engedd már be, vagy a tető fog beszakadni.-akadt ki anyu, én pedig hátraléptem, Louis pedig becsúszott az ablakon. Nagyot nyeltem, mikor azt ő visszazárta és a cipőjét leste.
-Szabad tudnom,miért másztál be hozzám, hajnali 3-kor?!-néztem az órámra.
-Öhm...miattad...-nézett rám, én pedig felemeltem az egyik szemöldölököm.
-A sajnálatodból nem kérek.-motyogtam és próbáltam elfordulni tőle, hogy ne lássa hogy sírok.
-El,félreérted.-suttogta, majd megfogta a kezem, és odahúzott magához.
-Szerintem nincs mit félreérteni Louis. Kidobtál, egy fránya hülyeség miatt.-néztem a fiúra, próbáltam erősnek mutatkozni és újra elléptem tőle, de karon fogott, és visszarántott magához. Hirtelen hideg ajkai az enyémet falták. Lefagytam és nem tudtam mit tegyek.Toljam el magamtól, vagy csókoljak vissza. Louis megállt, ellépett tőlem és leült az ágyamra.
-Elkéstem...-suttogta és remegett (?) meg a hangja a srácnak.
-Louis.-ültem le.
-Matt, igaz?!-nézett rám, én pedig hülyén ráfigyeltem.
-Eleanor.-kiabált Matt be az ablakomon kissé ittas hangon.
-Megölöm.-mordult fel, és a következő pillanatban már a szobámat elhagyta.
-Mi?-akadtam ki és szaladtam utána.
-Megöllek.-verte Louis, Matt fejét a földbe.
Felvert minden körülöttük lakót köztük a rajongókat is.Anya kiszaladt.
-Louis állj már le.-ordítottam és próbáltam szétszedni őket, kevés sikerrel. Liuis vonzotta a népeket a házunk elé.
-Fiúk. Elég.-szedte szét őket apu.
-Matt.Menj haza. Ittál.-akadt ki anyu.
-Először beszélek még a drága kicsi lányukkal.-jött felém. Egy helyben álltam, Matt pedig közeledett.
-Emlékezz, mikor megcsalt az a nyomorék, megalázott, ki volt ott melletted!?!? Ha nem lettem volna veled, éhen döglöttél volna. Megvágtad magad.-ordított a képembe.-És most, biztos dughatnékja van, így a kaszás, nagy zsebéből iderepült és biztos valami nyálas szöveggel visszaszerez az éjszakára, aztán megint itt hagy. Gondolkozz el.-simogatta meg az arcom.
-Nem tudsz semmit a mi kapcsolatunkról, Matt...-nyöszörögtem. Louis lehajtott feje alól pedig egyből felnézett rám mire elmosolyodtam.
-Lehet megcsalt. Lehet kidobott. De most itt van...
-Én is itt vagyok..-ordított és megpofozott. Arcon vágott...Mindenki feszülten figyelt, Louis szabadulni akart, de apu lefogta.
-Nem hiszem el, hogy te, ezt csináltad.-sírtam el magam és vágtam én is úgy pofon, ahogy csak tudtam. Kiserkent a vér a szája széléről.
-Iii...-húzta el a száját az egyik rajongó. Döbbenten figyeltek engem, Mattet és Louist. Matt már a piától nem tudott beszélni. Louis pedig kiszabadult és leterítette a földre.
-Ő az enyém.-morgott és verte a legjobb barátomat. Anyu odahúzott magához, míg apu pedig szét szedni próbálta 2 srácot.
-Dehogy a tiéd.-köpött le Matt egy rajongót.
-Ő az enyém, örökre. De beverek egyet, mert leköpted a hercegnőimet.-ment felé és ütötte meg Mattet.
-hé.hé. Nyugi.-jött apunak segíteni Matt apja. Ajaj. Louist lefogta apu, Mattet pedig a saját apja húzta el és vitte haza.
-ss. Ne sírj...-vigasztalt anyu.-Kislányom remegsz.-suttogta a fülembe.
-Jó, hogy...-akadtam ki halkan. Apu még mindig fogta Louist.
A rajongók megértők voltak és elmentek, vagy inkább nagyon álmosak. Valamelyikük pizsamába szaladt ki. Hirtelen két kéz kapott fel. Bárhol felismertem volna Louist.
-Hova viszed a lányomat?!-kiabált apu utánunk.
-Fel. Nézzen már rá. Felviszem, aztán megyek a repülőtérre.-suttogta el a végét Louis és csapta magunkra az ajtót.
-Mii?-nyöszörögtem, mikor le tett az ágyamra.
Louis csak állt és engem nézett. Hirtelen levágta magát a földre és hajtotta le a fejét maga elé.
-El..én nem...-suttogott, én pedig feltornyoztam magam. Louis rám nézett, és letörölte a könnyeit.-El, én ideges voltam, de sose csalnálak meg. Szeretlek, nagyon nagy hülye voltam és nem akarom azt amit Liam is csinált, hogy szerelmes és összejöhetnének Danival, de a makacsságuk előnyben van.El, figyelj rám..-fordult felém és nézett a szemeimbe. Megsimogatta az arcom.-Hülye voltam, nagyon nagy hülye.Sajnálom. Szeretlek. Kérlek, gyere vissza Londonba hozzám. Kérlek. Szeretlek. Nem akarom, hogy Hong-Kongba menj félévre. Nem bírnám ki. Emlékszel mit mondtam, május 24.-én? Hogy én veled akarom még egyszer vagy kétszer vagy esetleg háromszor azt átélni, amit átéltünk Rose- sal. Szeretlek. Hallod? Kérlek szépen. Kezdjük újra.-sírt a srác. Elmosolyodtam, megtöröltem az arcát és odahúztam magamhoz.
-Nem inkább folytatni kellene amit abba sem hagytunk?-suttogtam és szippantottam be Louis illatát.
-Igazán?!-suttogta, én pedig  bólintottam. Elvigyorodott és megcsókolt.
-Sajnálom.-suttogtam, de ő csak tovább csókolt. Visszacsókoltam és éreztem valami keserűt a számnál. Eltoltam magamtól, ő pedig megint megijedt.
-Vérzik a szád..-suttogtam és simogattam meg. Felkászálódtam az ágyból, majd magam után húztam a fiút a fürdőmbe. Leültettem a WC tetejére és kerestem fertőtlenítőt és ragtapaszt.
-Aha. Megvan.-nyöszörögtem és szedte elő a cuccokat.
-Meg kell lepődjek, hogy nálad csak Spongyabobos és  Hello Kitty-s ragtapasz van?-kuncogott fel, én pedig kinyújtottam a nyelvem.
-Akkor bekötöm a fejed, úgy hogy meg levegőt sem fogsz kapni.-mutattam fel a gézt.
-Én is szeretlek.-morgott Louis.
-Az jó, mert én is.-vontam meg vállamat és vigyorodtam el. Louis leguggolt a hátam mögé és hátulról megölelt.
-El...-fogta meg a csuklómat, mikor meglátta a felhúzott pulcsiujjamat. Lehúztam gyorsan, de ő csak szorított lágyan, nem bírtam mozdulni.
-El...-suttogott és fordított meg.
-Miattam.-suttogott és vágta le magát a földre.
-Na.-húztam fel.-Enyém a Hello Kitty és majd leragasztom.-mosolyogtam a barátomra, felhúzott a földről és felültetett a pultra.
-Sajnálom...-suttogta, én pedig két lábammal odahúztam magamhoz.
-Abbahagyod?!-néztem rá, és csókoltam meg.Ő szájon puszilt és húzta le rólam az összes ruhát, én pedig róla. Louis felkapott, majd beállt velem a zuhany alá és tett le. Összegumizta a hajam és megcsókolt.
Hiányoztál.-suttogtam és fogtam meg a két kezemmel az arcát-Te is nekem nagyon.-suttogta és húzott magához. Becsuktam a szemem, és aprókat lélegeztem. Nem akarom, hogy ez egy álom legyen, nem akarom hogy ez egy képzelet legyen és Louis nem is lenne itt velem. Esírtam magam, és remegett a lábam.
-El?-suttogta Louis a nevemet, de én csak szájon csókoltam. Ő visszacsókolt, felkapott és szállt ki velem a zuhanyzókabinból. Felültetett a pultra, megtörölt, én is őt, majd felkapott és vitt az ágyhoz.
-Szeretlek.-suttogtam.
-Én is kicsim.-puszilt homlokon majd hozzám bújt.


*Reggel:*

Óvatosan kinyitottam a szemem és feküdtem egymagam  az ágyon.
-Tudtam.-sírtam el magam.-Utálom magam. Hülye álom. Kinyírom magam. Hogy lehet ennyire valódit álmodni? Utána, meg ha felkelsz, rájössz, hogy csak az elméd játszott veled. Basszameg.-morogtam és takartam be magam.
-Kislányom.-rázta meg a fejét anyám a szobám másik végében és csúnyán nézett rám.
- Látod? Olyan szépet álmodtam...-sírtam és néztem a szemeibe.- Mit csináljak?!-suttogtam.
-Én tudom.-mosolygott anyu.-Öltözz fel, mert most már értem miért nincs rajtad ruha.-mutatott rám, én pedig hirtelen magamra néztem.-És akkor a barátodat, mentsd meg apádtól, mert lassan két órája beszél vele.-mosolygott rám, én pedig kipattantam az ágyból, magamra csavartam a plédet és rohantam ki a szobából.
-Kislányom.-kiabált utánam anyu, de én berontottam a konyhába, ahol apu tárgyilagosan beszélt Louishoz, ő pedig bólogatott. Ráugrottam a hátára és arcon pusziltam, míg ő megfogott.
-Jó reggelt El.-motyogott apu.
-Szia hercegnő.-suttogott Louis és adott egy puszit a számra.
-Legközelebb ne előttem.-motyogott.-Még nem végeztünk.-mutatott apa a barátomra, majd bólintott és eltűnt.
-Te sírtál?-nézett rám és ültetett fel a pultra.
-Óó..-motyogtam.
-Megijedt, hogy álmodott.-kiabált anyám, én pedig a csupasz lábamat néztem. Louis megölelt, én pedig arcon pusziltam.

2014. október 28., kedd

42.rész.- Eleanor?

Hoztuk az újabb részt :) Rengeteg hibával,kevés képpel. egyre jobban tűnünk el,ami nem csoda.
Meg próbáljuk behozni a lemaradásunkat,és már csak pár rész van hátra,és már nyitjuk is meg a következő blogot,szintén 1D-s témában:)
Szeretnénk ha írnátok véleményt,a bloggal kapcsolatban.
-Folytassuk-e ?
-Hagyjuk abba ?
-Zárjuk le,és inkább nyissunk egy teljesen újat ?
Mi, nektek csináljuk ezt a blogot,és a ti véleményeitekre alapozunk :)

*Ben szemszöge.*

.
-Itt marad a lánnyal? Fent elintézzük egy harmadik kórtermet. remélhetőleg ott már nem lesz semmi gond.-beszélt hozzám egy nővér. Bólintottam.
-Gemma Styles mindent tudd. tőle kérjenek segítséget.-suttogtam, és mentem oda a picihez.
-Nyomi..-suttogtam, és simogattam meg az arcát. Kábultan nézett rám, és nyúlt volna a kezével, de elkaptam és szorítottam.
-Miért utálnak?! Megdobáltak..-suttogott Rose, és újból potyogott a könnye.
-Kicsi lány..-pusziltam homlokon.-nyugodj meg.-simogattam.-itt vagyok neked, hallod?!-beszéltem, ő pedig bólintott. beszóltak, hogy vihetik Rose-t.
-Gyere..-suttogott, és le akarta szedni a kötést a fejéről
-Megyek, de az marad. Túl sok helyen sérült meg a fejed.-pusziltam újból homlokon, és szorítottam meg óvatosan a kezét.
-Óó, uram.-szóltak nekem, és mutattak ki az ablak felé, ahol tornyosultak a rajongók, riporterek, fotósok.
-Hívjon liftet.-szóltam, és adtam ki az utasításokat.
-Ben.-hallottam a nevemet a folyosó túloldaláról, és hogy szalad Gemma.
-Kicsi lány.-suttogott Gemma.
-Haza akarok menni..-nyöszörgött Rose egyre halkabban.
-Beszéljen ameddig csak tudd.-mosolygott az orvos, és toltak a lift felé a hordágyat, rajta a lányon. Próbáltuk takarni a lányt, nem sok sikerrel.
-Vegyük le a kötést. Jól vagyok, és Zaynék nem tudhatnak róla. -suttogott már csak Rose.
-Marad.-fogtam le a másik kezét is.
-Késő. A fiúk mindent tudnak.-nyöszörgött Gemma.
-Miért?!-suttogott Rose, és érkeztünk meg az utolsó emeletre.
A nővérek kitoltak a liftből a hordágyát, mellette pedig mi sétáltunk, és a lány kezet szorítottam.
-Izé. Kicsit kiakadtam.-suttogta Gemma.
-Kicsit?!-hallottuk meg Katy hangját a folyosó végén, és szaladt felénk.
-Átköltöztetjük ide.-szólt felém és vittek el Rose-t, és tolták be a kórterembe.
-Maradj a lánnyal, hozzuk a cuccait.-szólt Gemma, és szaladtak el Katyvel. Mikor megjelentem újra, Roset már a másik ágyra helyezték.
-Ugye tudja, hogy lassan el fog aludni, az altató miatt? -beszéltek a lányhoz.Ő bólintott.
A nővérek még járkáltak, adtak fájdalomcsillapítót Rose-nak, én pedig odalépkedtem a lányhoz.
-Hol van Zayn...?-nyöszörgött Rose.-beszélnem kell vele...-suttogott.
-Hé.-ordítottam ki Dejannak, ő pedig a picivel a kezében intett Zayn-nek.
Ő megjelent én pedig elmentem mellette.
-Mayaval elleszünk, maradj vele.-suttogtam, és léptem ki a többiekhez, magam után pedig bezártam az ajtójukat.
-Ó, leszálltak Roseról.-motyogott Orsy.-Ja nem, most mindenki Gemmáról beszél.-nézett rá Harry nővérére a kis csaj.
-Juhéé.-mosolygott a lány.-Leszarom, ezek nem holmi rajongók, hanem ahogy Niall mondaná. Őrült hörcsögök.-morgott Gemma.
-Tisztelet a kivételnek.-suttogott Harry.
-Jó, de lássátok be. Kissé túl lőttek a célon, amiről fel kellene őket világosítani.-motyogott Mr.Payne.
-Mégis hogy? Ők értünk vannak, mi pedig ő értük.-szólt Liam.
-Ez nagyon szép, attól függetlenül Roset majdnem kinyírták  a Wc-ben. Paradicsom, kövek, kavicsok...Legközelebb mit dobnak Rosehoz?! Kiskutyát!? Leütik egy golfütővel?-suttogott El.
-Port kapott Rose..-borzongtam nagyon halkan.
-Ha kijön Zayn, csinálunk még egy videót, amibe mindent elmondunk. Tisztázunk mindent, és mindenkit.-suttogott Louis.
-A gyerekekhez visszamegyünk, ezt nektek el elintézni, mi nem kellünk.Mi legyen a családokkal?-suttogott Mr.Payne.
-Menjenek hozzánk haza.-szólalt meg Harry.-Aztán mi is hazamegyünk, és elköszönünk tőlük. Gondolom menniük kell haza.-motyogta Harry. Bólintottunk, mikor Zayn kijött az ajtón, remegett az idegtől.
-Nem vagyok hajlandó szerepelni a videóba.-suttogta a srác.-Elég volt minden. Elegem van-motyogott, a fiúk pedig felpattantak.
-Mi?-akadt ki niall.
-Rose nem fog hozzám jönni, hála a rajongóknak. Elérték amit akartak. Gratulálok nekik.-suttogott Zayn és könnyfátyolos szemeivel lépett el tőlünk.
-Úristen...-suttogott Dani és sírta el magát El-el.
-Megcsináljatok, most azt a videót.-akadtam ki. A menedzser pedig jött a géppel.
-Legyetek kíméletesek, és ne káromkodjatok.-szólt a menedzser, a hivatalos Twitterről pedig bejelentkeztek.
-Erősítsétek meg, hogy a banda nem oszlik szét.-szólt oda a fiúkhoz Paul.
-Zayn most lépett ki...vagy nem tudjuk mit csinált, de Grace utána ment.-szólt Niall, a menedzser pedig bólintott.
-Akkor nem én beszélek.-motyogott Louis.
-Én sem.-morgott Harry.
A twitteren elindítottak a videófelvételt,mosolygás, és minden egyéb nélkül.
-Sziasztok!-köszönt Niall és próbált mosolyogni, a többiek pedig integettek.-ez egy nagyon gyors, és nagyon rövid videó lesz, a pár napja lezajló történések miatt. Először is...nem oszlunk fel. miért is oszlanánk fel?!-motyogott Niall. Ő is tudta. Zayn miatt.
-Második amire nagyon kíváncsiak vagytok, de már mindegy, igen, Zayn tényleg megkérte Rose kezet, és Rose pedig igent mondott. Viszont, mivel pár órája történt egy más, amit képtelenek vagyunk felfogni, ami miatt kiakadt Gemma is, és reménykedek, mindenki olvasta Harry kiírását, az gondolkodjon el egy picit.a sok bántás, sérelem miatt, Rose visszaakarja mondani az esküvőt miattatok, mivel imádja Zayn-t, de nem szeretné elvenni tőletek. Gondolkozzatok el és akkor rájöhettek miért nincs benne a videóban Zayn.-beszélt egy szuszra Louis. Igaza volt.
-A harmadik, ami kicsit zavaros, de már lassan mi is unjuk, hogy ebből áll a kavarás.-motyogott Harry.
-A pici csöppség Zayn Malik, és Lia Rose Payne közös kislánya.-fújta ki a levegőt Harry.
-Gyönyörű, imádni való  szép hercegnő.-mosolygott Niall.
-Nagyon fáj olvasni a Twittert, fáj látni, hogy ennyire ítélkeztek, és tudjuk hogy részben a mi hibánk. De csak olvassatok el amit Harry ki irt egy órája (?), és szerintem minden ember aki eddig jogtalanul ítélkezett, megfog változni a véleménye, valamilyen irányba biztosan.-beszélt szomorúan Liam.
-Sajnálunk mindent. Sziasztok. -nyomta ki a kamerát Louis, így a videó már nem forgott tovább.
-Amúgy mit írtál ki?-kérdezte El Harry-t. Előkotortam a telefonomat, és léptem be twitterre. Megtaláltam Harry kiírását, amin kicsit ledöbbentem..
@harry_styles: Gratulálok! Úgy megkérdezném azoktól a "rajongóinktól" akik megdobálták Rose-t paradicsommal, kövekkel, kavicsokkal...miért? Ártott nektek? Szerintem nem. Ha tudnátok az a lány (!!!) Levágott két darabot a hajából, és egy gyönyörű szép 5 éves leukémiás kislánynak adta, megcsinálta két cofoccskának, plusz, hogy ne érezze egyedül magát a lány, felkötötte a haját, és felvett ő is egy kendőt! A lányt, a két testvérével örökbe fogadja az otthonba! Nem ismeritek a lányt! Bántott vagy ártott nektek? Nem tudunk róla.  Miért ítélkeztek? A nővérem pedig jogosan akadt ki! Tudom hogy rengeteg rajongó kivétel, és tudjuk, hogy az összes lánykánk, egytől egyig csodaszép, okos, és csodaszép (!).De az miért jó azoknak a rajongóknak hogy ha mi szenvedünk? Jó érzés? Rohadt szarul vagyunk, ez az igazság! És akkor jön a ráadás.'Ők'. Amúgy szeretünk titeket, és bocs.-olvastam magamban Harry kusza ki írását, ahogy a többiek is.
-Zayn és Grace utánunk jönnek, menjünk haza..-suttogta Niall.
-Maradok.-motyogott Liam.
-Nem, jössz te is haza.-szólalt meg Mr.Payne és inkább lökte előre a fiát.
Meg utoljára benéztem a lányhoz, aki csöndesen és nyugodtan szuszogott.
-Katy elviszi a picit.-motyogott Niall bátyja már lent az alsó szinten, és láttuk ahogy mindenkinek nyúzott az arca. Fáradtak az emberek. A hátsó kijáraton át távoztunk, ültünk némán kocsiba és hajtottunk haza.

*Később, otthon:*
-Ezt amúgy Rose kapta.-jött be Dejan és rakott le elém egy vaskos óriási borítékot.
-Mi van benne?-kérdezte Wali és jött mellém.
-Nyissuk ki.-motyogott Phoebe én pedig vállat rántottam.
-Ha bomba van benne, akkor szólj előre.-vigyorgott Dejan.
-Az lesz az első.-röhögött fel Gemma és állt mellém.
-Újságok, lapok, és még borítékok.-néztem bele.
-Basszus.-vigyorgott Dony, majd kapta ki a kezem közül a borítékot és szakította szét. Lassan már mindenki körénk gyűlt.
-Uuuu.-csillogott a szeme a lánynak, és pakolt ki. Döbbenten néztük a divatújságokat.
-Ááá benne vagyok. -vigyorgott Dony, és szaladt az anyjához.
-Rose a Vouge címlapján van.-döbbent le Safaa.
-Örömmel értesíti a paraparaparapara London Egyetemi intézetünk, hogy a vizsgái a sikeresek voltak, így diplomájáért legyen szíves befáradni.-nézett óriásit Dejan.
-Mi a...-motyogtam és néztem tovább a borítékba széjjel.
-A kurva életbe.-akadt ki Niall és szaladt be hozzánk.
-Az 1D kegyes szívtiprója és barna szemű elsőszámú apuka, kórházat rongál? Riporterre támad és ordibál? Összetört egy egész emeletnyi üvegablakot, rátámadt egy ártatlan riporterre és ordibál a mögötte jövő szőkehajú, Niall Horan barátnőjével. Nocsak, nocsak. Mi történik?!-olvasta a telefonját Niall. Ekkor óriási fékcsikorgás, autóajtó csapódás és ütközés hallatszódott. A következő pillanatban Zayn rohant be sírva, utána Grace.
-Zayn a kurva életbe, majdnem megöltél minket. Állj mar le.-fogta meg a gyereket, de ő kirántotta és rohant felfele.
-Ó, takarás.-kiabáltam, és a kicsik szemet Dejannal eltakartuk, míg Grace előkapta a titkos dugi helyről a pisztolyt és ment Zayn után.
-Ó Bazd meg.-nyöszörgött Niall, és szaladt a barátnője után, mi pedig utána.
-Zayn állj le. Elment. Kész. Vége. Nem tudsz mit csinálni.-beszélt Grace.
-De...tudok..-suttogott Zayn, elővett valami gyűrött lapot a farzsebéből és tette le az asztalra, fotózta le majd nyomogatta a telefonját....bőgve.
-Mi történt?!-suttogta Dani. Grace közeledett a reszkető Zayn-hez. Teljesen ki volt idegileg.
-Nézd. Leteszem ide. Na,gyere.-fogta meg Grace a pisztolyt, tette le az asztalra, ült fel rá, majd fogta meg szorosan Zayn kezét. Zayn odarántotta magához a lányt és sírt a vállán,előttünk.
-Mi történt?!-kérdezte most már Niall, Grace pedig leintette, közben a lapot amit lefotózott Zayn, átnyomta a szőkeség kezébe, és nyugtatta Zayn-t.
-Miii?!-ordította el magát Niall és nézett a haverjára és a barátnőjére. Mindenki a lap felé tömörült és ridegült el, mikor elolvastuk azt.


*3 nappal később, El szemszöge:*

-Dani.-kiabáltam a pici lánylakásunkba, ő pedig a másik végén kiabált.
-Mayat etetem.Felkelt már Rose?-kiabált.
-Miért ordibáltok?!-nyöszörgött a kanapén a lány, es nyitotta ki ket szep barna szemet.
Leultem ele.
-figyelj Rose...-kezdtem bele.
-Ez így nem mehet tovább.-jött be a picivel a kezében.-Kínzod magad. Látszik rajtad. Szereted Zayn-t, itt van maya, nehogymar a rajongok szedjenek titeket orokre szet.-ult le mellem dani a foldre.
-figyelj, tenyleg letorolted magadat twitterrol, es minden mashonnan.kikapcsoltuk a telodat, orulok hogy tudtuk hova bujtal, es nem loktel ki innen minket.nagyon szeretunk, es tisztelunk.De..-motyogtam .
-he..nagyon koszonok mindent, tenyleg.koszonom hogy vagytok nekem..-nyoszorgott rose es fogta a hasat.-ha gondoljatok menjetek vissza a fiukhoz, de engem ne buktassatok le.szeretem nagyon zayn-t, de a rajongoknak igazuk-  Es kerd el azt a tel.szamot, ami ott van a kihuzhatos fiok aljan, az irodaba.-kerlelt rose, en pedig bologattam.
-imadok az embereknek hazudni, igy is nyaralok hawaiin.-forgattam a szememet, es telefonaltam lisnek.
-El? Szia.na milyen hawaii? Milyen  családi nyaralas? Jok a pasik?!.-kerdezte a lany, en oedig felnevettem.
-szia lis.o hawaii milyen? Ize, napos.-neztem ki az ablakon, a ket lany pedig majdnem elrohogte magat.-csaladias.meg nem neztem szet ilyen teren, de akkor miattad majd kinyitom a szemem.-kuncogtam fel, es hallottam hogy elnemul a hatterzaj, vagyis mindenki hall.
-atadjam a baratodat? Mivel gondolom ot akartad hivni, es kapalozik a telefonert.-motyogott lis.
-Nem, direkt teged hivtalak.megneznel nekem egy telefonszamot? Surgos..-motyogtam, es gondolkoztam el magamban.higy en ezert mit kapok louistol.
-oooo persze.-motyogott ea hallottam hogy setal a lany.
-koszonom.az irodaban, a kihuzhatos fiok legaljan van egy telefon szam.az kellene.-hadartam.
-rendben.nezzuk.-motyogott lis.-meg van.-hallottam kesobb a hangjat.-azt mondja..-morgott, majd nemult el.
-eleanor jane calder.-orditott a telefonba.
-basszus felismerte.-csapott magara rose, lis pedig tovabb orditott velem.
-mi a kurva jo istenert kell neked brad telefonszama?-orditott velem.
-lis..sss.-suttogtam, mert tudtam hogy most mar ugy is mindegy.
-kinyirlak El.minek nekes brad telefonszama? Nem volt eleg hogy kajdnem kinyírt ?-orditott a telefonba.
-teves.-kiabalt bele egyszerre dani es rose a telefonba, hallottam a nyoszorgeseket, vagyis felismertek minket, majd ido elott tette le a telefont dani.
-vedd ki a kartyat.-szolt hozzam rose, ennpedig cselekedtem.
-minek kellett volna nekunk brad szama?-kerdeztem nyersen a lanyt.
-mert o tudd szerezni olyan eros fajdalomcsillapitot.-nyoszorgott rose.
-amibe tuti belekever valamit, plusz rose, itt van maya..-suttogtam..o pedig bologatott.
-utalok mindenkit.-ult fel rose a kanapen.
-na.-mosolygott dani.
-20 percet kapsz atoltozni.-mutattam a lanyra.-beviszunk a korhazba, es ha nem jossz, felhivom zayn-t.valassz.-suttogtam, es probaltam gondolkozos arcot vagni.
-oltozok.-suttogta a lany.
-addug feloltoztettem a draga hercegnőt.-mosolyogtam a picire, dani pedig ment a konyha felé.
-mindenkeppen leakartok buktatni?!-kerdezte rose danit.
-nem, magadat fogod lebuktatni.segitunk, hogy rajojj, hibat kovetsz el.-morgott dani.
-tudod mi volt oriasi nagy hiba? Nezett engem a lany, megraztza a fejet.
-feltalalni a nutellat.na az hiha volt, es elhinni hogy en elmegyek a korhazba.-mosolygott ram, majd fekudt oldalra.
-el..-jott be dani egy telefonnal, es telefonalt.kihangostotta.
-dani?!-hallottam meg kozosen roseal zayn hangjat.rose fajdalmas arccal nezett rank.megsajnaltam, es hirtelen leutottem.
-bazdmeg El.elajult te leutotted..-akadt ki dani, es csuktuk ossze a telefont, ido elott.meghallottak.
-gyere.-szoltam, kerestem szikszalagot, es mentem oda a lanyhoz, bekotottem a szajat, ket kezet,es a labat.
-ha ezt liam latna..-rohogott fel dani.elmosolyodtam, es fel szemmel a lanyra neztem.
-oo..-nezett oldalra.
-hagyjuk..-legyintettem, es mayahoz leptem.feloltoztettem a mosolygos kisbabat, majd tettem bele a babahordozoba, es fogtam meg.
-gyere.addig fogom  rose-t.zarj be.-fogta meg a lanyt a vallara.en pedig lecsuktam mindent, es bezartam mindent.
-basszus.hatso lift.harry megjott.-nyelt dani,mi pedig szaladtunk lefele a hatso lepcsohazon lefele.a foldszinten lattuk ahogy harry idegesen beszall a liftbe.
-siess.-szoltam danihoz, rose labat a vallamra dobtam, a kislanyt pedig a kezembe tartottam.dani a kiutott lannyal elol szaladt a kocsihoz en beultem a babahordozoval elolre, dani bedobta hatra a lanyt, ult a vezetoreszhez, es inditotta el a kocsit.
-lanyok.-orditott harry, es szaladt felenk.dani beletaposott a gazba, es rohantunk a kocsival london utcain a korhazba.
-rose mindjart fel kell.-nyoszorogtem, es a pici megerezte az idegesseget, o is nyugtalankodott.
-ss.-suttogtam es simogattam  a picit.
-itt vagyunk.-allt be a parkoloba.kocsik vettek minket korul, kattogtattak a fenykepezogepeket,kopogtattak az autot, es kiabaltak.
-mhhhmhhh.-hallottunk meg hatul egy hangot.rose felkelt.sikitani probalt, de nem ment neki.
-Kicsapom az ajtot, itt elterulnek.-vigyorgott dani.
-amugy nagyon szeretunk rose.-nezett hatra, majd csapta ki az ajtot, es ugrott ki.
Ket riporter kifekudt.
-boccsesz.-szolt, es nyitotta ki hatul, es rose nyoszorgott.megijedt.o szegeny.kippattantam en is, lezartam a kocsit.rose nyoszorgott, es danival kozosen probaltuk bevinni a korhazba.
-ne erjen a gyerekhez.-orditottam egy riporterre, mikor megjelentek a rendorok, es harry.
-mhhgkm.-hallottuk rose akaratos kiabalasat.
-lecsaplak.-vigyorogtam lanyra, o pedig megijedt.
-lanyok.-orditott harry.
-futas.-kiabalt dani, fogtam a babahordozot, es szaladtunk a tomegen.
-eleanor jabe calder.danielle peazer azzonal hagyjak abba az ember es gyerekrablast.-orditottak.
-mi a fasz?-fordultam hatra.
Harry szaladt utanunk a fotosokkat lokdoste, es megjelent rengeteg rajongo, es a csapat.
-basszak meg.-akadt ki dani, es hatrafordult.rose pedig nyoszorgott es ugralt.berohantunk a korhazba.harry-t meg beengedtek utanunk.katy szaladt hozzank, egy csomo orvossal.
Leultettek, es kotoztek ki
-fajdalomcsillapito kell.-nyoszorgott rose, es Fujjogatta a levegot.
-mit csinaltatok vele?-orditott harry.-mit csinaltatok vele.?!-orditott harry, es mikor beszaladtak a tobbiek a bejarati ajton, idegessegemben megpofoztam.
-hii...-nyoszorgott dani.-ott maradt a nyoma.-kuncogott fel a lany, es pacsizott le velem.
-el kell tunnom innen.-suttogott rose, en pedig rafekudtem a lanyra, es igy toltak el minket.
-lanyok mi ez az egesz?-loholt utanunk katy.
-bujocska.-kuncogtam fel.
-be vagy szivva?-kerdezte katy, es nezett a szemembe.
-dehogy.-akadt ki dani.-bujocskazunk 3 napja.de feladtuk a fobujost, hogy ne kovessen el vegzetes hibat.-nezett rose-ra, akin rajtunk fekudt.
-faj..-nyoszorgott a fajdalomcsillapito miatt.
-mindjart jobb.-szolt egy mentos.
-edward hol van?!-kerdezte rose.
-itt.-szolt a mentosbejaratnal rose.
Ereztem egy oriasi rugast, es a kovetkezo pillanatban a foldon kotottem ki.katy felhuzott es szaladtunk a lany utan.
-szokunk.-szolt a mentoshoz, es huzta volna maga utan, de a mentos maradt.felnezett rose, es ledobbent.az ablakon nem lehetett kilatni a rajongoktol, es a tablaitol.
-"Szeretunkrose."bocsass megnekunk"."zoseforever"."r+z=m♥."Nemakartunk bantani".-es tarsai.rose elbogte magat, a rajongok pedig szívet mutattak fel neki.nagyonsirt.danival kozosen megfogtuk zayn-t, es huztuk oda a lanyhoz.egymas melle altunk.pont ugy, hogy dani liam mellett, en oedig louis melle kerultem.osszepacsiztunk.zayn odahuzta magahoz a lanyt, es szorította, ahogy csak tudta.elmosolyodtam, a rajongok pedig sikitoztak tapsikoltak kiabaltak.
-eleanor jane calder..danielle peazer.-szolitottak, a rendorok, en pedig vörös fejjel leptem az ablakhoz, nyitottam ki, a rajongok pedig megijedtek.
-bocsi lanyok.-ugrottam fel a parkanyra, a kiabalo rendor pedig majdnem ujra kezdte.
-fogja be.elrontja a kiabálásával a romantikus zose pillanatot.nem raboltuk el a lanyt. bujocskaztunk.okunk volt ra.vagyis.. nekunk nem.csak neki.de most mar minden jo es happy.hazalehet menni, a bulinak vege.rolunk is lelehet szallni a draga rendorbacsiknak.puszi.-kiabaltam, ugrottam be az ablakbol, es csuktam be magam utan, mielott valaki beszabadul.
-rose..jisse remegsz.nemkene leunod?.-szolt niall, rose pedig megrazta a fejet.
Dani beszelt katyvel, a tobbiek odamentek rose-hoz, louis pedig hatul elkullogott.utana mentem, o pedig az automatahoz lepett.
-loui.valami baj van?!.-fogtam meg a hatat, o pedig oldalrol ram nezett, es megrazta a fejét.
-á nincs.-vont vallat.-mizu?.-kerdezte tetetett erdeklodessel, en pedig felhuztam a szemoldokom.tudtam hogy regen baj van.
-louis.mi a baj?.-neztem a szemeibe, es ereztem ahogy a hangom megremeg.
-meg kerdezed?.-nezett ram hitetlenkedve. -nincs semmi.csak hazudtal.nekem.-mutatott magara.-jo erzes volt becsapni?az utobbi honapokban minden a fejetetejere allt.sok. Legalabb korbeneztel hawaiin pasik miatt? Kerestel ujat magadnak?.-beszelt a baratombol a feltekenyseg.
-louis.-suttogtam es sirva neztem a szemeibe.osszezarta, es a falat nezte.
Utalta a veszekedest.
-rose miatt kellett hazudnom.azt hittem ismersz annyira, es rajossz, te is tudod hol a hazunk.legalabb a telefonhivasnal.-akadtam ki halkan, es beszelni sem tudtam a siras miatt.
-Mással voltam elfoglalva.-morgott.
-Vagy másvalakivel.-javítottam ki.Tulajdonkeppen csak visszaakartam neki csapni, de mikor ő bólintott, hogy igazam van, összetörtem.
-Remélem kerestél hawaiin magadnak uj pasit..-kacsintott ram, lokott belem, es hagyott ott.
Bogtem.elsirtam magam, amit nehany rajongo eszrevett.kopogtattak az uvegablakon, en pedig csak a foldon ultem,es sirtam.nem akartam elhinni.megcsorgettem a telefonom aput, o pedig rogton beleszolt.
-londonba vagyok.-hallottam a hangjat, en pedig szipogtam, es megakartam szolalni, de nem ment..
-kislanyom.-lagyult meg a hangja.-jol vagy? Mi tortent?.-hallottam az apukam aggodalmaskodo hangjat.
-apu..-sirtam.-gyere ertem..-sirtam el magam nagyon.-louis kidobott.-suttogtam.
-mindjart ottvagyok.vagj at a lanycsordan,itt leszek a kocsival mogotte..-beszelt.
-szeretlek.-suttogtam, nyomtam ki a telefont, alttam fel, integettem az aggodalmaskodo rajongoknak, poroltam le magam, es setaltam a folyoson.kidugtam a fejem a forduloba.mindenki hattal alt nekem.roseal foglalkoztak.pont jo.nem figyelnek ram.ellopakodtam a cuccomig, felkaptam a taskam, mikor lis eszrevett.
-uristen.-szaladt felem, en intettem neki, es futottam el a taskammal, de lis utolert,es elkapta a kezem.
-El?miert sirsz? Mitortent?-nezett ram, es olelt meg.felneztem az olelesebol es meglattam a tobbieket.
-semmi.-ráztam meg a fejem, es vontam vallat.-csupan elvesztettem valakit, aki az eletet jelentette nekem.-suttogtam hogy csak o halja, o pedig megolelt.
-reszvetem.-suttogott  a lany.aranyos dolog volt tole.meg ha nem is ertette.
-ripelounor.-suttogtam, es neztem a lany szemeibe.kellett neki par perc mig leesett neki.
-itt van apukam ertem, vigyazz a csajokra.szeretlek.orulok hogy megismertelek.-suttogtam, adtam egy puszit a lefagyott lany arcara.majd utoljara beleneztem louis szemeibe.elfordult.jelnek vettem, igy felkaptam a cuccaimat, hatam mogul intettem, es rohantam ki a korhazbol.
-El.-hallottam ahogy a rajongók fogdosnak, meg akarnak ölelni, kérdezik mi a baj.
-El. Mondj valamit.-hallottam egy rajongó hangját.
-Jegyezzetek meg. Mikor a tükörbe néztek, mindig az legyen az első gondolatotok, hogy szépek vagytok, mosolygósok és gyönyörűek. Mert így van. Egy fiú sem érdemli meg, hogy szomorúak legyetek miattuk. Az igazi nagy ő miatt, lehet sírni. Főleg ha neked ő volt az életed.-beszéltem és sírtam. Megláttam apu kocsiját, ő kiszált és jött értem.
-Nagyon szeretnek titeket a fiúk és a barátnőik is. Rose is nagyon szeret titeket gyönyörű rajongók. Támogassátok őket most nagyon.-sírtam és beszéltem.
-El hová mész? Gyere vissza!!!-hallottam Dani ordítását.
-Helyet adok az új Louis Tomlinson barátnőnek.-morogtam, de nem elég halkan. A rajongók meghallották és sikítani kezdtek.  Apu megfogta a kezem, megszorította és benyomott a kocsiba. Beszállt  ő is és beletaposott a gázba.
-kicsim.nesirj.-nezett hatra.megraztam a fejem.
-en vagyok a hibas.hazudtam neki..-suttogtam.
-a fenet.te nem is tudsz hazudni.max az kegyeshazugsag lehetett.-nezett ram.
-mar teljesen mindegy.menj rose otthonaba, kerlek.kell a cuccom.-suttogtam, o pedig bolintott, es kanyarodott.
-hianyoztal.-ultem elore es toroltem az arcom.
-te is nekem kislanyom.-simogatta meg az arcom.
-kereshetek neked egy ugyvedet?.-nezett ram,en pedig felnevettem sirva.
-megengedem.-neztem ra, majd az otthon elott levo kocsibol kiszaltam.
-jossz vagy maradsz?-neztem be.
-segitek pakolni.-jott velem.
-koszonom.-sirtam el ujra megint magam.daisy kinezett az ajton.o ne.
-El.barinom.-szaladt felem, en pedig felkaptam.
-mizujs pici lany?-probaltam mosolyogni, de nem sikerult.
-miert sirsz?.-szaladt felem phoebe.intettem apunak hogy menjen be a hazunkba,mindjart megyek.
-nem sirok.-raztam meg a fejem.
-csajok.kaja.-hallottam meg gemma hangjat.vagyis meg nem mentek el.
-El, jol vagy? Szaladt felem a nappaliba.bolintottam,es letettem a lanyokat.
-csajszibarackok.-mosolyotam a ket ikerlanyra.-nekem most el kell mennem, apukam mar ott bent van.-mutattam a hazunkra.
-hova mesz?!-lett siros hangja a daisynek.
-haza.a szombamba.-mosolyogtam a lanyra, de belul bogtem.
-es mikor jossz vissza?!-nezett ram phoebe.
-na lanyok.puszilok es olelek mindenkit.a ket novereteket is, es anyukatokat is.uzenjetek meg neki hogy csodas fia van.nektek pedig csodas bagyjatok.-mosolyogtam az ikrekre, es hallottam, ahogy apu pakol.
-szeretjük a batyankat.-mosolyogtak ram.
-az jo.en is.-sirtam el ujbol magam.
-legyetek ilyen nagyon kedves es mosolygos lanykak azzal a lannyal is, aki helyettem fog jonni, es mutatkozik be nektek.remelhetoleg.-huztam el a szamat.
-mi?!-szaladt gemma melle anne, louis anyukaja,es a lanyai, niall apukaja, zayn novere, es apukaja.ben es dejan is,meg egy par otthonlakoka.
-mit csinalt a fiam?.-akadt ki a volt baratom anyuja.
-semmit.-mosolyogtam el magam.-csak kidobott.-suttogtam, es torzult ossze az arcom.
-mi?-akadt ki fari.
-eleanor.-hallottam meg aou hangjat.
-mennem kell.szeretlek tieket.-oleltem meg a kicsiket, akik ott voltak.louis anyukaja arcara nyomtam egy puszit.
-remelem louis mostani baratnojet is ennyire elfogja kenyeztetni, mint engem.-mosolyogtam az anyukara, majd fogtam meg a taskam, es indultam ki.
-El.-olelt meg lottie.
-majd irok twitteren, ha leszaltam a repulorol.-mosolyogtam a lanyra,adtam az arcara egy puszit.apu jott a taskamert, es nyult a kezem utan, majd mint az 5 eves kislanyt a jateksorrol az aruhazban, huzott el a kocsiig, nyomott be rajta, es szo nelkul ult be mellem.integettem meg, majd apu elhajtott onnan, en pedig teljesen osszetortem.
-mit pakoltal?-kerdeztem,es neztem hatra.
-hat.amit felismertem, hogy a tied, vagy a lanyomat tukrozi.-vont vallat.
-koszonom.-suttogtam,es neztem a kocsit.unatkoztam, es az ido vegtelennek tunt.arcomrol meg mindig potyogott a konnyem, de apunak nem nyilhattam meg. Nekunk furcsa a kapcsolatunk.louist mostanaba sem szivlelte, csak kezdte elfogadni.most mar mindegy..
-megyunk egyenesen a repuloterre.jo?.-szolt apu, en pedig bolintottam. Lekanyarodott, en pedig becsuktam a szemem.a kovetkezo pillanatban mar a repuloterren alltam, mikor feleszmeltem a gondolkozasombol.
Par rajongo odamereszkedett hozzam, es csak megoleltek.aranyosak voltak.nem kertek autogrammot, csak neha egy egy lany kepet.
Apu intett hogy ido van.
-sajnalom csajok.mennem kell.-beszeltem, es integettem  a rajongoknak.elszaladtam apuhoz, o pedig huzott at a biztinsagiakon, neztek bele a taskankba, hogy nincs e benne puska.bar legszivesebben lelonem magam,de nem gaz.tegyunk ugy, mintha minden jo lenne.-gondolkoztam magamban.
-irtam sms-t anyadnak hogy megyunk haza.kijon elenk.-beszelt a repulon, en bolintottam, es kifele neztem a repulobol.bedugtam a fulesemet, elokerestem az ipodomat,dugtam ossze a kettot, kapcsoltam be a leljizos zeneimet, es utemre sirtam.apu nem foglalkozott velem, miert is foglalkozna?.aludt.igy a legjobb.valahol utkozbe aludhattam el, mert a styuardess razott fel, hogy kapcsoljam be a biztonsagi ovemet, mert leszalunk.ugyanigy tett apaval is.
-Nézz oda.-szólt apu és lökött meg oldalról, mert én csak a földet voltam képes nézni. Felnéztem ahová ő mutatott. Anyu ott állt Mattel. Ó istenem. Apu kezébe nyomtam a táskám, átbújtam a szalagkorlát alatt, és szaladtam a várakozó pároshoz.
-Szia El.-mosolygott rám anyu, és szorongatott meg. Mikor elengedett. Odabújtam Matthez, ő pedig megforgatott.
-Szia tündérke.-ölelgetett meg, és puszilt homlokon.

2014. október 13., hétfő

41.rész

Huuh gyerekek !
Szerintem mind a kettőnk nevében elnézést kérhetek. Hatalmas kimaradás volt a blogban aminek az okait nem sorolnám fel mert akkor egész nap írhatnánk.
Pár napja megnéztem h még kb. mennyi van hátra. Kb.10 , max.15 rész (legalábbis én így számoltam)
Jó olvasást !
Xx

PS.: A képek sajnos kimaradtak belőle :/ utólag majd pótolom :)


*Rose szemszöge*

Zayn karjaiban teljesen más érzés fogott el, mint Benében. Megvárta, míg beszállnak a kocsiba. Hirtelen Zayn feldobott úgy, hogy automatikusan a lábaim az oldalára kulcsolódtak és a szám óvatosan őt csókolta.
-Zayn.-suttogtam csókunk közbe, ő pedig jelnek vette és vitt be a házba. Apró volt, de gyönyörű.
-Ez Katy háza? -kérdeztem a barátomat, ő pedig bólintott.
-Kölcsönkaptuk holnap estig. Vissza kell vigyem a ket hercegnőmet a kórházba.-motyogott Zayn, én pedig csak megszorítottam, mint ha ezzel jelezném, hogy másról beszéljünk.
-Gyere.-nézett rám, és puszilt orron, majd a nappali fotelje ki volt húzva párnák és plédek társaságában ott volt a picink..a mi kis lányunk. Letett mellé majd egy táskába kotorászott és rakott össze valami álványt arra tett rá infúziós zacskót és oldalról rám pillantott.
-Ne...-nyöszörögtem-Később.-suttogtam, fogtam meg a karját és húztam magamhoz. Ő le feküdt mellém, majd egyik kezével átkarolt és úgy néztük a picinket, aki édesen szuszogott a kis rózsaszín plédén és járt a saját álomvilágában.
-Ma el kell döntenünk mi legyen a neve ! Most volt szegény egy hónapos és nincs neve. A papírjai miatt kell a legjobban.-motyogott Zayn.Én pedig bólogattam.
-Kitaláljuk később?-fordultam a hátamra és néztem a barátomat , ő pedig bólintott.
-Figyelj Rose...-suttogott. Fölemelte a kézfejemet és az ujjait becsúsztatta az én ujjaim közé.-Beakarom neked bizonyítani, hogy én tényleg szeretlek, hogy most már, nem tudnám azt elképzelni, hogy más valaki legyen helyetted, hogy ha lenne egy lányom, az nem ő lenne...-mutatott a kicsire.-és tudom, hogy full szerelmes vagyok beléd, és hogy amit együtt töltöttünk idő kevés volt és hogy amíg turnénk volt addig minden este úgy aludtam el, hogy rád gondoltam, hogy mi lehet veled, egyáltalán hol vagy és hogy legalább jól vagy-e.Vissza akartam jönni Londonba de valamiért nem engedte a menedzser.Egyszer elszöktem, de Louis direkt lebuktatott így mindenhová biztonsági őrökkel kellett járnom. Még Wc-re is. A fejemben megfordultak olyan gondolatok, hogy lett veled valami vagy Brad, vagy más. Szörnyű volt nem látni téged. Veled akartam volna lenni és teljesen más lenne most. Tudod hogy féltettelek ? És a picit? Ti vagytok az életem...-nyelt nagyot-ezért sajnálom, hogy annyira kiakadtam a kórházba, de szörnyű nekem abba is belegondolni, hogy megtörténne az, amit mondtál. Egyszerűen nem akarom...-nézett a szemeimbe- Az ujjával letörölte a szemem sarkából kiguruló könnycseppet.-Veled akarok megöregedni, az unokáinkat felnevelni, hintaszéken billegni úgy, ahogy te leírtad abba a szörnyű levélbe. Nem akarom, hogy a rajongók szétszedjenek minket mert mi már összetartozunk...hallod?!-szólt rekedtesen majd homlokon puszilt. Odabújtam a mellkasához és jó szorosan magamhoz öleltem.
-Tudom, nem ez a legkülönlegesebb alkalom és én is jobban csinálhatnám, mondjuk olyan körülmények között, mint a nyaralásunk.-köhögött. Össze volt zavarodva. A nyakából egy pattintással kivette a nyakláncát. Akkor vettem észre, hogy az enyémbe már nincs a lánc. Zayn elmosolyodott, felállt, elment a bejárati ajtóig. Az ott lévő komódról felkapott valamit. A nyakláncomat. Elvigyorodott.
-Ha szólok, gyere utánam.-beszélt, majd elszaladt egy szobába és zárta magára az ajtót.
-Na, az apukád bedilizett.-simogattam meg a kislányom arcát.
-Hallottam !-nézett ki az ajtóból Zayn majd intett a kezével hogy menjek. Óvatosan kikecmeregtem a fotelból és óvatosan odalépkedtem az ajtóhoz.
-Ügyes hercegnő. -puszilt szájon. A kezembe nyomott valamit majd behúzott a sötét szobába.
-Fordulj meg. Nézd meg azt amit a kezedbe adtam.-hallottam a hátam mögül Zayn hangjaát. Óvatosan megfordultam és eltört a mécses. A kezemben lévő rózsára néztem.
Megtöröltem az arcom és belenéztem Zayn csillogó szemeibe.Bólogattam, megtöröltem az arcom és újból a fiúra néztem.
Odarohantam hozzá, úgy ahogy csak tudtam és két karommal átkulcsoltam a nyakát.
-Igen.-nyöszörögtem és éreztem ahogy Zayn szíve hevesen dobog, majd néhány ütemet kihagy a válaszom miatt. Ránéztem és bólogattam. Megtörölte az arcom és a szemembe nézett.
-Komolyan?-suttogott. Én pedig hevesen bólogattam a megkönnyebüléstől elvigyorodott és a számat falta már a következő pillanatban. Egymás arcát fogtuk, majd Zayn elvette a kezét az arcomról, a rózsáért nyúlt. Kiszedte belőle a nyakláncon lógó gyűrűt és felhúzta az ujjamra én pedig kihalásztam a farzsebéből majd felhúztam az ujjára. Hirtelen felkapott és szájon csókolt és bevitt a fürdőbe.
-Te dinka vagy Jawadd Malik.-kuncogtam fel.
-Mrs. Lia Rose P.Malik.-adta össze a nevünket. Felnevettem, ő pedig leültetett a pultra.
Nevetve csókolt meg újra,majd lekapta rólam a pulcsit és azt a rossz kórházi köpenyt. Végigmért és megnyalta a száját. Halkan felnevettem.

*Rose szemszöge:*
Mikor újból kinyitottam a szemem, már Zayn nem volt mellettem,úgy ahogy a lányunk sem. Körbenéztem a házba, de nem láttam senkit.
- Gyere, anyának csinálunk reggeli-ebédet.-hallottam Zayn hangját a konyha felől. Elmosolyodtam és a rosszullétemre pedig próbáltam nem odafigyelni.
Nagy nehezen felültem. Magamat becsavartam a pokrócba és komótosan lépkedtem a hideg padlón a konyháig. Mosolyogva dőltem oda a falhoz és néztem a pici lányunkat, ahogy az apjával van a konyhában.
-Ne már.Mi akartunk kelteni...-húzta össze a szemét Zayn. Vállat rántottam.
-Ti keltettetek.-mosolyogva lépkedtem oda hozzájuk. Zayn letette a picit és két karjával hátulról összekulcsolt és homlokon puszilt.
-Nem hiszem el, hogy jól vagy...-morgott lépkedett a táskához.
-Szia királylány.-mosolyogtam Maya-ra, és emeltem fel a karomba.A nagy szemeivel rám mosolygott és halkan gügyögött. Ujjammal óvatosan megsimogattam. Hirtelen Zayn pedig hajon puszilt, és megölelt hátulról. Elmosolyodtam.
-Rose, kérlek feküdj le...-kérlelt.
-Túl sokat aggódsz.-pusziltam arcon és a kicsivel a kezembe sétáltam vissza a kanapéra és leültem.
Zayn lépkedett be egy tálcával, azon pedig rengeteg kajával.
-JAJ istenem...vízilovat fogsz belőlem csinálni és öreg korunkba te fogsz egyedül hintaszéken üldögélni, mert alattam összetörik.-motyogtam.Zayn fejét rázva, ült le mellén és vont az ölébe. Odadőltem a vállához és a kicsit simogattam a karomba.
-Megint?!-néztem először a kajára,majd Zayn szemeibe.
-Ezt legalább megeszed.-kezdtük el a szócsatát.
-De csak azért mert te csináltad.-mosolyogtam rá.
- A gumicukorral mi van?!-vigyorgott felém és próbált belém kötni.
-Az megint más téma. Megette Ben.-morogtam.
- Én mondtam, hogy egye meg..-motyogott Zayn. Erre én megpróbáltam mérges arcot vágni. Felnevetett, és szájon csókolt.
- Miért kell reggelizni?-nyöszörögve váltam el Zayn ajkaitól, tettem át a kicsit az ő kezébe és kezdtem el falatozni a reggeliből.
- Mert mindjárt délután három óra , mert ez már uzsonnának számít és mert a kórházba biztos nem fogsz enni kórházi kosztot.-beszélt és beszélt Zayn.
-Értettem. Mennyit aludtam?-kérdeztem a barátomat.
-Olyan 13 órát. Jól bírod.-röhögött, én pedig kinyújtottam rá a nyelven.
- Lemaradtál az első etetésünkről.-húzta az agyamat a srác. Elnevettem magam.
-Bele erőszakoltad szegénybe a kaját?!-néztem rá.
-Dehogy.-röhögött.-ez valami fura ízű táp amit bele kellett keverni valami lötyibe, belerakni cumisüvegbe és szopni kell.-röhögött most már velem együtt.
-Mi az, megkóstoltad?-kérdeztem evés közben.
-Az illata jobb volt mint az íze.-vont vállat. Én pedig kiröhögtem.
-Te még nem is etettél.-nyújtotta rám a nyelvét.
-mert én azt nem közönség előtt fogom csinálni.-nevettem fel. Zayn felállt, a picit betette a hordozóba és visszamászott hozzám, döntött le ülő helyzetből és rám feküdt. Két kezét a melleimre helyezte, és elvigyorodott.
-Szabad tudnom, mit csinálsz?!-nevetve kérdeztem a rajtam fekvő srácot.
-Megnőttek.-károgott, én pedig rendíthetetlenül kinevettem.
-Köszönjük a felfedezést Eistein. Meg valami?!-kuncogtam fel, ő pedig gondolkozós arcot vágott és fordított meg minket. Most mar én voltam felül.
-Csak, jobb ha tudja a jövendőbeli feleségem...-beszélt én pedig gyorsan megcsókoltam.
-...hogy mennyire kanos, imádnivaló, szeretetteljes, irtó szexi a jövendőbeli férje?-kérdeztem. Felnevetett.
-Mondjuk...-röhögött.-...nem, hanem hogy mennyire szereti a barátnőjét. -puszilt orrhegyen. Megöleltem és csak szorongattam.
-Amúgy lesz egy nagyon ijesztő és lehet hogy verekedős feladatod.-beszéltem Zayn-hez. Ő kérdőn nézett engem.
-Liam-nek elmondani a dörgést.-beszéltem, Zayn pedig felnevetett és hajon puszilt.
-Fázol? -kérdezte majd rám nézett mert libabőrös voltam. Elvigyorodtam és hirtelen lekaptam róla a pólóját és magamra húztam.
Felnevetett és megcsókolt. Mosolyogva csókoltam vissza.
- Mennünk kell.-motyogta Zayn és tovább csókolt.
-Muszáj ?-nyöszörögtem, ő pedig megsimogatta az arcom.
-Kapsz gumicukrot.-bökte ki magából, én pedig felpattantam róla, és húztam volna fel.
-Szóval a gumicukor..-röhögtem és eközben magára húzott.
-Még a végén meg gondolod magad, es hozzámész egy zacskó gumicukorhoz...-motyogott, de láttam, hogy a szeme mosolyog.
-Hmm...cseréljelek le egy zacskó gumicukorra?-néztem rá, ő pedig elmosolyodott.
-Mrs. Gumicukor Rose.-röhögött.
-Nem.Nem.Nem cserélnélek le semmi pénzért.-motyogtam és hozzábújtam.
-Hm.Én sem téged, de muszáj lesz menni.-nyöszörgött és felült velem.Összeszedte a cuccainkat, felkapta az alvó Maya-t, a kezembe nyomta a kajájának felét, becsomagolt állapotban. Én felkaptam a rózsámat, ő meg a táskáját,kereste a kulcsokat, elzárt mindent, kilépett a házból, bezárta azt is és ellépkedett Ben kocsijához.
-Zayn Malik hivatalosan is beállhat a cirkuszba.-motyogtam és egy puszit nyomtam az arcára. Kinyitotta a hátsó ajtókat, bepakolt , Maya-t hátra becsatolta a gyerekhordozóba, engem előre az anyósülésbe, ő pedig beszállt a vezetőrészbe.
-Amúgy nincs rajtad póló. -kuncogtam fel, mikor mar London utcáin jártunk.
Zayn magára nézett, majd elvigyorodott.
-Úgysem lesz senki a kórháznál.-vont vállat.
-Tényleg?!-emelkedett fel a hangom, mikor megláttam a több száz rajongót, fotóst, riportert, kamerát. Körbevették az autót a rajongók.
-Asszem Ben-nek tartozom egy autóval, mert szétverik.-beszelt Zayn és nyomogatta a telefonját. Maya pedig nyugodtan szuszogott.
-Apjára ütött a gyerek.-motyogtam, mikor Zayn is hátra nézett a picire. Elnevette magát, majd arcon puszilt.
-Ha eszetek lenne, hátra állnátok.-beszélt Katy Zayn telefonjából.
-Megyük értetek.-hallottam meg a legjobb barátom hangját.
-Ja és Zayn, ha nem lesz kocsim, jössz eggyel.-röhögött a telefonba Ben.Zayn kinyomta és jó lassan odaértünk a hátsó bejárathoz, ami akkor vágódott ki. Egy csomó biztonsági őr tolta el tőlük az embereket, Zayn felkapta Katy pulcsijat, amin én halálosan jót nevettem.
-örülök hogy nevetsz rajtam. Nem is tudom kin van a pólóm.-nézett rám, majd kiszállt.
-De nézd a jó oldalát. Tök jó benne az alakod.-kiabáltam ki a kocsiból.
-Ezt bóknak veszem hercegnőm.-jelent meg a túloldalt Mayanal.Katy segített kiszállni a kocsiból, Ben pedig a cuccainkat halászta ki a kocsiból.
-Mezítláb vagy?!-akadt ki Katy.
-Kiloptatok a kórházból,emlékeztek?-kuncogtam fel.
-Nem jössz mezítláb.-olvastam le Zayn szájáról mert a sikítások miatt nem hallottam a barátom hangját, majd Mayat átnyomta Katy kezébe egy pillanatra, engem felkapott a hátára, a lányunkat pedig vissza szerezte. A sikítások ,sírások ordibálások egyre jobban zavartak és kezdtem rosszul lenni.
-Zayn, rohanj, Rose mindjárt elájul.-hallottam meg Ben hangját, majd éreztem ahogy Zayn beszaladt és kifújta magát.
-Maya?!-kérdeztem Zaynt, ő pedig arcon puszilt.
-Ki?!-kérdezte Ben, Katy pedig megcsapta.
-Nyugi,alszik.-igazított meg és tovább sétáltunk a lifthez.
-Mi az, hogy nincs édesség?-hallottunk meg egy ismerős hangot és két apróság halk nevetését. Odapillantottam a büféhez, ahol Louis állt, és a két húga.
-Gyertek.-nyöszörgött Ben.-Hé.-kiabált nekik.-Megjöttek.-beszélt és belépett  a liftbe.
-Maya?!-nézett Ben ránk, majd a picire. Zayn bólogatott, Katy pedig mosolygott.
-Megetted a gumicukrom?-kérdeztem Ben-t, mikor kiléptünk a liftből.
-Ő mondta.-mutatott a barátomra.
-Ezért szerezned kell.-mutattam rá, ő pedig hezitált.
-Amúgy jól áll a pulcsim.-mosolygott Katy Zaynre.
-Kihozza az alakját.-kuncogtam a barátom vállába.
-Igazi buzis.-röhögött Ben.
-Jobb ha futsz.-motyogtam, Ben pedig elindult.
-Örülj, hogy benne van a lányom a gyerekhordozóba. Ha nem lenne benne, már rég kettétörtem volna a fejeden.-kiabalt a srác után. Felnevettem Katyvel.
-Amúgy, jöttek még..-szólt Katy, mikor befordultunk a folyosó sarkán. Eljöttek a fiúk családja,itt voltak az otthonból a picik, Tom és Julianne asszony is.
-Jönni fog még Avril és a barátja, valamilyen dobozéért.-motyogott Katy.
-Juhé.-motyogtam, majd Zayn letett és hátulról elkaptak.
-Sziasztok csöppségek!-emeltem fel Louis két ikerhúgát, bár nem kellett volna, de nem baj.
-Szia Rose.-mosolyogtam rám és adtak egy egy puszit.
-Képzeld, nem volt semmilyen édesség a büfébe. Csak száraz szendvicsek.-motyogott Phoebe.
-Ez szörnyű. Nekem meg megették a gumicukromat.-néztem rá Ben-re, ő pedig integetett a túloldalról, Dejan mellől. Zayn megforgatta a szemét, Louis és El pedig kiszedték a kicsiket a kezemből,megöleltek és arcon pusziltak.
-Szia Pici.-forgatott körbe Niall bátyja, az apukájuk pedig megölelt.
-Figyelj, ha eltervezted előre Niallnek Grace-t, miért nem mondtad? Akkor bemutattam volna neki, jóval előbb.-röhögött a srác.
-Ne rontsd el a tündérmesét.-morogtam éss mosolyogtam a barátnőmre. Niall kapkodta a fejét közte és a bátyja meg a barátnője között.
-Pici.-ölelt meg Gemma.
-Szia.-nevettem fel.-Megvannak a képek,ott a tatyimba, halászd ki.-mutattam, ő pedig bólogatott.
-Gyere.-húzott a lábára Zayn, hogy álljak azon, nehogy felfázzak. Mindenki odajött hozzám, köszöntek ölelgettek és elvitték megnézni a pici Maya-t.
-Jaj Rose.-ölelt meg Lis.-Úgy megijedtünk.-motyogott és forgatott meg.
Zayn morgott meg motyogott és eltorzult az arca.
-Légy férfi.-paskoltam meg az arcát és újból a lányt öleltem.
-Szia Liro.-ölelgetett meg apu, majd engedett el és fordított meg.
-Jól értesültem, hogy valakinek kóros gumicukor hiánya van?-kérdezte Simon és mosolygott rám.
-Uuu.-szaladtam hozzá, ő pedig megforgatott és megemelt.
-Túl k
önnyű vagy, én pedig felhízlaltalak mikor nálam laktál.-dorgált meg, de a szeme mosolygott.
-Másfél hónap lazsálás.-nevettem fel.
-Nem, hízó kúra.-tett le a földre.
-Miért nem lepődök már meg ezen?-motyogott Liam.
-Óó, fogsz te még a húgodon meglepődni.-legyintett Simon.
-Azért remélem az esküvőre meghívtok.-suttogott a fülembe és lenézett a gyűrűmre és Zayn kezére is, Tricia és Safaa pedig engem néztek, majd a kezeinket. Simon felé bólogattam, majd ránéztem Zaynre.
-Láthatom a picit?-nézett rám, én pedig nevetve bólogattam. Átnyomta a kezembe a zacskó gumicukrokat és ment a gyerekhordozóba.
-Csajok.-szóltam Louis tesóinak. Kinyitottam az egyik zacskót és a kezükbe nyomtam.
-Azonnal beszélnem kell veled.-fogta meg az egyik kezem Zayn anyukája, a másikat Safaa, majd rákaptam a fejem Zaynre, azonban arcán láttam az értetlenséget és a következő pillanatban pedig már a saját kórtermemben voltunk.
-Úristen.-vigyorgott Safaa és nézte a gyűrűt az ujjamon.
-Kérlek, hagyj segítsek az esküvőszervezésben. Jó?-nézett rám Tricia csillogó szemekkel, nekem pedig összeszorult a szívem. Tricia csak mondta és mondta a magáét, de Safaa leállította.
-Zayn titokban akar házasodni, Vegasban az egyik hétvégén.-nézett rám Safaa szomorúan.
-Csak nekem akart jót...-védtem, de hiába.
Tricia eltűnt előlünk és már kint járt.
-Hol van Zayn?!-akadt ki.
-Ajaj.-nyelt nagyot Safaa és rohantunk ki az ajtóba. Tricia a barátomat fülénél fogva húzza végig a folyosón.
-Hát Rose, most öletted meg a férjedet.-nézett rám.
-Nem engedem Vegast.-beszélt Zayn anyukája, majd eltűntek a folyosón. Mindenki döbbenten engem figyelt.
-Juuuuuj.-esett le El-nek legelőször és felém szaladt, megszorongatott és a kezemet figyelte.
-De szép.-nézegette és forgatta az ujjamon.
-Ez volt a nyakán is.-motyogott Safaa.
-Nem.-hallottunk egy kiabálást vagyis hallottuk Tricia kiabálását a folyosó végén.
-Anya fel akar csapni esküvőszervezőnek.-forgatta a szemét Safaa.-Apu, mész anyáért?-mosolygott Safaa, Yaser elindult és a tömeg egyszerre beszélt.
-Vigyázat.-kiabált Katy, kapott fel, ültetett be egy tolókocsiba és tolt a műtő felé.
-Ni no, életveszélyes embert viszek.-kiabált, én pedig felnevettem, és elkezdtem köhögni.
-Ajaj.-motyogott és szaladt be velem. Még egy pillanatra láttam, ahogy Yaser megy Triciáékhoz, hogy Zayn megöleli a síró anyukáját. Na jó, lemaradtam valamiről? Katy becsörtetett velem a műtőbe, felfektetett egy ágyra.
-Rose?-nézett rám, én pedig nagy nehezen, odafigyeltem rá.
-Zayn, adott neked gyógyszert?-Nézett rám, én pedig megráztam a fejem.
-Nem kellett. Jól voltam.-nyöszörögtem és köhögtem
-Infúzió?-beszélt, én pedig bólogattam.

*Katy szemszöge:*
-Rose...figyelj rám, hallod?!-ütögettem a lányt, de nem figyelt. Megnyomtam a vészhívót az oldalamon, mert tudtam hogy gáz lesz. Az orvosok,  nővérek berohantak és szedtek ki a kezeim közül a lányt.
-Hozz nyugtatót a raktárból, de az erősebből.-szólt a főorvos, én pedig szaladtam ki a műtőből. Mindenki engem nézett, furcsán.
-Katy hozd már.-hallottam meg az orvos hangját, a műtőből, én pedig szaladtam teljes erővel át a tömegen.
-Bocs...vigyázz...bocs-törtem utat magamnak, majd szedtem elő a kulcsot és szaladtam a raktárba.
-Bassza meg.-káromkodtam hangosan, mikor végre megtaláltam a legerősebb nyugtatót.
-Katy, mi van?-jött be Zayn a raktárba, ahova egyébként tilos lett volna.
-Húzz az utamból.-löktem el, majd rohantam vissza az injekcióval a kezembe. Berohantam, éppen időbe, mert a lány vérnyomása fel le, az EKG monitoron lévő csík pedig rohamosan húzódott egy vonalba.
-Adjanak rá töltést.-szóltak, én pedig elfordultam.
-Katy, menj ki. Útban vagy és már nem tudsz segíteni. Te csak egy ápoló nő vagy.-emelték fel és sétáltak ki velem a folyosóra.
-Tegyél le.-kiabáltam, és vertem szegény ápoló srác hátát. Ő ő pedig csak jobban szorított.
-Idehívatom az apját. Ez felháborító. -kiabált az orvos.
-Hívassa, hátha kirúgattatom.-kiabáltam vissza.
-Ha kirúgattat, eljár a szám, hogy miattad fog meghalni a lány.-jött ki véres kesztyűvel az orvos, és hátul pedig újra megszólaltak a hangok, hogy változás van. Az ápoló srác rám mosolygott savanyúan, tett ki és szaladt vissza.
-Katharyne.-hallottam meg apám hangját a folyosó végéről, a vállamba pedig belelökve szaladt be néhány orvos.
-Katharyne, mi ez az egész? Beszédem van veled.-jött közelebb, engem pedig kirázott a hideg.
-Legyen, de ne itt és nem most.-motyogtam könnyek közt és intettem a fejemmel a döbbent társaságra. Belenéztem Zayn szemébe, akinek zavarodott volt a tekintete.
-Beszélek velük.-motyogott apu.
Mikor apu elindult mellőlem, abban a pillanatban jöttek ki az orvosok a műtőből. Több orvos megveregette a vállam, a főorvos pedig felém jött.
-Tessék. Megmentettem  a lány életét. Tied a piszkos munka.-morgott.-semmirekellő.-morgott.
-De hát nem is maga mentette meg a lányt, hanem Katy.-akadtak ki az orvosra, az pedig felém közeledett.
-Tűnj el innen, apuci kislánya, aki az életben egy kurva.-morgott a fülembe, én pedig felhúztam magam.
Piros fejjel mentem neki a főorvosnak, aki elvigyorodott.
-Maga egy rohadék.-toltam neki a falhoz.
-Egy pillanat.-hallottam apám hangját, aki indult felém, ne hogy kárt tegyek a drága orvosába. Hirtelen két kar kapott fel. Ben-é ?
-Sss.-suttogott a fülembe és húzott el.
-Buktassalak le?!-kiabált utánam az öreg fószer.
-Hajrá. -kiabáltam utána.
-Kíváncsi lennék, apuci tudd-e róla, hogy a fiam hányszor csinált fel és mondjuk, hogy mennyire köze van hozzájuk a fiamhoz és hogy ezt te tudod is.-kacsintott,és bökött Zayn-ék felé.
-Hogy is hívják a fiamat?-röhögött.
-Ki ne mondja.-suttogtam, de késő volt.
-Ismerősen cseng az a név neked hogy Brad?-röhögött és lépkedett felém.
-Maga rohadék.-morogtam és szabadultam ki Ben karjai közül és teljes ideggel rohantam volna újra a főorvos fele, ha nem kap el apa.
-Az irodámba, most.-ordított a főorvosra és az összes dolgozó megrendült apu mély és nagyon rekedt, hideg hangjától.
-Azt mondtam az irodámba.-ordított és csitított engem.
-Bemegyek Rosehoz.-pusziltam arcon, ő bólintott én pedig lépkedtem.
-Mennyi altatót nyomtatok bele?-néztem rá az ápoló srácra, aki jóval előbb kitett.
-Semennyit. Morfiumot inkább.-beszélt, én pedig a lánnyal foglalkoztam.
-Katy.-nézett be Ben, intettem neki, és a lányt tetettem át a másik ágyra.
-Menjetek el az emeletről,míg kivisszük Rose-t. Nem akarom, hogy a lányok főleg a kicsik így lássák Rose-t.-beszéltem, ő pedig bólintott és tűnt el.
-Vihetjük.-jött vissza az ápolósrác, majd még ketten tolták ki a lányt. Köhögött, így útközbe levettem róla a lélegeztetőt.
-Sss.-simogattam meg az arcát, és engedtem hogy betolják.
A folyosón csak én voltam, így gondolkodás nélkül levágtam magam a hideg csempéhez és eleresztettem a könnyeimet. Minden eszembe jutott.
-Katy...-hallottam meg nevemet, majd hogy rohannak hozzám és ölelgetnek.
-Hé Katy.-hallottam meg Lis hangját.
-Miattam van.-nyöszörögtem.
-Nem. Nem miattad van.-emelte fel a fejét.-Brad sincs már a közeledbe..Sss..-ölelgetett Lis. Leesett neki minden.
-Megismertél kiscsaj?-mosolyodtam el, de a könnyeim még mindig áztatták az arcom.
-Azért voltál te annyira ismerős. -mosolygott Harry barátnője.
-Itt jön a herceged.-suttogott a fülembe a lány, mikor megjelent a folyosó végén Ben, utána az 5 fiú, és Grace meg El is.
-6 herceg?-kuncogtam fel.
-Na, nem sírunk.  Már vége annak a korszaknak. Nekem is vége van.Lezártuk.-ölelt Lis.
-Én még benne voltam egy hónapja.-suttogtam.
-Mi?!-akadt ki Lis.
-Katy mi ez az egész?!-guggolt le mellém Harry.
-Semmi.-nyöszörögtem.
-Ugye most már nincs közöd hozzá?!-nézett rám Lis.-Mond kérlek,  hogy nincs közöd Bradhez.-nyöszörgött Lis.
-Már nincs.-suttogtam és csuktam be a szememet. Megint emlékek.
-Miert mentél vissza hozzá?-akadt ki Lis. A többiek furcsán méregettek.
-Rose miatt.-sírtam el magam.-Ha én nem vagyok, akkor már előbb megtalálta volna Rose-t. Én adtam neki az ötletet,hogy jelenjen meg itt, mert így tudtam, hogy már képtelen lesz, ha itt lesztek ti is bármit csinálni a lánnyal.-suttogtam, Lis pedig megölelt.
-3 éve tudhatnád, mekkora egy balfasz az a gyerek.-morgott Lis.
-3 éve tudom is.-akadtam ki. Újra megölelt.
-Felvilágosítanátok?-kérdezte Liam.
-Később.-morogtuk egyszerre Lissel. Újra megölelt.
-Úgy hiányoztál. Billynek és Mikenak is.-könnyezett meg Lis is.-Azt hittük kinyírt az a rohadék, mikor eltűntél.-suttogott Lis.
-Jaj ne sírj.-akadtam ki és löktem oda Harryhez.
Apu megjelent a folyosó végén, mutogatott és tűnt el.
-Brad az épületben van...-suttogtam Lis felé és néztem a kezeimre.
-Menjetek be Rose-hoz,és a lenti emberek is,mind.-beszélt Lis,a srácok bólogattak. Leesett nekik,hogy gáz van,és segítettek felállni. Lis a nadrágja oldalából előszedett egy pisztolyt,és rám mosolygott.
-Rose,ne idegesítse fel magát.-nyöszörögtem,és szedtem elő a cipőm talpából egy dugi kést.
-Van még nálatok valami?-nézett rám Harry.
-Ó,én egyszer találkoztam az ágyban egy...-röhögött Harry,Lis pedig megcsapta.-Később.-motyogott Harry,és mentek le a fiúk a családjaikért.Nem tudták mi van,csak szaladtak be egy kórterembe.
-Oda nem megy Brad.-suttogott Lis.
-Apu kihívta a rendőröket.-beszéltem a régi barátnőmhöz,mikor kinéztem az ablakon.Megcsörrent a telefonom,és nyeltem óriásit,mikor olvastam le a nevet a képernyőjéről.
-Vedd fel.-lökött meg Lis,az 5 fiú pedig akkor nézett ki az ajtón.
-Mit akarsz Brad?-beszéltem a telefonba eltorzult arccal.
-Bujtass el.Jönnek utánam.-hallottam meg a hangját a készülékbe. Lis mutogatta,hogy kapjuk el,úgy irányítsam.
-Gyere fel a hátsó lépcsőn,fel a kórház tetejére.Egyedül vagyok azon a részen.-motyogtam,ő pedig kinyomta.
-Húzzatok be.-nyöszörögtem,és csaptam a fiúkra az ajtót, Lis jött a hátam mögött,mikor az ajtó kivágódott.
-Bújtass el.-jött felém,én pedig megállítottam a folyosón.
-Brad,vége.Add fel.-nyöszörögtem,ő pedig hitetlenkedve rám nézett.
-Addig nem nyugszok,míg Rose vagy meghal,vagy nem lehet az enyém !-kiabált,én pedig óvatosan lépkedtem hozzá.
-Brad...-nyöszörögtem.-Vége. Rose boldog,nélküled.Te is az lehetsz,ha feladod.-beszéltem,ő pedig felém tartotta a pisztolyt.Az 5 fiú újból kinézett,Lis pedig a srác háta mögé került.
-Eddig velem voltál...Most már te is ellenem vagy ?!?!-ordított,és a folyosó végén megjelentek a rendőrök apával.
-Mit akarsz csinálni? Meglőni? Mikor én segítettem neked?-beszéltem,még mindig ugyan olyan hangon,ami tudom,hogy nagyon zavarja Bradet. Hogy nem ijedtem meg tőle.Megcsapott.
-Nem...-nyöszörgött a srác.
-Brad..Vége..-szólalt meg Lis,húzta meg a ravaszt,és tette a nyakára a pisztoly végét. Brad rám nézett,arcon köpött,és úgy fordult meg. 
-Drága hugi.-próbálta megölelni.Megtöröltem az arcom,Lis pedig hátrált.-Gyere hozzám.-ölelte volna meg,De Lis csak hátrált.
-Brad.-fogtam meg a kezét,de undorodtam tőle.Megfordult,és elkapott,majd a falhoz nyomott.
-Minden miattad van.-akadt ki ordítva a srác,a rendőrök szaladtak,és a fejemnél meghúzta a pisztolyt.
-Gyerünk,tedd meg.Hajrá.Legyél nagyfiú..-suttogtam,ő pedig egyre jobban ideges lett. Lis összehúzta a szemét,meghúzta a ravaszt. Brad hirtelen elengedte a pisztolyt,én lekaptam magam,Lis pedig meghúzta a pisztolyt,és találta el a gyereket. Brad kifeküdt,és szaladtak hozzánk a rendőrök.Odacsúsztam Lis-hez,és odaszorítottam magamat hozzá.Éreztem,ahogy szakaszosan vette a levegőt,jön értem apu,és hogy a fiúk családja az ajtóban döbbenten figyel minket,és a káoszt.
-Lis...Nyugi...-suttogtam,ő pedig csak megrázta a fejét.A szememmel a tömegben kerestem Harry-t.Ben meglátott,és tudta mit akarok.
-Gyere.-húzta ki magával a tömegből Harry-t,és jöttek felénk.
-Vidd el valami nyugodt helyre,mindjárt viszek nyugtatót.-nyomtam a srác óriási tenyerébe az egyik ez emeleti kórterem kulcsait,és kapta fel a barátnőjét,majd tűnt el.
Ben odacsúszott mellém,és vont a mellkasához.Eleresztettem pár könnycseppet.
-Hol az a lány,aki lőtt?-fordult felém az egyik rendőr.A fiúk megijedtek,ahogy mindenki más is.Mi van ha Lis ez miatt bajba kerül.
-Ő-nézett körbe Ben,én pedig felálltam,megigazítottam magam,és csukott szemmel kinyögtem a választ.
-Itt vagyok.-nyöszörögtem.Mindenki szava elállt.
-Nos,rendben,akkor követne?-nézett rám a rendőr,de a szemében láttam valami furcsaságot.Bólintottam,és a többiek előtt lépkedve mentem a rendőr után.Benéztem még Rose-hoz,akit Zayn csitítgatott és fogott le,hogy ne jöjjön ki,majd elmosolyodtam,és lépkedtem a folyosó végére.

*Liam szemszöge:*


1 órája minden felfordult. Lis még mindig Harryvel van, Louis, El, Grace és Niall próbálja a többiek gondolatát elvonni és nem figyelni a rendőrökre, apu meg Zayn próbálja körülményesen elmesélni Rose-nak a helyzet jelentést.Simon és a többiek nem nagyon értenek semmit.
-Nem lenne jobb, ha hazamennétek ? Ott nyugi van -kérdeztem Dejant. Ő elhúzta a száját és bólintott. Rosetól mindenki elköszönt, aki hazament.
-Visszajövünk majd.-suttogott Gemma, adott puszit Rose arcára és lépett ki ő is a kórteremből.
-Gyere fiam.-fogta meg Zaynt apu és tolta ki a kórteremből, így én maradtam csak a húgommal a kórterembe. Minden függönyt behúztam és odaültem Rose mellé.
Megsimogattam az arcát, de ő elfordult.
-Rose...-suttogtam és fordítottam meg.
-Mit akarsz? Amikor mindenki szarban van, te is szarul vagy, a barátnőd eltűnik. Mondhatom szép.-morgott a húgom.
-Miért nem lehet róla leszállni? -akadtam ki.
-Mert ismerem a lányt és tudom milyen. Tudom, hogy egy balfasz vagy és nem tudom, hogy dobtad ki Daniellet 2 hónapja,de az volt életed legszarabb döntése.-akadt ki Rose és a mellette levő gép pedig mutatta, hogy a vérnyomása az egekbe szökött.
-Na, a bátyám és a balfaszsága kinyír és még anyád nem is látta az unokáját.-morgott.
-Aha.-akadtam fel.-Itt vagyunk. Ez a bajod, hogy nincs itt anyánk és a két nővérünk.-vigyorogtam.
-Az a te anyád és a te nővéreid.-morgolódott.
-Rose...-töröltem le az arcáról a könnycseppet. Leültem az ágyához és odahúztam magamhoz.
-Na.-szorítottam magamhoz.
-Szereted Shopiat?!-tereltem a témát.
-Ne terelj Rose...-morogtam.
-Szereted?-nézett rám.-mert azt ugye tudod, hogy senki nem fogja befogadni? Egyszerűen nem. Kiráz a csajtól a hideg és nem csak engem. Nekem mindig is Danielle lesz a fő...-beszélt úgy, mint egy directioner.
-Mintha a Twittert hallanám.-akadtam ki és álltam fel.
-Mert ők is reálisan látják a dolgot, ahogy én.-kuncogott fel Rose.
-Te meg a realitás.-morogtam.-Hozzámész Zayn-hez, úgy, hogy alig voltatok együtt.-ordítottam felé.-Gyereketek van.-ordítottam.-19 éves vagy, ő pedig 20.-kiabáltam.
-Van neve és tudod, a bandatársadról beszélsz.-nézett rám kérdő tekintettel-és úgy ordítasz, hogy lent a portás is hallja.-ásított Rose.
-Mert felbaszol. Osztod az észt és közbe nem tudsz semmit .-akadtam ki.
-Neked nem itt kéne lenned. Egyetemre kellene járnod, rendes életet élni.-akadtam ki.
-Múlt hónapba lett meg a 8. diplomám. Nem elég?!-húzta össze a szemöldökét Rose.
-Kamu.-kiabáltam.
-Na, ilyenkor hol a drága barátnőd, hogy lenyugtatson? Gondolom elment vásárolni, a te pénzedből. -forgatta meg a szemét.
-Szereted?-nézett rám újból.
-Azt hiszem.-morogtam.
-Daniellet?!-vigyorgott rám.
-Már szakítottunk.-suttogtam és minden lepörgött előttem. Kinéztem az ablakon.
-Nem azt kérdeztem...-morgolódott, majd telefonált.
-Szia királylány.-nevetett fel a kihangosított telefonba....Danielle.
-Szia Dani. Mizujs? Miért hívtál?!-kuncogott fel Rose a telefonba. Felhúztam magam és rázkódtam az idegtől. Kinyitották az ajtót a többiek és minket néztek.
-Hallottam egy s mást, így Márkkal visszajöttem Londonba pár napra miattad.-hallottam ahogy mosolyog a lány a telefonban.
-Ki az a Márk?-suttogtam Rose fele. Elvigyorodott.
-Alig várom, hogy bemutasd a barátodat. Siessetek. Szeretlek.-nevetett Rose, már halkabban.
-Szia királylány.-köszönt el, majd kinyomta a telefont.
-Ezt most miért kellett !?!?-kérdeztük egyszerre apával.
-Hogy rájöjjön.-nézett rám.-mekkora egy barom volt és van.-mosolygott rám a hugom.
Abban a pillanatban jelent meg Shophia az ajtóban El mellett.
-Na, megjött a kedvenckém.-vigyorgott Rose a lányra.
-Rose elég..-suttogta apám.
-Merre jártál vásárolni Liam pénzéből, míg szüksége lett volna rád?-morgott a hugom, Shophia pedig elrejtett valamit a háta mögé.
-Jaj rózsaszín.-motyogott El.
-Na jóó, én ezt meguntam.-motyogott Rose és kapkodta le magáról az összekötő végeket, húzta ki magából az infúziót.
-Megyek.-szólt Ben, majd lépkedett oda a húgomhoz és kapta fel a hátára.
-Szerzünk egy villát.-motyogott Rose, majd utat törtek maguknak és léptek ki a kórteremből. Mi pedig utána.
-Később. Tegyél le.-szólt Rose és nézett a hátunk mögé.
-Királylány, szökünk pont mikor jövök?!-kuncogott fel Danielle. Összeszorult a szívem és inkább becsuktam a szemem. Gyönyörű volt és látszott rajta, hogy boldog, azzal a gyerekkel...Shophia hozzám bújt, én pedig kinyitottam a szemem. Daniellere néztem és láttam rajta valami furcsaságot.
-Juj Márk.-nevetett fel el és ölelgette meg a srácot.
-Szia csajszi. Hogy vagy?!-beszélt lazán a srác. Tényleg Danihoz való. Latszik rajta, hogy mindjárt kidurran az egójától. Shophia direkt arcon puszilt. Dani és Márk is körbement mindenkin.
-Csá.-pacsizott  le velem, de nekem semmi kedvem nem volt jól lenni. El akartam bújni valahol és mindent kiadni magamból.
Shophia nyájasan bemutatkozott a srácnak, de meg mindig fogta a kezem. Danielle hozzam ért és somolyogva elmosolyodott.
-Szia.-suttogta és megölelt. Éreztem a parfümje illatát és mindent előtört.
Tovább lépett.
-Csak Dani.-mosolygott Shophiára és ölelte meg őt is. Shophia akkor engedte el a kezem, és furcsán megölelte.
-Liam az enyém.-kuncogott fel a barátnőm, az exem fülébe, én pedig összehúztam a szemöldököm.
-Ööö örülök, hogy a tied Liam.-nevetett fel aranyosan Danielle.-Sok boldogságot.-kacsintott rá a lányra, és visszament Rosehoz. Láttam, hogy a lányok mindjárt megtépik Shophit.
-Hol van Maya?-mosolygott Rosera Danielle.
-Ki?!-hallottam meg az én hangom mellett a többiekét is. Zayn odament a lányhoz.
-Milyen vicces.-kuncogott a lány.-Ti vagytok  itt, de nem tudjatok hogy hívják a gyönyörűséget?-nézett ránk furán.
-Gyere..-szólt Zayn, Rose-t felkapta majd néztek ránk. Grace felkapta Shophia zacskóját és belenézett.
-Elég furcsa az ízlésed, mit ne mondjak.-motyogott Grace, majd kinyitotta a kórház ablakát és lekiabált.
-Ki Shopiam team?-kiabált Grace és volt valami halk sikongatás.
-Összesen 8, vigyázat, kissé rusnya, meg ízléstelen. Shophiaé. El tudjátok adni az Ebayen.-kiabált és dobta le a zacskót a 12.-ről.
-Eszednél vagy? Az egy Gucci ruha.-hallottam meg Shophiát magam mellett.
-Emberek, Gucci.-kiabált és hallottuk a sikongatást. Niall nevetve ment a barátnőjéért.
-Ki Payzeres?!-kiabált le és a tömeg egyszerre sikított fel. Lefele néztem és elszomorodtam. Mindent elbasztam. Shopia méregette Danit, a többiek beindultak a kórterembe, Zayn pedig elment a kicsiért. Shophia elvigyorodott és lesmárolt, mindenki előtt. Próbáltam eltolni magamtól, de ő rám csimpaszkodott.
El megfogott egy felmosó vödröt és letette a két lábunk közé.
-Csak, hogy Shophia Niagara nyálcsorgatagja tudjon hova folyni.-ütögette meg a vállamat, mikor már leszállt rólam Shophi és láttam a lány szemébe, hogy átérzi a helyzetem, plusz legszívesebben megtépné a lányt.
Ketten maradtunk a folyosón.
-Figyelj...menj haza, pihend ki magad.-küldtem el a barátnőmet, innen.
-Nem foglak itt hagyni...mikor...itt van ő is..-akadt ki és értette Danira.
-Kérlek, menj haza.-morogtam.
-Gyere megmutatom a kijáratot.-szólalt meg Harry, Lis pedig karon fogta és nyomta be a liftbe.
-Tényleg itt van Dani?-nézett rám Harry és vágta le magát a földre.
-Itt.-nyöszörögtem.
-Szereted?!-ült Hazz ölébe Lis, kisírt piros szemekkel nézett rám.
-Mindegy már...-motyogtam.-Itt van Márk vele. A "barátja".-macska körmöztem a levegőbe.
-Ja, láttuk.-húzta el a száját.
-Hé...-simogatta meg az arcom Lis.-Szereted azt a banyát?!-nézett rám, Harry pedig kijavította.
-Már mint Shophiat.-nézett rám, én pedig megráztam a fejem.
-Nem tudom..-motyogtam.
-Danit?!-kérdezte a mellettem álló srác.
-Nem tudom.-motyogtam.
-Te nem tudsz semmit. Balfasz voltál, mikor ma nővéred meggyőzött arról, hogy már javíthatatlan a kapcsolatod Danival.-motyogott Lis.
-Tudom..-morogtam.
-Gyere magadra hagyunk, ha gondolod.-húzta el a száját Hazz, én bólintottam, ők pedig szépen lassan bementek a kórterembe. Előhalásztam a zsebemből a telefonomat, dugtam be a fülest, indítottam el valami zenét, és próbáltam a gondolataimat másfele terelni. Rányomtam a galériára, ahol előjöttek a képek. Telistele Danival. Mikor elkísértem próbákra, ahol én voltam a legbüszkébb, hogy ő az én barátnőm, mikor nem akadt ki Rosera, amit együtt töltöttünk időt, sétákat, próbákat, koncerteket, turnékat. Felléptem Twitterre, ahol dúlt a Shophia VS. Danielle harc...mindenki hiányolja Payzert és vannak azért, akik most is mellettem állnak.
@Real_Liam_Payne: Elég... -írtam ki, hátha észreveszik magukat, de mindhiába.
Pont olyan dal ment a fülembe, ami még több emléket hozott fel. Megjelentek az arcomon a könnyeim és potyogtak lefele. Sírtam és csak néztem a telefonomat, sorjában a képeket.
-Liam?-hallottam meg egy hangot, aki hív, de nem érdekelt.
-Hiányzik és mindent elbasztam.-dobtam el a telefonomat és akadtam ki, majd ránéztem arra,aki korábban a nevemen szólított.


*El szemszöge:*
-Hiányzik és mindent elbasztam.-szólt Liam, a telefonját eldobta, amiből kihúzódott a fülese. Megszólalt egy ismerős dal és láttam milyen képeket nézett. Elszomorodtam. Odaszaladtam hozzá mezítláb, mikor Louis kijött utánam és a hangzavarra. Leborultam Liam összehúzott lábainál és húztam magamhoz.
-Rose segített minden emléket a felszínre hozni.-suttogta a srác. Louis elment a telefonjáért és kikapcsolta a zenét, majd letette a srác telefonját.
-Sss.-húztam még jobban magamhoz a srácot.
-Minden Ruth miatt van.-motyogta a srác.-Ő mutatta be Shophiat is, ő tömte tele a fejemet hülyeségekkel.-morgott.
-Te pedig elhitted.-morgott Louis.
-Nem tehetek róla. -akadt ki.
-Dehogyisnem.-háborodtam fel, de Liam kedve miatt türtőztettem magam.
-Ez is Rose hibája...ha nem kezd belém kötni, most nem tartanak itt. Rose is, elbassza az életét.-akadt ki a srác.-Minek kellett neki megjelenni? Minek hoztátok hozzánk? Elcseszte az életét. Nem gondolkozik, csak hirtelen dönt. Olyan mint az apánk.-akadt ki, én pedig összehúztam a szememet.-Miért pont Zayn? Nem is illenek össze.-beszélt és beszélt. Louis észrevette, hogy kezdem felhúzni magam.-Meg Zayn megkéri a kezét. Meg Zayn lefekteti és Rose pedig ribanc módjára megtartja. Szegény gyerek helyzetébe nem gondolnak bele? Rose se? És Zayn? A banda sorsa múlik rajtuk.-akadt ki a srác-Nem is kellett volna megjelennie, se neki, se apának. Akkor most nem lenne rólunk annyi szarkavarás, nem lenne közünk a maffiához és foglalkozhatnánk tovább a saját életünkkel.-beszélt, majd a végén némult el, mikor észrevette, hogy nem csak mi halljuk, hanem az emeleten mindenkimás is, beleértve Zayn-t és Rose-t is.
-Rohadj meg.-suttogta Liam felé a lány a szavakat és sírt.-HOGY LEHETSZ TE A TESTVÉREM.-sírt, majd csapta magára az ajtót és maradt bent egyedül. Grace kezében volt a pici, így vele sem lehetett.
-Szép volt.-suttogtam és álltam fel.-az elején tényleg sajnáltalak, mert elhiszem, hogy még mindig szereted Daniellet és tudom, hogy ő is téged, annak ellenére, hogy egy ekkora balfasz vagy.-köptem a szavakat felé. Louis összekulcsolta a kezünket és megszorította, hogy hagyjam abba, de folytattam. -de, hogy a húgodról ezt mond...a barátodról, aki a bandatársad és ő tényleg kiállt melletted, mindig...nem csalódtam meg barátban ekkorát.-töröltem meg az arcom és lépkedtem a lift felé, Zayn és Louis utánam jott, majd mindenki.
-Hova megyünk, amúgy? !-kérdezte Harry, mikor a liftbe beszálltunk tömegesen.
-Én haza. Rose úgysem fog be engedni minket, szerintem sírva elalszik és holnap reggelig fel sem kel.-suttogtam.
Ránéztem Zayn-re, ő a picit fogta a kezébe és a lányukat nézte.
-Ugye nem hiszed el, amit Liam idegből mondott?-kérdezte Niall a barátját. Zayn megrázta a fejét és továbbra is Maya-t nézte.
-Maradsz?!-kérdezte Louis, Zayn pedig bólintott.
-Szia.-köszöntem el Zayn-től és a fülébe súgtam.-Ne menj Maya miatt neki Liam-nek. Küld haza őt is.-suttogtam, a srác bólintott,mi pedig magunk után húzva Mr.Payne-t mentünk a hátsó bejárathoz és ültünk fénysebességgel kocsiba majd hajtottunk haza. Louis megszorongatta a kezemet, én pedig a vállának dőltem.
-Minket rakjatok ki az egyik szállodánál.-szólt Dani.-Kiveszünk erre a pár napra egy szobát, aztán úgy is indulunk haza.-suttogta Dani.
-Van vendégszobánk, Liam pedig nem érdekel. Velünk leszel.-mosolygott Louis és mondta ki a gondolataimat. Hajon puszilt, Dani pedig nem tiltakozott, mert tudja, hogy ő jár rosszul.
-Bemegyek..-suttogtam Louisnak, mikor kiszálltunk  a kocsiból. Ő bólintott, és fordult el a többiekhez.
Egyedül lépkedtem át az otthon felé, nyitottam ki a bejárati ajtót, de csend várt. Nem hallottam a gyermekkacagásokat, nem volt sehol futkorászás.
-Ó, szia El, történt valami, ami miatt itt van?-jött be Tom bácsi a kertből, majd újabb két rózsaszin óriás bőröndöt emelt fel.
-Hol vannak a gyerekek? A srácok? Kié azok a bőröndök?!-akadtam ki.
-Enyém.-szólalt meg Liam újdonsült barátnője a kanapén, és reszelte a körmét tovább. Felment bennem az ideg, Dejan pedig akkor jelent meg Bennel.
-Tudod, drágám, ez egy gyerekotthon, nem egy körmös.-kacsintottam a lányra. A fiúk rám néztek és elvigyorodtak, majd fogadtak, pénzben. Felnevettem.
-Hagyja Tom, felviszem én, úgy is arra megyek.-mosolyogtam az úrra, aki értetlenül figyelt, de láttam rajta, hogy mosolyog. Átnyújtotta a bőröndöket, Ben pedig elvigyorodott és szaladt a többiért.
-Hát kössz.-néztt furcán, majd fordult vissza,s reszelte tovább a körmét
A bejárati ajtó fele sétáltam, mikor Ben megjelent a másik két bőrönddel, Dejan pedig kiröhögte a lányt.
-Ha te ezt megköszönöd.-röhögött Dejan, és mutatott rám.
A lánynak abban a pillanatban esett le, hogy mi is történik. A kicsik az emeletről vigyorogva nézték végig a műsort és még csak most jön a java.
-Gyere ribi, ha kell a cuccod.-kacsintottam rá, majd nyitottam ki az ajtót és toltam ki a bejárati ajtó elé a bőröndöket.
-El, mit csinálsz?-hallottam meg Harry hangját, ahogy kérdezz, én pedig felemeltem az egyik bőröndöt.
-Drágám, csak féregtelenítek.-beszéltem és hajítottam ki a kukához egy dobással a bőröndöket, vagy az utcára, esetleg a rajongó tábor felé.
-Te kurva, azok az enyéim.-ordított a csaj.
-Gyere Shophi mutatkozz be.-nevettem fel És a félig kinyitott bőröndért nyúltam.
-Szép darab.-emeltem ki a tangát a bőröndből.-Hé, csajok. Kell valakinek? Ha mázlitok van, nem fertőző és meg talán Liam meg is fogta.-kiabáltam és dobáltam kifele a bőröndöket. Akkor jött egy autó, benne Liammel, majd gyorsan a biztonsági őrökkel jutott be hozzánk. Mosolyogva figyelt engem, de inkább óvatosan lépkedett felénk.
-Liam, csinálj valamit.-sírt a lány mögöttem.
-Te cuccod.-motyogta Liam és láttam a szemébe azt a furcsa vigyort, hogy őrülten tetszik neki a helyzet.
-Eltávolíthatom a férget?!-néztem rá kölyök kutya szemekkel, ő pedig mosolygott és megszólalt.
-Gyökeresen.-szólt és hajon puszilt.
-Liam, nem dobhatsz ki így.-sírt vagy inkább színészkedett a csaj.
-Ó dehogynem.-jött vissza egy kólával a kezébe.-ó tényleg nem, várj.-vette elő a telefonját, amit nem tudom hogyan kapott vissza Louistol, nyomkodta és tette el.
-Kidoblak. Vége.Ennyi?!-akadt ki Shophia, mikor sms-t elolvasta. Felnevettem, hajánal fogva megfogtam és ugrálva húztam végig a kiscsajt a kapuig. Szegény csajt jobb esetbe sajnáltam volna, de most vigyorogtam.
-Beszélgess a rajongókkal, de vigyázz, a fiúk miatt kiképzett igazi kisharcosok.-toltam ki a kapuig a csajt és a rajongók pedig szerintem nem miatta sikítottak őrjöngve. Integettem nekik mosolyogva, majd zártam el a kaput és csaptam össze a két kezemet és nevetve megszólaltam.
-Mr.Payne jelentem, az otthon féregtelenítve.-szalutaltam az apukának, ő pedig nevetve szalutált vissza nekem.
Louis röhögött a legjobban, ő jött oda hozzám és forgatott körbe.
-Az én barátnőm.-nevetve puszilt arcon, majd tett le, mikor a rajongó táboruk együteműen "aahhhw"-zott.
A fiúk kimentek velünk együtt a rajongókhoz, én pedig magammal húztam Daniellet is. Rengeteg lány elsírta magat, mert sajnálta Danit, ő pedig megölelgette a csajokat.
-Legyél újra Liam barátnője. -kértek a rajongók a lányt, ő pedig elpirult.
-Sajnálom...de nem lehet...egy kapcsolat úgy a jó, ha mind a két fél szereti egymást.-húzta el a száját Dani, Liamet pedig takartak a fiúk.
-nem szereted mar liamet?!-akadtak ki a rajongók, dani pedig rank nezett segitseg keroen.
-Nem én vagyok/voltam kapcsolatban.-motyogott Dani és hallottam a barátnőm hangján hogy elérzékenyült. A biztonsági őrök védtek minket, nekem pedig megcsörrent a telóm.
-Hol van Zayn?!-kiabáltak a fiúkhoz.
-Szia Zayn.-suttogtam a telefonba.-minden oké?!-beszéltem, de néhány rajongó hallgatózott és engem figyeltek mérgesen.
-Nem. Rose nem enged be. Hallom, hogy sír és magára zárt mindent. Maya jól van, alszik. Katy-t pedig nem tartóztatjak le, mert önvédelemnek minősül.-beszélt Zayn, én pedig majdnem elszóltam magam.
-De aranyos vagy. Várj, kihangositalak, hogy akkor tudj beszélgetni a rajongókkal.-mosolyogtam és próbáltam menteni a menthetőt. Szerencsére Zayn vette az adást, mikor kihangosítottam.
-Hajrá Zayn!-szóltam, Zayn pedig már meg is szólalt, a rajongók pedig felsikítottak. A fiúk családja bentről nézett minket.
Zayn elköszönt és én meg kinyomtam a telefont.
-Megcsináljátok akkor majd azt az interjút?-nézett rám és Lisre majd Gracere a lánytömeg
-Igen, amint betudunk vinni egy laptopot a kórházba Rose miatt és a sztárvendégünk Dani lesz.-mosolygott Lis, a fiúk pedig nem értettek semmit.
Lassan betudtunk menni az otthonba, ahol mindenki gyülekezett.
-Hatalmas voltal csajszi.-jött Gemma és pacsizott le velem. Csak mosolyogtam és a telefonomat nyomkodta. Újra hívtam Zaynt.
-Mi az El?!-hallottam meg egy nagyon rekedt hangot.Alig ismertem meg Zayn-t.
-Jaj, ne sírj...-nyöszörögtem a telefonba. A fiúk kitoltak a konyhába, a kicsiket felküldték játszani és Louis pedig kihangosított.
-Zayn?!-szóltam bele a telefonba, de hallottam ahogy szipog.
-Az orvosok betörtek Rosehoz, ő pedig kiordította őket onnan. Adtak neki nyugtatót, de hiába. Azt kiabálta sírva, hogy igaza volt Liamnek mindenben és hogy ő meg akar halni, mert akkor nem utalná senki, nem lenne teher és akkor boldogabbak lennénk. Azt mondta, igaza van Liamnak.-sírt a srác.
-Zayn..nyugi, jó? Rose szeret téged, hozzád fog menni, úgy ahogy elterveztétek. Nem fogja Rose meggondolni magat, hallod? Szeret téged. -beszélt Lis a telefonba.
-Nem, Rose komolyan beszélt.-akadt ki.
-Figyelj, mindjárt ott vagyunk, legyel addig Maya-val, jó?!-szólt Grace a telefonhoz, hogy hallja Zaynt.
-Őt is elvitték tőlem.-sírt a srác. Teljesen összetört.
-Ki? Hova?-beszelt Dani.
-Katy,abba  a csúnya kórterembe.-válaszolt a srác.
-Ne mozdulj, ne csinálj semmit.-szolt Niall.
-Mindjárt ott vagyunk.-beszelt Harry.
-Tarts ki.-szült a végén Louis, Zayn pedig kinyomta.
-Már boccs, de te vagy az év balfasza.-ütögette meg Grace Liam vállát, majd tűnt el mellőle és szaladt fel.
-Pakoljatok be, a csajokkal elintézzük a skacokat. Kocsinál találkozunk.-osztotta ki a feladatot Lis és szaladtunk a felaldatunkra. Julianne asszony és Tom bácsi vállalta a feladatot, hogy a gyerekekre, mint például Safaa, vagy Louis ikerhugaira is vigyázznak. Minden picit rendbe tettünk, elküldtük őket fürdeni, vacsorázni, vagy valakit aludni. Leszaladtunk a kocsihoz, ahol Mr.Payne már egy-egy bőröndöt pakolt be.
-Szibériába költözünk?-kérdezte Niall az apukát.
-Úúú, ezt majd adjátok oda picinek, ha megint beszélős kedvében lesz. Zabáltassatok vele gumicukrot.-beszélt Ben és nyomott a kezembe "2kg újságot, papírlapokat és egy könyvet.Nem rám tartozik, nem olvastam bele.