2013. június 8., szombat

9.rész.-"Pici..'

-Mindennél és mindenkinél jobban Szeretlek...-suttogta Zayn.Nem haragszik.
-Én is téged,nagyon nagyon.-szorítottam a testemet Zayn-hez.
-Hiányoztál.-bukott ki belőlünk egyszerre a szó..

*Rose szemszöge.*

Ott állt,előttem és csak ölelt.Majd hirtelen felkapott,mire aprót sikkantottam.Mosolygott,majd elsétált az ajtóig,amit bezárt,és az ablak függöny-t,ami a kórház folyosójára nyilt,elhúzta.Rá mosolyogtam,és felhúztam az egyik szemöldökömet.
-Maga nem is olyan beteg.-állapítottam meg.Mire ledobott az ágyra,és megszólalt!
-Vizet!Kiszáradtam!Vizet!-nézett rám könyörgően,majd elkezdett köhögni.Mire meg ijedtem és szaladtam az éjjeli szekrényéhez.Majd egy üveg vizet és nyomtam a kezébe.
Felnevetett.
A vizet megitta, a flakont pedig kidobta a kukába.
-Kösz,ez jól esett.-röhögött fel,majd jött volna oda hozzám,ha nem megyek el tőle.
-Most mi van?-nézett rám Zayn.
-Szerinted?-szólaltam meg háttal felé fordulva.
-Rose,ne már.Értelmetlen vicc volt! Tréfa az egész.-jött oda hozzám,majd ölelt meg hátulról.
-Ja,értelmetlen tréfa..-motyogtam.Mire arcon puszilt.Megtöröltem az arcomat,nehogy még jobban pír öntse el az arcomat.
-Piroska,ide jössz?-nézett rám Zayn.
-Meg sem érdemled.-néztem vissza rá.Majd odamentem az ágyamhoz.Leültem rá,majd kotorászni kezdtem az éjjeli szekrényen.Tulajdonképpen Zayn válaszát vártam.
-Na..hercegnő.-motyogott lehajtott fejjel,és jött át az én ágyamra, óvatosan,de ha nem kapom el karjánál fogva,most összeesett volna..Felhúztam mellém Zayn-t,aki pislogott.
-Bocsánat..-szólalt meg egy idő után.Zayn,mire kérdőn pillantottam rá.Egymást néztük.
-Úgy mindenért.A kirohanásom miatt,hogy otthagytalak titeket a szállodába,bocsánat ha megbántottalak valamivel is..Nem szándékos volt.-ölelt oda magához,majd éreztem hogy beleszippant a hajamba,és puszilta meg a homlokomat.-És köszönöm.-nézett rám.
-Nem kell bocsánatot kérned,nem te vagy a hibás,hanem Ed. Azóta nem beszéltem vele.Talán már másnap visszautazott London-ba. Apu nem így tervezte.-nevettem fel. Mire ő mosolygott.-De mégis mit kéne megköszönnöd nekem?Hisz én hoztalak ilyen helyzetbe.-mutattam körbe a szobába,mire pár könnycsepp megjelent a szemem sarkában.Zayn,odanyúlt és letörölte.
-Köszönöm azt,hogy vagy nekem,hogy mikor szólt az orvos hogy éber kómába vagyok,nem hagytál magamra,hanem ideköltöztetted magad.Hogy minden nap beszéltél hozzám,és nem érdekelt téged az hogy egy egész kórház hülyének néz.Köszönöm hogy Safaa-val ilyen rendes vagy.Köszönöm hogy a Szüleimet ebben a két napban(?) támogattad,és hogy Safaa-t elvitted mikor próbáltatok felkelteni.Bocsánat hogy nem hozzád rohantam először,hanem a csöppséghez,mert te is megígérted neki,hogy ő rohan a karjaim közé..Köszönöm hogy igaz,pár napja vagyunk csak együtt,de köszönöm hogy ennyire törődsz azokkal az emberekkel,akik nekem fontosak..köszönöm Rose.-majd a száját odanyomta a számhoz.Várta a reakciómat,amit egyből meg is kapott.Idő után elváltak ajkaink levegőhiány miatt.
Odabújtam hozzá,majd nyakon pusziltam.Amire liba bőrös lett,és beleremegett.-mosolyra húztam a számat.
-Anyudék mesélték el neked a 2 napot?-kérdeztem felfele nézve Zayn-re,aki csak rázta a fejét.
-Nem kellett nekem mesélni,hallottam.-mosolygott majd adott egy puszit a számra.
-Komolyan?-néztem rá.
-Ahha.-nevetett fel.Elpirultam.
-Nem vagy éhes?-néztem rá Zayn-re,aki furcsán figyelt.
-Hajnali fél 2-kor enni akarsz?-nézett rám kérdőn.
-Most miért ne?!-vontam vállat.
-Ó van fagyi.-nevettem fel,majd szedtem ki a hűtőből a dobozt.
-Megesszük?-kérdeztük egyszerre a másikat.Mire felnevettünk.
-Safaa melyiket szereti ?-néztem rá,mire az arcán látta hogy nem érti miért kérdezem.
-Csak mert azt meghagyom.Megígértem neki.-mosolyogtam rá, majd két kiskanállal az ágyhoz léptem és bújtam be a takaró alá.
-Az eddigi összes barátnőm már 5 után nem evett semmit.Nem hogy édességet.Sőt hajnali fél 2-kor?fagyit..?-nevetett fel.Mire mosolyogtam.
-Hát,én csak 5 után tudok enni.-mosolyogtam rá,mire nem értett.
-Előtte nincs időm enni,vagy inkább nincs kedvem.Éjszaka annál inkább.-nevettem fel,mire hajon puszilt.
-Akkor az azt jelenti hogy elvihetlek a Mac Donald's-ba, és este vacsorázni?-nézett rám csillogó szemekkel.
-Miért eddig egy barátnődet sem vitted el?-néztem rá.
-Hát,nekik kiszabott étrendjük volt.Soha nem akkor ettek,mikor éhesek voltak. Kínozták magukat.De állították hogy ők szeretik ezt. Nem lehetett eljárni velük sehova.Meg volt hogy nekem is salátán kellett élnem.-motyogott unottan megdermedve Zayn maga elé.Felnevettem.
-Akkor ennek a feledésére,együnk hajnali fél kettőkor fagyit.-mutogattam és etettük meg egymást az összes fagyival.Mikor a két dobozt kikanalazva,az asztalra tettem,a telefonom csörgésére lettünk figyelmes.
Rá néztem Zayn-re,aki a fagyi-s kanalat akarta megtartani az orrán, volt elfoglalva.Nem néztem ki hív,simán felvettem.
-Tessék,Rose beszél hajnali fél kettőkor.-komoran beszéltem  telefonba.
-aludtál?-kérdezte tőlem szipogva egy hang.
-Louis? Mi a baj?.-Álltam meg egy helybe.-Louis,te sírtál?Történt valami?.-kérdeztem tőle a telefonba,mire Zayn rám emelte a tekintetét.
-Gyere Skype-ra.-szóltam bele a telefonba, majd a noot book-ot az ágyra helyeztem,úgy hogy csak én látszódjak,és hívást kezdeményeztem. Lou-t láttam ki sírt szemekkel,piros arccal.
-Louis,ne idegesíts fel,mi történt?-kérdeztem tőle.Mire Zayn szájról próbált tátogni.
-Mint ha te nem tudnád.-morgott Lou.
-Louis.Mit csináltam?-kérdeztem tőle fejhangon.
-"Semmit"-mutatta macskakörmöt a levegőbe,de az arcán láttam hogy mindjárt felrobbant.-.De ne álltasd magad,már az egész világ tudd róla.-motyogta halkan.
-Miről?Csak én nem tudok róla?Mit tettem?.-néztem rá Louis-ra.
-Mégis mit?Még megkérdezed?Te terjeszted,és nem tudsz róla?Az újságokból kell megtudni azt hogy Zayn meg fog halni?és holnap reggel fogják lecsukni a gépekről?Hogy a szülei is azért jöttek el,mert elbúcsúztak tőle?Nem tudtál nekünk szólni?Hozzánk tartozik,nem hozzád.Egy vagy neki a sok közül..-hányta a szememre,azt amit nem is tettem meg.
-Normális vagy Rose?Még a menedzserünk is sírt!.Niall  holnap délután akarja bejelenteni hogy a bandának vége,mert 4-en nem fogunk tovább semmit sem csinálni! 5-en vagyunk egyek!-ordítozott Lou.- Mindenki csalódott benned,Rose. Nem szólsz nekünk?Már bocs,de mi jobban kötődünk hozzá,mint te valaha is fogsz.Nem is ismered.3 napja jártok.-hunyorgott rám Lou,én meg sírni kezdtem,mire Zayn oda jött volna hozzám,de leintettem.
-Ne kezd el bőgni Rose,nem tudom hogy ha francia országból  EGYEDÜL VISSZA JÖSSZ,ki fogunk e egyáltalán menni hozzád! Liam az üzeni,hogy ne várd hogy szóba álljon veled!Sőt senki. Mindenki szerette Zayn-t,te meg lemondasz róla,és nem szólsz?El se tudtunk köszönni tőle! Milyen barát vagy te?! Önző,igen az vagy,önző,Én itt befejeztem,szia Rose.-köszönt volna el de kinyitottam a számat.
-Na idefigyelj,Louis.-szóltam bele a skype-be,mire rám pillantott undorral az arcán.
-Töröld le az undort a képedről,mert ha egyszer is a szemem elé kerülsz,kinyírlak.Bennem csalódtatok?Mikor bocsánat,azt sem tudom hogy honnan vetted ezt a hülyeséget..Önző vagyok?meglehet.Szar barát?Pár nap alatt olyanért elítélsz, amit meg sem tettem?Nem kell kijönni értem a repülőtérre,hazatalálok egyedül is,És abban igazad van hogy ti közelebb álltok hozzá,mint én valaha is fogok.Ne várd hogy ezek után szóba álljak veletek.Gratulálok hogy fel sem tudtok hívni,hogy igaz e az a rohadt sok pletyka.Pont ti hiszitek el.Eszetek sok van.A banda feloszlását meg beszéld meg vele..-Fordítottam meg a kamerát,Zayn-re..Majd odamentem a háta mögé.-Beszélgessétek meg hogy akkor hogyan is oszlik fel a banda,és töritek össze 10 millió lány szívét,egy rohadt szar pletyka miatt.Kösz Louis,igazi barát vagy.-kacsintottam rá, sírva majd mutattam be neki. El léptem a kamerából,majd felkaptam a papucsom és a cigimet,majd kisétáltam a kórteremből,nem érdekelt per pillanat Zayn kiabálása,hogy hova megyek,jöjjek vissza.Nem érdekelt semmi.Paul,ült az ajtónk előtt és aludt szegény.
Kiléptem a hátsó kijáraton,ahol még délelőtt Safaa-t vittem ki.Előkotortam a zsebemből a cigis dobozt,majd rágyújtottam.A telefonomat nyomkodni kezdtem,felnéztem twitterre. Megállapodott a szemem egy kettő megjegyzésen az adatlapomon.
Twitter:Lia_Rose.P:
Az élet folyamatosan a pofonokat ad.
Ilyenkor derül ki igazán,kire is számíthatok igazán..
MAGAMRA
@SweetMrS.Malik: NEM HALT MEG A FÉRJEM.TE NYOMORÉK FRUSKA..NEM ÖLHETTED MEG!

@Funnygirlsone1d: Minden a te hibád!Ha nem lennél a földön,akkor nem kellene Zayn-nek ott feküdnie! Neked kellene ott feküdni,és haldoklani! Hogy halnál meg.-.-.

@NinaDream1d.: Ha fel oszlik miattad a banda,ki nyírunk!EZT VEDD fenyegetésnek.Te nyomorék!.Ha igaz a hír,pár óra és véged.

Árgus szemekkel néztem a twitter-t.Ettől akart megvédeni Zayn? A telefonom eszeveszett csörgésbe kezdett,nem érdekelt hogy ki hív.Kinyomtam.Csak sírtam.Leültem a járda szélére,nem érdekelt semmi.Sírtam,sírtam mert most jött ki rajtam minden.A sikátor,Zayn,Louis monológja,és az az eszeveszett szeretethiány,amit mindenki elől rejtegetek,a hiányérzet,hogy sose volt rendes családom,és soha sem lesz.
Majd újra twitter-n voltam.A falam még folyamatosan pörgött.

@Lia_Rose.P: Egyszerűen imádom azt,hogy úgy ítélkeznek felettem,hogy nem is ismernek. Az élet pedig akkor vág pofon,mikor egyáltalán nem is számítasz rá,olyan ember személyében,akitől nem vártad..Abban csalódsz a legnagyobbat,akiben eddig megbíztál,szerettél.Azokban a barátaidban, akiket már családtagodnak tekintettél.
Családodban,akikben feltétel nélkül megbíztál.. Ismerősökben és Ismeretlenekben akik elhitték ezt a sok rosszindulatú pletykát.Sajnálom hogy ilyen az élet,és az emberek erre vevők.Sajnálom hogy az emberek amit elolvasnak azt el is hiszik,és támadnak meg olyan miatt amiről eddig nem is tudtál! Bye-bye Twitter ..-írtam ki a falamra,és rejtettem el magam.Sírtam,pityeregtem,de csak a sétáltam,a cigijeim fogytak.Rápillantottam az órára.03:21.Vissza fele sétáltam.Sétáltam,és törölgettem az arcomat,hogy a sírás nyomai ne látszódjanak.A kórház hátsó bejáratánál,ki ürítettem a zsebem,kidobtam a cigi csikkeket,és az üres dobozát.Majd besétáltam a kórházban.Felsétáltam a lépcsőn,majd bepillantottam a kórtermünkbe.Zayn aludt az ágyamon,nyitott noot book fedéllel.
-Mit keresek én az életükben?-kérdeztem meg magamtól,mire egy hang válaszolt mögülem.
-Mert fontos vagy nekik,és mert számítasz nekik,jobban mint gondolnád..-mosolygott rám Paul.
-Persze..-motyogtam az orrom alá.
-Végig hallgattam hogy az 1D-t, hogy fél háromkor sírnak.Tudom mit mondtak.Hallottam,és olvastam azt is amit kiírtál..-mosolygott rám Paul,mire féloldalas mosolyt küldtem felé.
-Igazad van,de őket is meglehet érteni,Nem beszéltettek,és megijedtek. Louis bántja a legjobban a dolog.Hogy ő mérges volt , és rajtad adta ki a dühét..-motyogott Paul.
-Tudom.-mosolyogva figyeltem az ablakon keresztül alvó Zayn-t.
-Gyere,segítek átrakom a másik ágyra.Tudj aludni.-mosolygott majd lépett be a kórterembe,fogta meg az ágyamról alvó Zayn-t, és rakta át a saját ágyára.Befeküdtem az ágyba,majd a párnára hajtottam a fejem.
Reggel halk beszélgetésre keltem,de nem nyitottam ki a szememet,csak füleltem.
-Igen,alszik.Nem tudom hogy kerültem át a másik ágyra,és ő hogy feküdt be a sajátjába,hogy mikor jött vissza,egyáltalán miért ment el és miért nem fordult meg,mikor szóltam neki, ,de köszönöm annak aki visszahozta a hercegnőmet.-motyogott Zayn,alvás közbe mosolyra húztam a szám,de gyorsan abba hagytam mert lebukok.
-Álmában mosolyog.-nevetett fel Zayn,majd valaki a túloldalról felnevetett.
-Láttad a twitterjét?-kérdezte meg egy hang Zayn-től.
-Igen.-motyogott a fiú.Zayn telefonja rezegni kezdett.
-Na kinyomom. Hello.-majd hallottam ahogy a skype-t, bezárja.Fel kell az ágyról, és besétál a fürdőbe és valakivel beszél..Kipattant a szemem,majd ugrottam ki az ágyból,felkaptam a ruháimat,míg Zayn a fürdőben volt.
Mikor kiszaladtam a kórteremből,akkor nyílt a fürdő ajtaja.A folyosó végéről,belehetett látni, az ablakon keresztül.Láttam ahogy keress Zayn,nyúl a telefonjához,és veszekszik valakivel.
Paul meglátott,mire intettem hogy nem vagyok itt.
-Gyerek osztály.-suttogtam felé,mire bólintott.Be ment Zayn-hez,felkapta és leültette.Mint egy rossz gyereket.
A lépcsőn sétáltam felfele,majd bementem a tesók kórtermében.Megláttak kipattantak az ágyból, és odaszaladtak hozzám.
-Itt vagy,vissza jöttél..-mosolygott Adam.
-Megígértem ,nem?-mosolyogtam rá,majd adtam egy puszit a homlokára,majd Daniel-nek és Viviennek is.
Paul állított be az ajtón.
-Rose..-szólított meg.
-Nem,nem viszed el a jó nőnket!-kiabáltak rá Paulra,majd mentek volna felé,ha el nem kapom őket.
-Nem megyek el.-nevettem fel.
-Mi az Paul?-kérdeztem mosolyogva tőle.
-Zayn..-motyorgott,mire rápillantottam.
-Értem.-mosolyogtam.
-Na skacok,le menjünk hozzánk?-néztem fel rájuk,akik vadul bólogatni kezdtek.Felnevettem.
-Paul,vigyázz csak rájuk.-nevettem fel.Majd a skacok felé fordultam.-Amit leszeretnétek hozni,azt pakoljátok össze,addig megkeresem Mr.Pawley-t.-mosolyogtam rá a csapatunkra,akik egyszerre bólogattak.
Felálltam,majd kisétáltam az ajtón.Láttam Zayn-t a sarkon kukkolni.Rosszabb mint Adam vagy Daniel.Mosolyogtam,majd megláttam a folyosó végén az orvosunkat.
-Mr.Pawley.-mosolyogtam rá,amit viszonzott.
-Az ikreket,szeretném levinni a kórtermünkbe ha lehet.-mosolyogtam rá.
-Á,értem.A Kislány miatt?-kérdezte,mire bólogattam.
-Semmi akadálya.-nevetett fel,mire megöleltem ami váratlanul érte.
Intettem neki,majd rohantam be a kórtermünkbe.
-Skacok,kész vagytok?-néztem rá a tömegre,akik Paulon ugráltak.Felkuncogtam.
-Ugráljatok inkább rajtam,de Paul mindjárt szörnyet hal.-nevettem fel,mire a kicsik is felnevettek.
Vivienne nyújtózkodott,akit felvettem az ölembe.
-Srácok,ti?-kérdeztem tőlük,akik egyből a nyakamba vetették  magukat.Felnevettem.
Paul mosolygott,majd kinyitotta előttem az ajtót,hogy kiférjek a kicsikkel.Oda suttogtam neki.
-A nagy gyereket,meg futtasd le a kórterembe.Ne leskelődjön a folyosó sarkán.-sandítottam rá,mire felnevetett és elszaladt Zayn irányába.
A srácok állandóan puszilgattak, Vivienne pedig nevetett.
-Na srácok,még a sok puszitól elpirulok.-mosolyogtam rájuk,akik felnevettek,majd megöleltek.A Nővér a liftben rám mosolygott.Viszonoztam.
Leértünk a lifttel az én emeletre ahol a kórtermünk volt.
Vivienne megszólalt.
-Nem fordulunk vissza?-kérdezte félve.
-Húgi,ne csináld már,igen is tetszeni fogsz neki! Csinos ,jó nő vagy.-kacsintott a húgára Daniel.
-Pontosan.-mosolyogtam rá ,és feleltem egyszerre Adam-mal.
-És mi van ha nem szeret?-szomorodott el.
-Én csak tudom nem? Egyszerűen imádni fog.-mosolyodtam rá a kislányra.
Benyitottam a kórtermünkbe, ahol Zayn sertepertélt.Ránéztem,majd ő is rám,és próbálta eljátszani hogy ő most meglepődött. Beállítottam 3 gyerekkel a kórtermünkbe,játszó házazni.
-Na,nem megyünk beljebb?-kérdezte Daniel.
-Egyáltalán itt lakik a felállított sövény hajú gida szemű srác?Akit úgy szeret húgi?-nézett rám,mire felnevettem, és bólogattam.
-Szerintem rám gondoltál.-nevetett fel Zayn.
-Ja,rád.-nevetett fel Adam.
-Na,Zayn.-mosolyogtam rá,aki féloldalas mosolyával bűvölt el.
-Ő itt Daniel,és Adam.-mutattam a két ikerfiúra,majd a kislányra.-És Vivienne. Aki a legnagyobb rajongód.-mosolyogtam rá a lányra, majd Zayn-re.
-Akkor megismerkedem közelebbről a legnagyobb rajongómmal.-mosolygott rá a lányra,akinek fülig ért a szája,és lepődött meg teljesen,mikor Zayn elvette az ölemből és vette át az ő ölébe.
-Nézd már Daniel.Elveszi a jő nőinket,már csak fél Rose,és anya maradt meg.-duzzogott a két srác.
-Belőlem miért csak fél?-kérdeztem őket,majd vettem fel a két srácot az ölembe,és raktam le az ágyamra.
-Azta,Daniel,nézd,rajta ülünk a jó nőnk ágyán.-röhögött fel Adam válaszán Daniel,majd bökte meg a srácot,hogy figyelje Zayn-t.Felnevettem Vivienne-el együtt.
-Mi van?Elvetted a húgunkat. Amúgy is, a nőnket..-mutatott rám a két srác..- már előbb le 
stippi-stoppoltuk,szóval kénytelen leszel osztozkodni velünk.-Adták meg a kritériumot Zayn-nek. Vivienne csak nevetett.
-Hát,akkor muszáj lesz osztozkodnom.-nevetett fel Zayn,mire a fiúk összepacsiztak és az ölembe ugrottak,majd megölelgettek és szét puszilgattak.
-NA de srácok,ne előttem.-nevetett fel Zayn.
-Talán.-röhögtek fel a fiúk.
-Szól a skyped.-szólt Daniel,majd fordultam a géphez,és néztem meg ki az.Hogy ha nem ő lett volna,jelenesetben,kinyomtam volna.
Elfogadtam a hívását,majd néztem a sötétséget,ami a szemem elé tárult.
-Safaa?hol vagy?-kérdeztem a sötétségtől.
-A szállodai ágy alatt.-suttogott.Mire Zayn oda jött a noot book-hoz megnézni a húgát.
-Safaa,kelj ki onnan,egyedül nem vagy ott jó.Nem vagyok melletted.-nevetett fel,mire Safaa neki ugrott a kamerának,és nézett bele.
-Úristen.. nyertem.-nézett bele a kamerába.Majd bújt ki az ágy alól és elkezdett kiabálni.
-ANYA,APA! NYERTEM MEGMONDTAM MEGMONDTAM HOGY ROSE NEM KÉPES ILYET CSINÁLNI! ÉN MEGMONDTAM.-kiabált Safaa.
-Hangos húgod van.-szólt Daniel Zaynhez,aki vállat rántott.
-És a nőink száma bővülni fog amint találkoztunk vele.!-mutatott a kamerára,azon belül a rohangáló Safaa-ra.
-Na.-szólalt meg Zayn.Felnevettem.
-Miért kiabálsz Safaa?. Meg mondtam, hogy ne menj fel a gépre,és ne beszélj Skype-n Rose-al.-szólalt meg Yaser,Zayn apja.Belenéztem a kamerába,és Yaser-t figyeltem.Szemeim a könnyektől elhomályosult.
-Jó lenne, ha idefigyelnél a kamerába.-szólalt meg mérges hangon,Zayn.
-Fiam?-szólalt bele és nézett be a kamerába,az apja.
-Ja.-válaszolt Zayn.
Yaser méregetni kezdett,majd mikor meglátta hogy nem 2-en vagyunk hanem 5-en,visszafogta magát.
-Szólok Triciának.-biccentett a fejével,majd kitávozott a kamerából.
-Megyünk.-nevetett fel Safaa mire mosolyogtam.
Kinyomta a kamerát,majd Vivienne Zayn-nel a két fiú pedig velem volt,el.
Vivienne-el csinált képet Zayn,meg aláírta a lapocskáját .
-Pszt,Rose.-szólalt meg suttogva Adam,mire Daniel is felfigyelt.
-Egyszer,majd valamikor,ha innen kiléptünk,és nem felejtesz el minket,meg lehet oldani hogy találkozzon húgi a többi taggal?Vagy legalább láthassa és beszélhessen velük?-kérdezte tőlem Adam mire Daniel bólogatott.
-Zayn?Ugye hogy nem fogjuk őket elfelejteni.?-kérdeztem tőle.
-Őket?nem lehet elfelejteni.-mosolygott a srácokra Zayn mire Vivienne odabújt a Zaynhez.
A két fiú felpattant.És ők is odamentek Zayn ágyához,ahova felugrottak és megölelték Zayn-t.Felnevettem.
Odanyúltam a noot book-hoz,megnéztem melyik fiú van fent a bandából.Szerencsére Niall fent volt.
Hívást kezdeményeztem.Mire rögtön elfogadta és már beszélni is kezdett volna,de előtte  el hallgattattam.
-Ott vannak a többiek?-kérdeztem tőle,mire bólintott, és  szemem sarkából láttam ahogy Zayn és a skacok figyelnek.
-Akkor hívd ide őket,jó?Hogy mindenki benne legyen a kamerába.-mosolyogtam rá,de látni lehetett hogy Hamis mosoly.
-Azonnal.-komolyodott el Niall.
-GYERTEK,MOST.-kiabált Niall,majd a következő pillanatba megjelent mindenki a skype-ba.
-Nszóval..Bemutatom nektek a világ legaranyosabb és legnagyobb rajongótokat,meg a két bátyát és ZAYN-T.- nyomatékosítottam meg a nevet a végén,mosolyogtam a fiúkra akik döbbent arcot vágtak.
-Rose..-szólalt meg Louis,de felvettem a noot book-ot, és Zayn ágya végére, tettem a kamerát.
-Na mi van rossz fiú,élvezed az életet?-kérdezte Harry Zayn-től,mire felnevettek a fiúk,Vivienne pedig elvörösödött.
Elmosolyogtam mikor Vivienne-hez beszéltek a fiúk.Felpillantottam az órára,majd vettem ki ruhát a bőröndből,és vittem be a fürdőbe.
Mikor kiáztattam magam,kiszálltam a vízből,felkapkodtam valami kényelmes ruhát, majd kisétáltam a csapatunkhoz.
-És hol van Rose?-kérdezte Dani.
-Az első számú nőnk?Ott ni.-kérdezte Daniel majd mutogatott rám,mire mindenki felnevetett.
-Miért hány van?!-kérdezte nevetve El.
-Hát most már ti ketten,anyu,Rose félig ,mert osztozkodunk Zayn-el,és húgiból pedig nagyon jó nő lesz.A jövendőbeli nőnk pedig még nem érkezett meg.-felelte a skype-ba Adam,mikor mindenkiből ki tört a nevetés.
-És ki a jövendő bellitek?-kérdezte a srácoktól Harry.
-Rose, hogy hívják?-kérdezte a nevét Daniel tőlem,majd felnevetett Louis.
-Én is így kezdtem.-röhögött újra Harry.
-Safaa.-segítettem ki őket.
-Na,Safaa.-mosolygott Adam.
-Húha.-hallottam a hangján ahogy mindjárt fel röhög Liam.-Nagy cápa?!-nézett rá a fiúkra,akik elismerően bólogattak. Felnevettem. Közben a telefonomat bámultam,és az sms-t.Amit Safaa-tól kaptam.
-Jönnek.-mosolyogtam a két fiúra,meg Vivienne-re,aki mind e közbe Zayn nyakába került.A két srác meg a két oldalára.
Kisétáltam a kórteremből,mire egy testet láttam futni felém,majd ugrott fel hozzám,mire elkaptam és arcon puszilt.
-Szia Rose.-mosolygott Safaa.
-Szia pici Lány.-mosolyogtam rá,majd nyitottam be  szülőkkel az élen,a kórterembe.
-Húha, gyereknap.-csillant fel a szeme Safaa-nak,mire Tricia felnevetett.

* 2 óra múlva.*

Zayn-el egy szót sem beszéltem,ahogy a fiúkkal sem.A kicsik tartják bennem a lelket.Már rég bőgnék azóta.
Gondolkozásomból,a főorvosunk,és 2 nővér rázott fel.
Felnevettek azon amit láttak.
Safaa mellettem üldögél és engem sminkkel,hogy szép legyek.. Vivienne Zayn- haját próbálná be fonni,a két fiú meg Zayn ölébe,és oldalán veszekedett Niall-el és a srácokkal skypen,hogy kinek melyik a kedvenc étele.
-Srácok,vissza kellene menni a kórtermetekbe,mindjárt vizsgálat lesz nektek.-szólalt meg a főorvosunk.
-Ha szabadultok onnan,és már a repülőn utaztok,szóljatok és kimegyünk értettek.-mosolyodott el Harry,mire rám pillantott,Zayn.
Bólintottam. Nem fogok  mindenki előtt veszekedni.
-A hétvégén akár már Londonban is lehetnek.-mosolygott a főorvos,mire mindenki szemében látni lehetett az örömöt.
-Felkísérem őket.-mosolyogtam a főorvosra,aki bólintott,majd Zayn-hez és a szüleihez lépett, és elkezdte a vizitet.Gyorsan hogy Safaa ne lássa,letöröltem az arcomról a felesleget,majd megfordultam.
A kicsik felém lépkedtek,majd Adam és Daniel a hátamra,Vivienne pedig a karomba mászott,és nevetve kiléptem az ajtón.
Felkísértem a kórterembe,ahol egy nagyon ismerős házaspár várakozott.Gondolom ők a szülők.
-Anyu,Apu.-nézett rá Vivienne  karomból,majd a pár felnézett és meglátott.Felismertek.Mosolyogtam.
-Fú,jobb ez a kórház mint gondoltam.Tudjátok hogy mik történtek velünk.-nevetett Adam majd Daniellel kiugrott  karomból de előtte adtak egy egy puszit.
-Este alvás előtt visszajössz még?-kérdezte Viv,mire mosolyogva bólintottam.
Integettem a csöppségeknek, majd kiléptem a kórteremből.Végig sétáltam a gyerekosztály folyosóján.
Voltak olyan beteg gyerekek,akik rosszak voltak, és elestek,vagy valami huncutságot csináltak,és voltak olyan betegek akiknek tényleg fontos a támogatás,és a segítség..mint az ikreknek.
Sétáltam a folyosón,majd könnyeket éreztem az arcomon.
A zsebemben,ott volt a pénztárca.Leszaladtam a bank automatához,és ami pénz rajta volt,kiszedtem róla.Egy- kettő nővér pislogva figyelt.Mások tátott szájjal.Mikor kivettem az összes pénzt,elraktam a zsebembe,majd elsétáltam a kórház boltjába,hogy borítékot vegyek.Majd a borítékba beleraktam az összes pénzt. A borítékra pedig rá írtam hogy,"Egy kis csekélység az One Direction-tól,és tőlem.!:),Lia Rose P." írtam rá egy tollal a boríték tetejére,majd a lifthez vettem az irányt,hogy megkeressem Mr.Pawley-t. Az emeletünkre értem,majd akkor lépett ki pont a kórtermünkből,és lépett be rajta Paul.
-Mr,Pawley.-szólítottam meg az orvosunkat,aki mosolyogva lépett felém,én pedig átnyújtottam a borítékot.
-Egy kis apróság.-mosolyogtam rá ,mire megdöbbenve nézett bele a borítékba.
-Ohh.Ez rengeteg. Nem kellett volna,de nagyon szépen köszönjük a kórház nevébe önöknek!-mosolygott rám,majd megölelt.Aranyos egy orvostól.
-Igazán nincs mit.-mosolyogtam az orvosunkra,majd Paul lépett ki a kórteremből,mögöttük pedig Zayn családja,aki figyelte az eseményeket.Mosolyogva ellépett tőlem,majd feléjük vettem az írányt.
-Hát te?Mi volt az a boríték?-kérdezte tőlem Paul,amire csak a vállamat vontam.
-Adomány.-mosolyogtam rá.Majd a bankkártyát ketté törtem.Megdöbbenve figyeltek.
-Mennyi volt az az adomány?-kérdezte Yaser.
-Öhm,kifulladásig.-nevettem fel,majd mutattam a bankkártyára.
-Akkor azt a kártyát is tiltjuk-mosolygott rám Paul,mire bólintottam.
-Ez aranyos gesztus.-mosolygott rám Tricia,amit viszonoztam.
-Zayn elaludt,mi meg nem akarunk zavarni.-motyorgott Yaser.
-Mielőtt a pletykáknak hinnének,megmondom hogy nem nyilatkoztam erről az egészről,és kavarás az egész..-mosolyogtam rájuk. Tricia visszamosolygott.
-Tudjuk mi azt.-mosolyogva puszilt meg engem a család majd sétáltak a lift felé.
-Kerestek telefonon.-szólalt meg Paul. Bólintottam,majd bementem a kórterembe és a telefonomért nyúltam.Leolvastam a nevet,majd rögtön tárcsázni kezdtem.
*csörög..csörög..csörög.*
-Halo?-szólalt bele egy síros hang.
-Rose vagyok.Szia Per.-szóltam bele a telefonban.
-Jaj,Istenem,mond hogy nem igaz a hír, és a barátom nem fekszik kómába,és nem csukják le a gépekről.-sírt a telefonban Perrie. BARÁT?
-Nyugodj meg kérlek,nincs semmi baj,valaki szemét, a nevembe nyilatkozott.Zayn jól van,hétvégén már Londonban lesz,és találkozhatsz a barátoddal.-motyogtam a telefonba,és az arcomról potyogtak a könnyek,amit kintről észre Paul,majd rontott be az ajtón és jött oda hozzám.Intettem neki.
-Úristen,köszönöm,köszönöm,köszönöm.-sírta el magát a telefonba.
-Mesélsz?Rég beszéltünk olyan csajosat Perrie. Jól megvagytok Zayn-nel?-kérdeztem a lányt,aki már csak szipogott a telefonba,és válaszolt.Kihangosítottam a telefont hogy Paul is hallja.Aki döbbenve nézett.Most az egyszer örültem hogy Zayn alszik.
-Persze..Hát nagyon jól megvagyunk,minden olyan tökéletes a kapcsolatunkban.-hallottam ahogy mosolyog a telefonban,Nekem pedig mint ha tört szúrtak volna a szívemben.
-És mióta vagytok együtt.?-kérdeztem tőle.
-Hát a hétvégén lesz fél éve hogy együtt vagyunk. Találkoztunk egy bárban, és az nap este megmondta a szemembe hogy szeret és ez neki szerelem volt első látásra,és hogy mindig megvéd,bármitől és bárkitől.Nem akartam felvállalni a kapcsolatunkat,ezért volt rengeteg találgatás a szenny lapban is.Várj küldök képeket.-nevetett fel és kaptam egy sms-t,amiben képek voltak róluk.
-Bár az utóbbi hétben nem találkoztunk mert Jött egy csaj hozzájuk,és csak egyszer hívott fel berúgva hogy találkozzunk,egy hotelba. Pajkos volt a  barátom..-kuncogott bele a telefonba..-De le kellett mondanom a próba miatt,majd hallottam távolról egy hangot aki kiabálja a nevét,és rávágta hogy Rajongó lesz,puszi szeretlek szia." Aztán mondta hogy Francia országban vannak,mert kiruccantak egy kicsit. Próbáltam hívni,de mindig más vette fel a telefont Vagy Dani és El,vagy a fiúk.. - hallottam a hangján hogy mosolyog. Nekem meg folyamatosan potyogott a könnyem.
-Rose,ugye baba nem sírsz?-kérdezte Perrie.
-Nem,csak szipogok,nagyon aranyosak vagytok,még sok ilyen szép pillanatokat.-nevettem fel keserűen,mire Perrie is.
-Reméljük.-szólalt bele.
-És te feléd,pasi?!Hogy állunk? A fiúk közül valaki?!-hallottam a telefonba ahogy mosolyog.
-Nincs,semmiféle pasim.Sajnos még várok a szőke hercegemre.-mosolyogtam majd töröltem le a könnyeimet az arcomról.
-Hát értem én.Ú A dal hogy áll?-kérdezte tőlem.
-Kész,és már kitaláltam a klippet is,megcsináljuk amint hazaértem Londonba,oké?-kérdeztem tőle,aki felnevetett.
-Te mindig ilyen gyors vagy?Köszönjük a csajok nevében is!-beszélt bele a telefonba.
-Hát,ráértem.Viszont most mennem kell.Puszi szia Per.-nyomtam ki gyorsan a telefont,majd dőltem oda Paul ölébe..
-Nyugi kicsi lány.-adott egy puszit a hajamra.
-Miért?Miért csinálja ezt velem?-kérdeztem tőle.
-Nem tudom,de amint fel kell felpofozom.-motyogott Paul,mire rázni kezdtem a fejem.
-Addigra én már nem leszek itt.Ki kísérsz a a repülőtérre?-kérdeztem tőle
-El akarsz menni?Itt hagyni Zayn egy szó nélkül?.-mire nagy nehezen bólintottam.
-Segítesz összepakolni?Fel kell menjek a kicsikhez is..Meg megirtatni a zárójelentésemet.-töröltem le a könnyeimet.Paul megpuszilta a hajamat,segített felkelni.A cuccaimat  gyorsan összekapkodtam.Mire Paul bólintott hogy rendezi a záró jelentésemet.Kisétáltam síros szemekkel a liftig,nem érdekelt az emberek bámulása.Nem érdekelt az sem,hogy Paul-t kérdezgetik hova megyek.Nem érdekelt túlzottan semmi.
Mikor felértem a gyerek osztályra, és léptem be az ikrek termébe,pizsibe készülődtek az alváshoz.. Megláttak,oda szaladtak hozzám és megöleltem őket.
-Skacok, figyeljetek.Daniel,neked ugye van skyped?-kérdeztem tőle,mire bólintott.
-Remek,akkor tudjuk majd tartani a kapcsolatot,bármikor mikor hiányzom,vagy csak beszélgetni van kedvetek,vagy szerelmi tanács kell a nők terén.-nevettem fel a két fiúra.-Én itt leszek.Megígérem nektek hogy fogunk találkozni,de én most haza megyek Londonba.-sírtam el magam mire odajöttek és megölelgettek.
-Mi történt?-kérdezte viv.
-Megbántott?-kérdezte Adam,mire rázni kezdtem a fejem.
-Ő most alszik,én pedig lelépek,beszéltem az "igazi" barátnőjével.-mosolyogtam rá keserűen a srácokra,mire megdöbbentek.
-Komolyan?-kérdezte Daniel.
-Azzal a szőkével jár?-kérdezte Adam,mire bologattam.
-Perrivel?De hát már úgy írták hogy szakítottak vagy két hónapja.-sírta el magát viv.
-Jaj,ne nem sírunk!.-szomorodtam el.
-Ne sírjatok,mert mi is sírni fogunk!-szomorodott el Adam,majd odabújtak hozzám.Paul lépett be az ajtón.
-Rose..-szólított meg,mire mindannyian odafordultunk hozzá,nem bírta tovább tartani magát,biztonsági őr révén,odajött és megölelt minket.
-Menned kell, ha elakarod érni a repülőt.-szomorúan motyogta Paul.
-Amint Londonban leszek,skype-on beszélünk,és még valami.Itt a telefon számom,és a lak címem. Bármikor bármi van,gyertek oke?-mosolyogtam rájuk akik elképedve néztek.
-Miért vagy ilyen jó velünk?Mi nem is csináltunk semmit neked.-motyogta Daniel.
-Mert  szívemhez nőtettek. Viv,gyere ide.-szóltam oda viv -nek aki odabattyogott  hozzám.
-Ez  tied.-vettem le a karkötő egyik darabját a kezemről,és raktam rá a lány kezére.
-Fiúk,nektek pedig itt hagyom az összes filcet,összes könyvet,ami lent van Zayn-nél,meg ezt itt .-majd adtam nekik az arcukra egy egy puszit,mire én is kaptam tőlük,még viv-től is.
-Megígéred hogy beszélünk?-kérdezte Adam.
-Megígérem.-mondtam nekik.Még egyszer utoljára megöleltek.
-Szeretlek titeket.-motyogtam feléjük,majd feltápászkodtam.Megvártam míg bebújnak az ágyukba,majd odasétáltam az ágyukhoz,adtam mind a hármójuknak egy-egy jó éjt puszit,majd kisétáltam a teremből.
-Istenem..-motyogtam magam elé.
-Rose.-szólított meg Mr.Pawley.
-Tessék.-mosolyogtam rá,majd a szememről töröltem le a könnyeimet.
-Történt valami? Hogy nem várja meg a barátját,és előbb haza megy?-kérdezte tőlem.Mire csak a fejemet ráztam.
-Családi bonyodalom.-mosolyogtam rá féloldalasan mire azt láttam hogy megnyugszik.
-Értem,hát akkor itt a zárójelentés.Köszönöm hogy a betegem lehetett.-mosolygott rám mire viszonoztam.
-Köszönöm hogy maga volt az orvosom,és Zayn-é is.-mosolyogtamvissza.
-A pletykát meg igazán sajnálja a kórház. Állítólag tőlünk nyilatkozták.-komolyodott el a hangja,mire bólintottam.
-Rose,gyere el késed  géped,foglaltam jegyet neked.-mosolygott rám Paul.
-Cuccaimért,lemegyünk?.-kérdeztem tőle,mire bólintott.
Lesétáltunk az emeletünkre,mire Paul felkapta a cuccaimat.
-Egy perc,aztán mehetünk.-mosolyogtam rá.
-Siess.-motyogott.Tudta mit akarok.Elbúcsúzni nem tudom mennyi időre,de Zayn-től.
Beléptem a kórterembe,ahol Zayn éppen aludt.
-Hát,akkor szia Zayn.Örültem hogy bő 4 napig a barátnőd lehettem.Köszönöm hogy megmutattad milyen igazándiból is csalódni valakiben és talán úgy szeretni valakit,mint még soha senki mást..Az már az én bajom hogy beléd szerettem.Kár volt.Azt mondtad nem versz át,és megbízhatok benned.Hazudtál.Mondtad volna a szemembe hogy van barátnőd,utálom magamban hogy ilyen naiv vagyok.Utálom hogy hiszek neked,és hogy ennyire szeretlek.Pedig ugye 4 nap alatt nem lehet az embert,megszeretni.Nekem sikerült.Köszönöm még egyszer mind azt  amit nyújtottál nekem a 4 napban.Ja,és boldog fél évet nektek.Sok boldogságot Perrievel,már nagyon várja a hétvégét.-mosolyogtam rá Zayn-re.-Most már úgy is mindegy,szeretlek Zayn.-pusziltam meg a száját.Mire mocorogni kezdett.-Szia Zayn..-sírtam el magam a végére,majd felkaptam a táskám és kiszaladtam a kórteremből.
Paul látta hogy jövök,majd kapott el.
-Minden rendben lesz.-mosolygott rám majd adott egy puszit,és integettünk a főorvosnak.
-Hah,na mégsem vagy a barátnője Zayn Malik-nak. Te leégettél Niall Horan előtt,én leégettelek a világ előtt.-röhögött fel a recepciós csaj,aki napokkal ezelött is belém kötött.
-Te tetted?-kérdeztem tőle dühösen.
-Ki más?-röhögte el magát.A cuccaim ki estek a kezemből,ami hangos csattanással ért földet.Megindultam felé.
-Rose,állj le.! Rose.-szólalt meg Paul,de már késő volt.Oda értem a recepciós lányhoz,és fogtam meg a haját,és hajánál fogva húztam végig a recepciónál.
-Normális vagy kis anyám?-őrjöngött a csaj.
-Tökéletesen normális vagyok. Kezeltesd magad hogy olyat találsz ki és adsz tovább embereknek ami kamu! Tudod hány ember sírt miattad?Tudod hány embernek okoztál fájdalmat? Hogy te mennyire szánalmas vagy ..-majd ordításom közepette meg ütöttem és leköptem..
-Rose, elég legyen.-állított meg hátulról Paul.Paul felkapott a vállára,majd a cuccaimmal együtt ki viharzott.
-Még nem végeztem!-akadtam ki,de mikor ránéztem a kórteremajtajánál álló döbbent Zayn-t,szóltam Paulnak.
-Paul,azonnal rohanj a kocsihoz.Zayn felkelt,a folyosón jön.-suttogtam oda neki,mire Paul megiramodott.
-Rose.-kiabálta el magát Zayn.
-Rose.-ordított már torka szakadtából Zayn és szaladt volna utánunk,ha nem állítják meg őket a fotósok és riporterek.
-Paul,dobj be a kocsiba,Eltalálok egyedül is oda.Zayn-nek ha valami baja lesz,rajtunk fog száradni.Köszönöm hogy voltál vagy és leszel nekem,igaz barátra találtam benned! Köszönök neked mindent,és hívni foglak.-pusziltam meg az arcát,majd be szálltam a fekete BMW-be ,és nyomtam a gázt.Vezetés közbe,eszembe jutott valami.Nyúltam a telefonért,majd tárcsáztam Safaa-t.
-Pici lány,alszol?-kérdeztem tőle,síros hangon.
-Rose te vagy az?Miért sírsz,mi ez az autó hang? hol vagy?.-halmozta fel a kérdéseket nekem Safaa.
-Gyere le a szálloda elé, ott leszek egy fekete BMW-be , de nagyon siess. Puszi.-majd leraktam.Közbe le parkoltam a szálloda előtt,ahol Zayn családja szált meg. Képtelen voltam elköszönés nélkül elmenni.
Safaa és Tricia szaladt ki a szálloda elé.
-Úristen,mi történt?-kérdezte Tricia tőlem majd öleltek meg mind a ketten.
-Hosszú. Safaa, ne feledd, mindig a barátnőd maradok,felhívsz skype-n ha bármi baj van, vagy csak dumcsizni akarsz rendben? A Barbiek-kal meg vigyázni,és ne engedd Zayn barátnőjének,Perrie-nek, hogy olyat vegyen,ami neki tetszik,és ne olyat ami neked tetszik!.Tudod,ezt megbeszéltük! A Barátság karkötő meg még mindig rajtam van és rajtam is lesz.Örökre.-hadartam el egy szuszra Safaa-nak majd öleltem meg és puszilgattam meg.
-Szeretlek, ugye tudod?-szóltam oda hozzá,mire megpuszilt,amit vissza adtam.
-Mit csinált a fiam?-kérdezte Tricia.
-Semmit..A barátnője felhívott a pletyka miatt.Szóval én már nem kellek.Jó voltam pótléknak..Örültem hogy megismerhettelek titeket,és puszilom Yaser-t is.De kiderítettem hogy ki terjesztette a pletykát.De már megtéptem.-mosolyogva vigyorogtam rá Triciára.
-Ha bármi baj van, vagy Londonban vagytok,mindenképpen látogassatok meg! Szeretlek titeket.A szívemhez  nőtettek.Köszönök mindent,amit kaptam tőletek az utóbbi 2 napban.Köszönöm.-mosolyogva megöleltem Triciát is.
-Zayn újra összejött Perrie-vel?és kidobott téged?-kérdezte tőlem Safaa.
-Igazság szerint,nem is szakított Perrie-vel. Letagadott. Hétvégén lesznek fél évesek.-mosolyodtam el.Mire eszembe jutott minden ami történt a 4 napban,és elsírtam magam.
-Te tényleg szereted Zayn-t.-motyorgott Tricia,mire bólintottam,ő megölelt.
-Nekem mennem kell,lekésem a Londoni gépet.-fordultam meg ,majd mind a kettő arcára nyomta egy egy puszit.Majd a kocsiba beszálltam,és integettem nekik.Majd rátapostam a fékre,és száguldottam a repülő térre.A pénztárhoz szaladtam.
-A legközelebbi Londoni járatra,foglaltam jegyet Lia Rose.P.-névre,de átszeretném rakatni a New York-i járatra amilyen gyorsan csak lehet..-mosolyogtam rá a pénztáros lányra, aki kapkodta a fejét,és próbált felismerni,majd kiadta a jegyemet,és kinyögte.
-7-es terminátori bejárat,10 perc és a gép felszáll.Jó utazást.-motyorgott A lány,mire bólintottam.Sétáltam át a repülő téren,és vártam arra hogy Zayn utánam jöjjön,mint a filmekben a hős szerelmes pár.Várhattam.Zayn nem jött.Szomorúan hajtottam le a fejemet,és mentem át a biztonságiakon,majd szálltam fel a gépre.
*Kedves utasaink,köszöntjük önöket a Párizs-New York-i járatunkon kapcsolják be az öveiket,felszállást megkezdtük.*
A fülesemet bedugtam a fülembe,majd elindítottam a zene lejátszott.Megszólalt Laura Izibor-Mmm című száma,mire elsírtam magam.Pityeregtem addig,ugyanazt a számot hallgatva,amíg el nem aludtam.

* Zayn szemszöge.*
ki nyílt az ajtó.Majd valaki le ült mellém,és megszólalt.:
-Hát,akkor szia Zayn.Örültem hogy bő 4 napig a barátnőd lehettem.Köszönöm hogy megmutattad milyen igazándiból is csalódni valakiben és talán úgy szeretni valakit,mint még soha senki mást..Az már az én bajom hogy beléd szerettem.Kár volt.Azt mondtad nem versz át,és megbízhatok benned.Hazudtál.Mondtad volna a szemembe hogy van barátnőd,utálom magamban hogy ilyen naiv vagyok.Utálom hogy hiszek neked,és hogy ennyire szeretlek.Pedig ugye 4 nap alatt nem lehet az embert,megszeretni.Nekem sikerült.Köszönöm még egyszer mind azt  amit nyújtottál nekem a 4 napban.Ja,és boldog fél évet nektek.Sok boldogságot Perrie-vel,már nagyon várja a hétvégét.-szólalt meg valaki,akinek a hangját mindenhol felismerném. Rose..-Most már úgy is mindegy,szeretlek Zayn.-majd kaptam egy lágy puszit a számra.-Szia Zayn..-sírta el magát,mire ajtó csapódást hallottam. Felrezzentem.
-Hülye álom.- morogtam magam elé.Majd oda pillantottam Rose helyére, ami üres volt.Cuccai elvoltak tűnve,és a kórteremben pedig csak én voltam.
-Bazd meg,nem álom volt.-káromkodtam hangosan,és pattantam ki az ágyból,mire megszédültem,de egy lány sikítást lehetett hallani.
Kiszaladtam a kórterem ajtaján.Láttam hogy egy szőke hajú lányt húznak a földön,majd köpi le,és pofozza fel egy barna hajú lány.aki Rose.
-Rose,állj már meg.-szorította meg hátulról Paul,majd a táskáit és a lányt felkapta,és iramodott ki a bejárati ajtó felé. Rose szeme össze találkozott az én szememmel,mire Rose megszólalt.
-még nem végeztem.-kiabálta Paulnak,de már rögtön suttogott valamit Paulnak aki a bejárati ajtó felé szaladt.
-Rose-szóltam oda neki! mire rám figyelt, de a szemébe láttam a könnyeket.
-ROSE.-ordítottam torkom szakadtából,majd szaladtam utána,de a fotósok  elállták az utamat. Próbáltam kimenni de a fotósok befele nyomtak.Majd megjelent Paul,aki kihozott a tömegből.
-Normális vagy? Utána kell mennem.!- akadtam  ki Paulra,majd elakartam menni mellette de megfogott,és felemelt majd be vitt a kórterembe.
-Örülj ha az életbe még szóba áll veled!-ordított rám Paul.Mire kuss ba maradtam.
-Míg te aludtál,Rose-t felhívta Perrie. Hogy mi van a barátjával.VELED. Rose teljesen kikészült.!Meg kapja a twittert a rajongóidtól,ami tuti hogy bántja,azon kívül nem tudódhat ki a 4 napos kapcsolatotok,mert Rose írt dalt a L.M.-nek.-ordítozott velem. Folytatta volna de felordítottam.
-Perrie-vel soha a büdös életbe nem jártam és nem is fogok! Reklám volt az egész ! ami hú 2 hétig tartott de már vége van vagy 2 hónapja!.Milyen fél évről beszél? ÉN ROSE-T szeretem!-akadtam ki és a könnyek folytak le az arcomról.
-Hát, Rose nem holnap fog visszajönni,az is biztos.-mondta Paul komoly arccal.
Anyáék léptek be a terembe.Anya és Safaa síros arccal,míg apu türtőztette magát.Paul biccentett és kisétált a teremből.
-Fiam..-szólalt meg volna apu,de Safaa beelőzte.
-Hogy lehettél ekkora szívtelen?TOTÁLISAN HÜLYE VAGY.! VOLT EGY olyan ember az életedbe aki tényleg szeretett,anya mesélte hogy a bankkártyájáról az összes pénzt leszedte, és adományozott a kórháznak a nevetekben! Majd felhívja Perrie,és minden romba dől? Hogy lehetsz ekkora ?? Most nem csak Rose-t törted össze hanem Perrie-t is hogy megcsaltad és engem.Mire volt ez jó neked?ELVETTED A BARÁTNŐMET,méghozzá aki nem olyan dolgokat vesz nekem,amit ő akart,és neki tetszik! Aki foglalkozott mindenkivel! Te meg hagyod elveszni?ki vagy te? mert ez nem az a Zayn aki a bátyám! ELMENT ROSE, NEM FOG VISSZA JÖNNI.-ordított torkaszakadtából Safaa,majd jött az ágyamhoz,és ütni próbált.

-Fiam,ez tényleg bunkósság volt..nem néztem ki belőled.-szólalt meg Apa majd fogta meg a húgomat,és elvitte a kórterem másik végébe..
-Kisfiam..csóválta a fejét anyu,de nem nézett a szemembe.
-Nem is jártam és nem is fogok járni soha Perrie-vel,volt egy 2 hetes kapcsolatunk de reklámfogás miatt, hogy híresebbek legyenek! De ennek már 2 hónapja.-akadtam ki teljesen és ordítoztam majd befordultam a párnám felé és sírtam.
-Hé,Zayn.-suttogta oda anya és ült le mellém az ágyra.
-Mond.-suttogtam és figyeltem rá,majd a könnyes szemeimből letörölte a könnyeket.
-Ezt figyeljétek.-rontott be Paul a terembe könnyes(?),és kapcsolta be a tv-t a hírekre.
* A Párizsból induló Londonba tartó repülő járat, nem tudják mi okból a vízbe zuhant. Állítások szerint előre kitervelt merénylet volt.A rendőrök elkezdték a  nyomozásokat az ügyben.A nyomozásban eddig túlélőket nem találtak.További híreink..*
Majd Paul kikapcsolta a tv-t.
-És?Egy rakat ember meghalt.Mert lezuhant a gép.Rohadt jó.-kiabáltam,majd fordultam vissza a párnámba,de két erős kar fordított meg és Paul nézett a szemembe.
-Akkor is ez lenne a reakciód ha azt mondanám hogy azon a gépen ült Rose?-ordítozott velem Paul én pedig teljesen lefagytam.
-MI?-akadt ki teljesen Safaa. Majd rohant ki az ajtón.Apa utána ment.
-Paul add ide a telefont.-Ordítottam,zúgott a fejem,fájt mindenem..Nem láttam mást, csak Rose-t magam előtt.Aztán minden elsötétült.Később hangokat hallottam..
-3..2..1.-majd egy lüktető érzést éreztem újra a testemben.
-Visszahoztuk..-mondta egy mély hang.Majd nem hallottam semmi mást csak egy halk csipogást.Majd elaludtam.

*Safaa szemszöge.*

Istenem.-sírtam apu vállán.Majd orvosok szaladtak be Zayn kórtermébe,Pault és Anyát ki tették.
-Mi történt?-kérdezte meg Apu Anyát,ő pedig csak sírt.
-Rosszul lett..-motyogta anyu sírva.
Majd kivágódott az ajtó és Zayn-t tolták ki rajta,majd rohantak be vele a műtőbe.
-Mi történik?-kérdezte Apa az orvostól.
-Le állt a szíve.-szólt oda apához Mr. Pawley.
Elsírtuk magunkat.
-Gyere pici lány.-szólt oda Paul,majd megfogott és félrevitt.
-Megkaphatom a telód?-kérdeztem tőle,majd Paul átnyújtotta és a fiúkat tárcsáztam.
*Csörög..csörög..csörög..*
-Mond Paul.-szólalt bele Niall a telefonba.
-Én vagyok. Safaa.-sírtam el magam a telefonba.

*Niall szemszöge.*

Mindenki otthon volt,beszélgettünk lustultunk.Mióta Rose és Zayn nélkül hazajöttünk,nyomott hangulat van.
Csörögni kezdett  telefonon,Paul hívott.Felvettem mivel nem szokott hívni.Szokatlan volt.
-Mond Paul.-szóltam bele a telefonba.Mire mindenki rám nézett.
-Én vagyok. Safaa.-szólalt meg egy síros hang a telefonba.
-Safaa?Safaa miért sírsz mi történt?-lettem ideges mire a többiek többiek oda gyűltek körém.Ki hangosítottam a telefont.
-Zayn..Zayn..-akadozott meg a hangja.
-Nyugodj meg,sss,Safaa..Mi történt Zayn-nel,?add oda Rose-nak a telefont.JÓ?-Mondta El és Dani a telefonba.
-Ha a kórházban lenne..odaadnám.--sírta el magát Safaa.
-Hol van Rose?Mi történt Zayn-nel?-akadt ki Liam.
-Safaa,mi történt?-kérdeztem tőle.
-Zayn..Zayn..jár Perrie-vel fél éve.. Rose-t felhívta Perrie. Majd Rose összetört és elment Londonba.De a hírekbe..-és már teljesen sírt Rose.
Harry bekapcsolta a tévét ahol a hírek mentek.
* A Párizsból induló Londonba tartó repülő járat, nem tudják mi okból a vízbe zuhant. Állítások szerint előre kitervelt merénylet volt.A rendőrök elkezdték a  nyomozásokat az ügyben.A nyomozásban eddig túlélőket nem találtak.További híreink..*
-Rose ezen a járaton volt,Paul erre a járatra vett jegyet neki.-sírta el magát Rose,mire a lányok megtörtek,és én is.
-És Zayn?-szólt bele a telefonba.
-Mikor meghallotta,rosszul lett.Most műtik..-sírta el magát Safaa még jobban.-Le állt a szíve.-most már Safaa-val együtt mi is elkezdtünk sírni.
-Gyertek ide kérlek.Anya meg Apa teljesen összetört,és Paul is.Zayn-t nem hozzák ki a műtőből,azóta lehet meg halt. Rose meg...-akadt ki teljesen a lány.
-Sss. Zayn-t kifogják tolni a műtőből..-sss pici lány..-szólalt meg rekedtes hangon Paul.
-Nem járnak Francia országba most járatok.-szólalt meg Louis.
-Magángép.!-világosodott meg Harry.
-Figyelj Safaa,megyünk jó?-kérdeztem a telefonból a lányt.
-Siessetek.-sírta el magát a lány.Majd letettem.Ránéztem a többiekre,mindenki sírt.
Liam,felkapta a telefonját majd tárcsázott valakit.
-Minden fotózást,interjút, koncertet, mondj le !Daninak és El-nek is! MOST! Megyünk Franciaországba,Zayn rosszul lett, leállt a szíve.A Haverod meg nyomozzon le egy telefont,mindjárt átküldöm a számát .Kösz. Hello.-nyomta ki,majd rohant fel az emeletre,pakolni.Mindenki így tett.Fél óra múlva már indulásra készen álltunk. Liam bepattant a vezető ülésbe,míg Louis előre,a többiek pedig hátra.Senki nem szólalt meg az úton.A repülőtéren megbámulták a csapatunkat az emberek.Majd mentünk a magángépre.A telefonomat nyomkodtam,és anyának írtam Sms-t a történtekről.Majd felléptem twitter-re.Megláttam amit ki irt Rose.
-Láttátok amit ki irt Rose?-kérdeztem a csapattól,Louis arca mozgott hogy ő igen,de a többiek nem.Fel léptek a saját twitterjükre,majd megnézték Rose kiírását.
-Istenem.-lett mérges Liam,és verte a magán repülőt.Louis állította le.
Megcsörrent a telefonom. Meglepődtem,majd feldúltan felvettem a telefont.
-Mit akarsz?-kérdeztem a lányt a telefonba.
-Zayn mikor jön haza?-kérdezte nevetve a lány.
-Jól van,még egyszer megmondom.2 hónapja szakítottatok Zayn-nel,verd már a fejedbe,Zayn éppen haldoklik miattad! Rose pedig aki a barátnője,elüldöztél, és azon a repülőn ült ami lezuhant.-Ordítoztam Perrie-vel a telefonba.
-Utoljára mondom hogy szállj le Zayn-ről!.Kezeltesd magad!.-üvöltöttem a telefonba majd nyomtam ki Perrie-t.
Utálom azt a lányt.Kiakadtam.A gép ebben a pillanatban szállt fel.
-Hé,Niall idd meg mert rosszul leszel.-Adott a kezembe egy üveg vizet Harry. Belekortyoltam a vízbe mire megnyugodtam.A repülő ablakán keresztül néztem a felhőket,és a könnyek az arcomról folyamatosan potyogtak.Féltem hogy valamelyikőjüket elveszítem.Ki voltam.De Liam volt a legjobban.Hisz neki még is a húga.A repülő egyik zugába elvonult Liam. Mindenki elaludt.Fáradtak voltak.Oda léptem Liam mellé,majd szó nélkül megöleltem.Elsírta magát a vállamon.
-Nem akarom elveszíteni a húgomat,akit csak most kaptam vissza.-sírta el magát Liam. Megtört.!
-Hé,nem fogod elveszíteni!Megtalálják!Zayn pedig túl fogja élni!.-öleltem Liam-ot.
-Láttad mit kapott a húgi twitter-re?Mindenki a halálát kívánja.Szegény.Utálja ha elítélek olyanért amit meg sem tett.Utálják ha ítélkeznek felette közben nem is ismerik.Mellette akarok lenni.Felhívni hogy hogy van.Hogy odamenjek hozzá,és mellette legyek.-sírt a vállamon Liam,én meg azon gondolkoztam hogy próbálta e valaki felhívni.

*Kórházban este.*

Mikor ideértünk,mint ha mindenki hulla lett volna. Safaa mikor meglátott nekem ugrott.Sírt a vállamon,nem tudott megnyugodni.Adtak neki egy kevés nyugtatót amitől elaludt.
Zayn-t pedig valahogy stabilizálták,de nem tolták ki a műtőből .Úgy örültünk mikor hallottuk mint még soha semminek.Egyik felünk megkönnyebbült. A Másik felünk pedig még mindig izgul Rose miatt.Nincs róla semmi hír. Liam azóta olyan mint egy élő hulla. Felhívta az apját,aki rohan ide. Délután óta nincs semmi hír róla.
-Sétálok egyet.-szólaltam meg,majd felálltam és elindultam.Kiértem a kertbe és előkaptam a telefonomat. Próbáltam hívni Rose-t,de kinyomta.
Vagyis él,valaki kinyomta a telefont.Vagyis nem zuhant le a géppel! De akkor hol van most?Próbáltam újra hívogatni.De mindig kinyomott.
Egy rejtett szám hívott.Soha nem szoktam felvenni,de most felvettem.
-Igen?-szólaltam meg a telefonba.
-Cső Niall én vagyok.Várj adom a hercegnőmet.-röhögött fel Justin a telefonba.Rohadt jól időzített a telefonálásra. Amúgy is, honnan van meg neki a számom?
-Miért adott ide Selenát?-kérdeztem tőle,mire kiröhögött.
-Kösz.-szóltam bele a telefonba.
Egy lány hang szólalt meg a telefonba,nevetve.Ekkor már bent jártam a kórház folyosóján.
Safaa felfigyelt rám.
-Szia Niall.-hallottam egy lány hangot a telefonba.
-ROSE?-akadtam ki teljesen,mire Safaa felpattant és mellém ugrott.
-Héé.. sss.-pisszegett le.
-Rose..Rose.. élsz?! Te vagy az ? Nem haltál meg?Nem zuhantál le a Londoni géppel?Hol vagy?Odamegyek!-potyogott a könnyem.
-Rose te vagy az?-ugrott fel az ölembe Safaa és a telefonba beszélt.
-Szia Safaa.-remegett meg a hangja Rose-nak.
-Rose,kérlek szépen gyere vissza,mindenkinek hiányzol,Perrie meg megörült,mindenki tudja hogy már 2 hónapja reklámozás miatt voltak együtt.Semmilyen fél éves kapcsolatuk nincs! Gyere vissza kérlek szépen! Mindenki sír, Zayn-t műtik.Nem bírom.Kellesz nekem.-sírta el magát Safaa.
-Zayn-t műtik?-sírta el magát a telefonba.
-Azt hitte hogy azon a repülőn voltál ami lezuhant az óceánba Londonba tartó járat.Mindenki azt hiszi meghaltál. Liam teljesen ki van bukva apuddal együtt..Zayn mikor meghallotta rosszul lett,majd leállt a szíve.- motyogtam bele a telefonba sírva Rose-nak.
-Istenem..- sírta el magát Rose. Safaa vacogott,majd hozzám bújt.
-Niall,felhívsz ha bármi van?Csak veled akarok kapcsolatot tartani.Senki mással.Nem megyek már vissza Londonba nem zavarok tovább az életetekben..Louis megmondta,hogy senki nem akar már velem beszélni.Nem keresett a saját bátyám sem.Köszönöm ezt a pár napot nektek. -sírta el magát Rose a telefonba.
-NEM ROSE Ezt nem teheted meg velünk!-Ordítoztam a telefonba.Mire felém ugrottak a többiek.-Nem is tudod mennyire fontos vagy nekünk! Louis meg egy pöcs hogy olyat mondott ami nem igaz ! Nem érdekel! Vissza jössz,megyek érted! Zayn haldoklik,mert szeret téged! Liam és Apud meg mint az élő zombik.Nem beszélve rólunk.Leszarom Justin-t,megyek érted!Hol a rohadt büdös életbe vagy?-ordítoztam a telefonba sírva.Teljesen kiakadtam.
-New York-i Repülőtér.-sírta el magát Rose a telefonba.
-Messzebb nem tudtál volna elmenni mint New York.?-kérdeztem tőle a telefonba,mire felkaptam a cuccaimat,és adtam Safaa-nak az arcára egy puszit.
-Visszahozom magunknak.-suttogtam a lánynak.Mire bólintott.
-Niall,nem indulhatsz el,hisz éjszaka van !- mondta Harry, de nem érdekelt.
-Megyek érted,mert a bátyád nem képes felhívni,mikor a legnagyobb szükségetek lenne egymásra..-szóltam bele a telefonba és néztem Liam-ra.
Ránéztem a többiekre.Majd Zayn szüleire is,majd elindultam a folyosón.
-Niall várj,várj..-kiabált utánam egy hang.Megfordultam,és a pici lánnyal találtam szembe magam.
-Hagyj menjek veled ! Nem bírom már a kórházakat . Légyszíves kérlek szépen.-Borult rám Safaa,majd rá pillantottam a szüleire,akik bólintottak.
-Hozd gyorsan a táskád.-adtam ki a parancsot,mire felkapta a földről.Majd én pedig felkaptam a lányt,az ölembe és rohantam ki, az ajtón.

*Repülőn.*

Safaa,elaludt az ölembe.Annyira aranyos.Nem érdekelt,hogy magángéppel,de elfogok jutni New-York-ba.
Próbáltam aludni,de nem ment.Fel léptem twitterre. Láttam hogy pörög a fal,hogy senki nem írt ki semmit.
@Niall_Horan: Legrosszabb érzés,mikor annyira csalódott vagy hogy egy falat se megy le a torkodon.
Becsuktam a szemem,és hagytam hagyj folyjanak le a könnyeim az arcomról,míg végül el nem aludtam. 
Safaa ébresztett fel.
-Hé,Niall. Mindjárt New York-ban vagyunk.Mindjárt találkozzunk Rose-al.-Simogatta meg az arcomat Safaa,felpattant a szemem.Megsimogattam az arcát.
-Vissza hozzuk Rose-t.Megígérem.-majd öleltem meg a lányt.
-Elnézést. Mr.Horan,kérem, kapcsolják be az öveiket,a leszállást megkezdjük.-szólalt meg a repülő vezető,mire bólintottam.

*Rose szemszöge. *

Sírva ölelem Justin-t.A repülő tér közepén.Utálok sírni,de néha muszáj.
-Hé,hercegnő,minden oké, lesz.Zayn szeret téged! Te meg jó hülye vagy,hogy szó nélkül leléptél.De az a Perrie sem oké.-csitítgatót Justin.
-Címlapra fogunk kerülni.-szólaltam meg sírás után a rekedtes hangomon.
-Nem baj,Sel tudja.-mosolygott rám,mire megpuszilta a homlokomat.
-Nézd,azon van Niall.-mutatott Justin egy repülőre. Ami akkor szállt le a talajra.Lassan kivágódott a repülő ajtaja.Majd egy kapucnis srác szállt ki a karjában egy lánnyal.
-Hát,akkor ez nem Niall lesz.-szólalt meg Justin.
-De ők azok. Safaa-val,Zayn húgával.-mosolyogtam el magam,mire Saf ki ugrott Niall öléből,és rohant felém.
-Rose. Rose. Rose.-sírta el magát a lány.
-Nyugi pici lány,itt vagyok,-csitítgattam a lányt.Majd félre állt,mire megláttam a piros arcú,síros szemű Niall-t.Oda léptem hozzá,és amennyire tudtam öleltem.
-Rose.-suttogta a fülembe Niall.
-Hé,itt vagyok. Nyugi Niall.-suttogtam neki,mire Safaa felnevetett.Justin felkapta úgy ahogy a húgát szokta.
Elmosolyodtunk,majd újra megöleltük egymást Niallal.
-Nem akarlak titeket elküldeni,de a pilóta valamit mutogat.-szólalt meg Justin,majd mutatott a repülő felé.
-Mennünk kell.-suttogott Niall.
-Oke.-mosolyogtam rá.-Justin,köszönöm.mosolyogtam rá a Justin-ra,aki csak vállat rántott,majd megölelt és adott egy puszit a homlokomra.
-Legközelebb eljutunk hozzánk is,és nem csak a repülőtérig.Jövőhéten pedig szerintem a pici lánnyal meg Luda-val benézek hozzád.-ölelt meg,majd engedett el.
-És te pici lány,pedig legyél mindig ilyen aranyos mosolyú lány.A fiúk dögleni fognak érted.-mosolygott rá Safaa-ra.
-2 fiút már most leveszel a lábáról.-mosolygott rá a lányra Niall. Mire Justin bólintott. Safaa pedig elpirult.
-Szia Justin.-öleltem meg jó szorosan.Majd felkaptam Safaa-t,és a cuccomat,és Niall pedig mellettem lépkedett.
-Beszélnünk kell majd a repülőn,csak a pici lányt lefektetjük,mert bealszik.-mosolygott rám,majd nézett rá a lányra,mire bólintottam.Már a repülőn ültünk,mikor megszólalt Niall telefonja.Megnézte,majd könnyes szemekkel rám nézett.
-Zayn él.Visszahozták.-csillogott a szeme , majd megijedt és átpattant az én oldalamra,és a szememből folyó könnyeket letörölte..
-Miattam..-kezdtem bele a mondatba,de elcsuklott a hangom.Odahajtottam a fejemet az ölébe,és potyogott  könnyem.
-Nem,dehogyis,Rose..-simogatta a hajamat,mire egy vakú villanást jött be az ablakon.Majd a többi.
-Szálljunk,fel!Most!-kiabálta Niall előre.
-Nem kaptuk meg a felszállási..-kezdett bele a pilóta,de NIall folytatta.
-Leszarom,most,felszállunk.-ordított Niall,mire megpróbáltam lenyugtatni.
-Hé,Niall.Ss.Ne akadj ki,felszállunk.-néztem rá,mire mint ha nem is ő nézett volna rám.
-Ne akadjak ki?Ez most komoly?Megint az 1D lesz miattad a címlapon.Hogy melyikünké is vagy,vagy már barátnőbe is osztozunk.Rohadt jó.Zayn ha úgy vesszük azért lett rosszul és bőgte el magát mindenki előtt mert elmentél! Te pedig voltál akkor ribi hogy rohantál Justin-hoz.Ki ő neked?He?Tudod,neked van barátod aki éppen élet-halál küszöbén áll, te pedig itt ölelgeted Justin-t,és leszel velem a címlapon.Kösz komolyan.-nézett rám.Mire teljesen lesokkolt amit mondott.Sírtam.Majd odaálltam elé,és a kezemen lendítettem.A Kezem az arcán volt.
-Nem hiszem el,hogy ezt mondtad.Nem vagyok ribanc.-lettem ideges Niall-re,akinek le esett hogy mit mondott.- Munka miatt voltam Justinnál kellett neki a dalszöveg meg a cd-je..Te..-sírtam el magam.Majd megakart ölelni.De ellenkeztem.
-Hagyj békén.-sziszegtem a fogaim között.
-Rose,nem gondoltam komolyan.-akadozott el a hangja Niall-nek. Nem érdekelt,kikerültem,majd a cuccommal együtt beköltöztem a személyzeti raktárba.
Sírtam.De nem érdekelt Niall sem ahogy dübörögteti az ajtót hogy menjek ki.
-Rose..Légyszíves.Ideges voltam,nem gondoltam komolyan.-sírta el magát.Mire hogy ne legyek rosszul, előszedtem a raktárból egy üveg vizet,és belekortyoltam.De a repülő rázkódni kezdett.Leöntöttem magamat,de ez érdekelt a legkevésbé.
-Mr.Horan,kérem üljön le.Légörvénybe kerültünk.-Szólt a pilóta.
-Rose,gyere ki.Kérlek szépen.-sírta el magát Niall.Utálom ha az emberek sírnak,azt meg még jobban ha miattam.
-Kimegyek,de nem szólsz hozzám.-szóltam neki,mire tudomásul vette, és ellépett az ajtótól.
Kisétáltam az ajtón,majd leültem Niallal szembe.Egész arca vörös volt.Sírt.Nyomkodni kezdtem a telefonom,de észrevettem a foltott magamon,ami nem fog megszáradni.Oda lépkedtem a táskámhoz,megnéztem melyik ruhát raktam félre.Pont a legcsinosabbat.
-Rohadt jó..-morogtam magam elé,mire rám emelte tekintetét Niall. Csak ráztam a fejem.
Rá pillantottam Safaa-ra, aki az igazak álmát aludta.Elmosolyodtam majd gyorsan lekaptam a ruháimat.
El felejtkeztem Niall-ről. Próbáltam nem elpirulni,és nem rá figyelni hogy egy száll fehérneműben állok háttal neki.Felkapkodtam a cuccaimat,a vizeset pedig elpakoltam a táskába. Majd egy mozdulattal leültem a  helyemre.
-Öhm..asszem kimegyek a mosdóba.-állt fel elpirulva,majd rohant ki a wc-be.
Safaa felkuncogott.
-Hát neked nem aludnod kellene?-néztem rá,mire rázta a fejét.
-Láttam ám a különszámodat.-nevetett fel.Mire vele együtt felnevettem.
-Nem mondom el anyáéknak.-suttogott mire odarohant hozzám és megölelt.
-Jó.-nevettem fel.Még motyorgott Safaa, majd újból álomba szenderült.
Niall bő 10 perc múlva visszatért,semleges arccal csak a pofonom látszott rajta,semleges más testi részekkel.(Hahaha.:D.-szerk.megj.)
-Rose..-szólított meg.
-Nyugi,tudod a ribancok így öltözködnek.-kacsintottam rá.Utálom mikor flegmát kell játszanom az emberekkel.Főleg olyannal akit szeretek és a családom részévé tekinthetek.
-Rose,véletlen volt,nem akartam ezt mondani,ideges voltam.-emelte fel a hangját de én leintettem és mutattam Safaa-ra.
-Az arcodon megfog látszódni -suttogtam majd beraktam a telefont fülhasogatóját a fülembe,majd bekapcsoltam a zenelejátszót rajta. 1D-back for you.
Elgondolkoztam,majd rápillantottam miközben üvöltve hallgattam a telefonom füleséből a számot.
-Én írtam.-tátogta el,majd könnyezett a szeme.Utáltam magam.De nem tehettem mást.
-Tudom.-tátogtam vissza.Majd becsuktam a szemem és vártam míg leszállunk.
A repülőtéren Niall vitte a csomagokat,nálam pedig a pici lány aludt.Nem ébresztettük fel.
Már Niall kocsijában ültünk,mikor megszólalt.
-Rose..kérlek szépen..még mindig látszik az ütés nyoma,itt az egész tenyered.-mutatott az arcára. MIre elmosolyodtam.-De kérlek szépen, csak ideges voltam.Annyiszor voltunk ebben az egy hétben az újságokon,mint egy hónap alatt soha.-Nézett maga elé,mire bólintottam.
-Meg fogsz nekem valamikor bocsátani.?-kérdezte tőlem Niall.
-Ja.-adtam meg neki a tömör választ,de belül már rég megakartam ölelni.
Leállt a kórház előtt.Egy kettő riporter,még várta az alanyukat,vagyis minket.
-Hátul vagy itt?-kérdeztem tőle.Mire vállat rántott.
-Már nem mindegy?.Így is úgy is rajta vagyunk a címlapokon az élen veled..-morogta az orra alatt.
-És így akarsz kibékülni?-néztem rá.-Gratulálok.-szóltam oda neki,majd Safaa-val az ölembe ki pattantam  a kocsiból.
-Rose,várj.-láttam hogy könnyezve száll ki az autóból Niall, a fejemről letoltam a napszemüveget az orromra,hogy rajtam ne lássa senki hogy sírok. Éjszaka egy lány belép napszemüvegbe a kórházba.Hurrá.
Amint megláttak a fotósok,azonnal elkezdték a gépeiket kattintgatni,majd Niall-nak kérdéseket tettek fel,amire nem válaszolt. Safaa fejét próbáltam befordítani,hogy ne kelljen fel. 
-Mi lenne ha azt a nyomorult gépeiket nem kattintgatnák?Nem látják hogy alszik?-kiabáltam fel,mire az összes vaku abba maradt.Nem nyomogatták a gépeiket,nem kérdezgettek Niall-től se semmit. Louis jelent meg a kórház ajtajánál.
-Rose.-nézett rám,de a napszemüvegben az én szememet nem láthatta. Elindultam felé,majd a vállába belelöktem és Safaa-val a karomba beléptem a kórházba.Louis és Niall pedig a hátam mögött lépkedtek lehajtott fejjel.
Elsétáltam a csapatunk előtt,és a legtávolabb ültem tőlük,Safaa-val a kezembe.7 éves,de nagyobb díva mint én.Ez a gondolatom megmosolyogtatott.
-Rose..-szólalt meg Tricia,mire mosolyogva rá néztem.
Oda szaladt hozzám és leült mellém. Yaser pedig mellém állt.
-Hú,Nialler veled meg mi történt?Megint megcsapott egy riporter?-röhögött fel Harry.
-Ha Rose riporternek számít,akkor ja.Megpofozott.-motyorgott Niall maga elé,majd félve rám pillantott.
-Te megütötted Niall-t?Akadt ki teljesen Liam.
-Ja,kellett neki leribancoznia.-szóltam oda vissza.Utáltam a tesós veszekedéseinket.Már utáltam vissza szólni neki.Hisz apával ők volt a példaképeim.
-Mit csináltál?-nézett rá a két lány Niall-ra. 
-Tökmindegy.-szóltam oda hozzájuk,majd adtam át Safaa-t, Triciának, és lépkedtem Niall-hoz.
-Így se úgy sem számítok itt már senkinek sem.Ugye Louis?-néztem rá,mire a könnyek gyűlni kezdtek a szemembe.De nem csak az enyémbe.
-Rose..-állt fel Lou,mire hátráltam kettőt.
-Ítélkezzetek.Nem érdekel..-sírtam el magam,majd lépkedtem a lift fele.Be léptem a liftbe.Majd a gyerekosztálynál Kiléptem.
Benéztem az ikrek szobájába. Viv fent volt és sírt.
Odaléptem hozzá.
-Jaj Adam hagyj.Tudod hogy hiányzik Rose. Neked is.Daniel-nek is.Holnap lemegyek Zayn-hez,és megmondom neki a magamét.-sírta el magát a kislány,mire mellé feküdtem,és megöleltem.
-Hé,Viv,itt vagyok.-suttogtam a kislány hajába.
Hihetetlenül gyorsan megfordult,és ölelt folyamatosan.
-Visszajöttél?-nézett mélyen a sötétbe a szemembe,mire bólogattam.
-Hiányoztatok.-mosolyogtam,majd pusziltam meg a homlokát,mire hozzám bújt.
-Maradj itt éjszakára.-suttogott mire bólogattam.Igazság szerint rohadt fáradt voltam ,de ez érdekelt a legkevésbé.
-Maradok.De most már aludj.-simogattam meg a lány haját,és takartam be.
-Megígéred?-mutatta fel a kisujját a lány.
-Megígérem.-kulcsoltam össze az ujjammal a kisujját.
Reggel puszilgatásra ébredtem.Mikor kinyitottam a szemem Daniel és Adam volt az ágyon.
-Nézd,Daniel.-mutatott rám Adam,majd mind a kettő megölelt.
-Itt járt a hústorony kora reggel. Állítólag téged keresett egész éjjel.A lenti srác csapatával együtt.Valaki ki ment a repülő térre is.-nevetett fel Adam,mire én is elkezdtem mosolyogni.
-Itt vannak a többiek?-kérdezte Viv,mire bólintottam.
-Na gyertek srácok,lemegyünk oké?-néztem rájuk,mire nagy vigyorral az arcukon bólogattak,és rám ugrottak.
Már a liftben lefelé tartottunk,mikor leértünk az emeletünkre és Mr.Pawley észrevett majd mosolygott,és intett.Visszamosolyogtam.Sétáltunk a kórterem felé. Furcsálltam hogy mi az a rohadt nagy rózsaszín bőrönd  a kórterem előtt.
-Aj aj.-szólalt meg Adam,mire bólintottam.
-Ugye nem neked van ilyen fanyar ízlésed,Rose?-kérdezte tőlem Daniel,mire mosolyogva a fejemet ráztam.
Megfogtam a kilincset és léptem volna be,de hátulról valaki megszólalt.
-Rose..Ne.-ordított egyet Harry,de már késő volt.
Beléptem a kórterembe.Lefagytam.Láttam a csodálkozó szemeket,akik rám figyelnek,és várják hogy mit fogok csinálni a következő pillanatba.Arcomról potyogott a könny.Ezért jöttem vissza?.
-Fúj,szállj már le róla,nem látod hogy itt vagyok a BARÁTNŐJE HÁTÁN...-szólt oda Adam,Perrie-nek,aki Zayn száján lógott.
-Parancsolsz?-fordult meg Perrie. Majd rám pillantott.Ismerem Perrie-t.Nem az aki nekem fog ugrani.
-Baba! Hát itt vagy.-rohant oda hozzám,majd ölelt meg Perrie. Épp hogy le tudtak ugrani az ölemből a srácok,vagy a szörnyalakjuk agyon nyomja őket.
Arcomról folyamatosan potyogtak a könnyek. Harry közbe megállt az ajtóba,és a srácokhoz szaladt.
-Megint meghatódtál baba,mint a telefonba?-nézett rám Perrie,mire újra megölelt.
Láttam a döbbent arcokat.Ahogy engem figyelnek.
-És mi lenne ha a barátodnak bemutatnál?-suttogtam oda Perrie fülébe,hogy csak ő hallja meg.
-Juj,persze. Zayne Baba.-emelte fel nyávogósra a hangját,mire mindenki befogta a fülét. 
-Ő itt a Londoni legeslegjobb barátnőm. Rose.-mutatott be Zayn-nek és a barátnője pedig hurcolt oda a fekvő ágyhoz.Na ez azért erős túlzás.De Zayn teljes döbbenettel figyelt engem,ahogy letöröltem az arcomról a könny maradékokat,a napszemüvegemet feltoltam a hajamra,majd mosolyogva felé lépkedtem.
-Szia, a nevem Lia Rose P.-emeltem felé a kezemet.Mint valami hülye gyerek.Megfogta,amibe majdnem belehaltam.De nem azért,mert a híres nevem Zayn Malik fogta meg a kezemet,hanem mert rohadtul hiányzott az érintése.
-Ő ilyen titkos fajta.-kuncogott fel Perrie.
-Rose ne csináld..kérlek.- Szólt  suttogva Zayn mire Perrie odakapta a fejét.
-Juj, ti ismeritek egymást.Ez milyen klassz.-nevetett fel Perrie.
-Rose beszélgetése adott ötletet hogy mit csináljunk a fél éves fordulónkra.-nyávogott Perrie.
-Ez klassz.De én csak beköszöntem.Szóval sziasztok.-intettem nekik majd sírva lépkedtem ki a kórteremből.
-Jövőhéten megy a csapat hozzád,baba,puszii.-nyávogott a lány felém,de nem érdekelt. Kifejezetten rosszul voltam. Láttam a megfagyott arcokat,akik azt nézték, mikor esek össze. Kibírtam,kiléptem a kórteremből.Majd szaladtam a kórházi folyosón ahogy csak tudtam.Hallottam ahogy még valaki kilépett a kórteremből.De nem túlzottan érdekelt.A folyosó közepén,elfáradtam.Elegem lett.
 Nem bírtam tovább.Térdre roggyantam,és sírtam.
-Hé,Rose..Ss.-Itt vagyok.-szólt Harry,és húzott magához.
-Ezért jöttem vissza?Kérlek,vigyél el innen.Nem bírom ezt.Kérlek szépen.-akadozott meg a hangom,de a mondatot még kibírtam nyögni.
-Rosszul fogsz lenni.-csitítgatott Harry.
-Jó,akkor megyek magamtól.-Próbáltam felállni,de nem ment.Összeestem,és Harry kapott el.
-Gyere,akkor elviszlek,valahova.Jó messzire.-csókolt hajon,majd rám pillantott és felkapott.Hozzábújtam,mire elmosolyodott.
-Olyan vagy mint egy kiscica.-nevetett fel,mire a könnyeim alól én is felmosolyogtam..Elhaladtunk Zayn kórterme előtt,ahol a többiek kiabáltak.Majd Liam kinézett.Pont Harry szemébe. Liam kihajolt az ajtón.
-Fuss,Harry,Fuss.-nevettem fel,mire ő is rákezdett. 
-HOVA VISZED A HÚGOMAT?-kiabálta idegből Liam. Harry felnevetett.
-Öhm. Atlantába.-Majd a fotósok között kiiramodott,és szállt be az autóba Harry,karjában pedig én.
Felnevettünk.A telefonunk eszeveszett csörgésbe kezdett.Mire egymásra néztünk,és kinyomtuk.
-Ú,kép.-csillant fel a szeme Styles szeme,mire bólogattam és felnevettem. Harry még nyomkodta a telefonját,majd ledobta a hátsó ülésre.
Twitter:Harry_Styles:Irány felfedezni
  a világot.<3

-Szóval,hova tovább.Repülőtér?-nézett rám,mire a fejemmel igen-t,mondtam.
Utolsó emlékem az volt,mikor Párizs főutcáján gurultunk az autóval.Majd elszenderedtem.Következő szempillantásomban már a repülőn ültünk.Napkelte.Csodálatos volt.
-Jó reggelt,kicsi lány.-nyújtózkodott Harry. Felnevettem majd integettem.
 -Hova megyünk?-néztem rá a srácra.Mire vállat vont.
-Hozzánk.Holmes Chapel-be.-mosolygott.-Bemutatlak anyáéknak.Nyugi,úgy mint a gemma után lévő húgomat.-nevetett fel.
-Olyan ismerős nekem az a név hogy Gemma.Na mindegy.-mosolyogtam rá,mire odaugrott hozzám és megölelt.
-Tudod,hiányoztál a csapatnak.Nem is tudod mennyire.Az utóbbi időkbe nem történtek velünk semmi említésre méltó.Aztán berobbantál te.-mosolygott.
-Hogy érted?-kérdeztem tőle.Mire tekintetét rám emelte.
-Picim,nem olvasol újságot,híreket,internetet?-nézett rám.
-Mintha a twitteren kívül valahol is jártam volna.-motyogtam az orrom alatt.
-Tudod,Liam-an kívül ki sírt a legjobban?Louis.Teljesen kiborult hogy nem szólsz hozzá.Teljesen maga alatt van.Ahogy Liam is. Niall-ról ne beszéljünk. Na és a lányok.Teljesen kétségbe vannak esve,hogy rájuk is mérges vagy.-nézett rám Harry.
-Ne hogy azt hidd,hogy rád nem vagyok.A lányokban csalódtam  hogy tudták a Perrie-s ügyet,és nem mondták!.Akkor nem dőltem volna be Zayn-nek!.Senki nem szólt.Mindenki tagadta.Szerinted nem akartam helyben össze esni bent a kórteremben?-néztem rá,majd a szememből elkezdtek csordogálni a könnyek. Harry letörölte.
-Figyelj,tényleg elég hogy is mondjam..balf*szok voltunk.Főleg mi fiúk.De figyelj.Zayn tényleg szeret.-nézett rám komolyan a fiú.
-Azért van neki barátnője.-suttogtam magam elé reménytelenül hogy ne hallja meg Harry.
-Igen,te. Perrie-nek odabent nem oké valami. 2 hónapja volt egy reklámfogásuk,hogy Zayn-nel kavart 2 hétig Perrie. De Zayn nem volt szerelmes,egyáltalán nem szerette. Perrie az aki majdnem minden héten hívogat minket. De tudod miért nem szóltunk?Mert mikor első nap egyedül hagytunk titeket,akkor tudtuk hogy vagy kinyírjátok egymást,vagy összejöttök.Mindenki az utóbbira tippelt.És bejött.-fejezte be a monológját Harry. Mire arcon pusziltam.
-Elég fura az egész.Az idegeim ezt az egészet nem bírják.Sajnálom.Zayn olyan amilyen. Perrie-t meg régebb óta ismerem,de soha nem voltunk "legeslegjobb" barátnők. Maximum kávézni ültem be vele.Louis,monológja nagyon szíven ütött,és hogy Niall pedig leribancozott.Mert a repülő ablakából lefotóztak minket.A saját bátyám meg nem képes felhívni.Egyedül Niall  hívott fel,senki nem keresett.Te sem.-néztem a srácra,aki a fejével bólintott.
-És tudod miért nem kerestelek?-nézett rám,mire kérdő tekintettel őt néztem.
-Mert nem bírtam volna én el mondani a legjobb barátnőmnek hogy meghalt a húga.Mikor az egyik legjobb barátja pedig az életéért küzd.-nézett előre gondolkodása közben Harry.
-Istenem..-sírtam el magam.Mire Harry a fejemet az ölébe temette.
-Figyelj csak.Beszéltem anyuval.Várnak minket.1 hét kikapcsolódás tuti elég lesz.Kikapcsolunk,és szépen haza megyünk Londonba. Oké?-mosolygott rám Harry.
-Nem fogok zavarni?-néztem rá,mire döbbent arccal fürkészett.
-Komolyan kérdezed?-nézett hülye arccal rám,mire felnevettem.
-Eldöntöttem.Te leszel a legjobb barátnőm.-jelentette ki.
-Nekem meg a legjobb barátom.-nevettem fel.
-Jó,akkor ezt megfogjuk ünnepelni,egy jó nagy ivászattal.-röhögött fel Harry. Mire elmosolyodtam.
-Jó, de úgy hogy hazataláljunk.-röhögtem fel,mire bólogatott.
-Ígéred hogy mindig a legjobb barátnőm leszel?-kérdezte Harry kis idő múltán.
-Ígéred hogy mindig a legjobb barátom leszel?-kérdeztem vissza.Mire egyszerre bólintottunk és nevettünk fel.
-Ígérem.-mondtuk ki egyszerre.
-De mesélned kell!.-jelentette  ki Harry,és az ujjával hadonászni kezdett.
-Neked pedig kötelező lesz.-jelentettem ki határozottan.Mire bólintott.


*Zayn szemszöge*

Rose kiszaladt könnyes szemekkel a kórteremből. Harry pedig utána.Mire mosolyogva felém tipegett Perrie.
-Mond te teljesen meghibbantál?-néztem rá undorral az arcomon..
-Asszem jobb ha mi most kimegyünk.-szólalt meg Niall.
-Maradtok.-emeltem fel a hangomat.
-MI a baj ?-nézett rám könnyes szemekkel Perrie.
-Talán az hogy 2 hónapja nem is járunk?Hogy elveszettem miattad a barátnőmet akit szeretek!-akadtam ki teljesen.
-Aki nem te vagy.-szólalt meg Liam. Mire bólintottam.
-De Zayn..-nézett rám Perrie.
-Mit nem tudsz azon megérteni,hogy meghibbantál?Mr.Pawley rettentően jó orvos,talán kezeltethetnéd magadat nála.-szólalt meg Daniel.Mire mindenki felnevetett.Kivéve az említett személy.
-Te Rose-al jársz?-akadt meg a lemez Perrie-nel.
-Járt,míg be nem toppantál.-szólalt meg Adam teljes undorral az arcán.Rá emeltem a tekintettem.
-De..Én és Zayn..-akadozott meg a hangja Perrie-nek.
-Istenem.nézett rá a két pici lány Perrie. Oda léptek hozzá.Majd karon fogták és elsétáltak az ajtóig. Viv ránézett a húgomra.Éppen kirakják a kórteremből Perrie-t,és milyen aranyosan.felnevettem.Majd elkalandozott a tekintettem az ablak felé,ahol Harry a karjában fogva Rose-t vitte a folyosón. Liam rám nézett majd egyenesen Harry szemébe,majd szaladt az ajtóhoz.
-HOVA VISZED A HÚGOMAT?-ordítozott Liam.
-Öhm. Atlantába.-szólalt meg Harry,majd kilépett a kórházból.Teljesen lefagytam.
-Jól van szia, Perrie. Éld tovább az életed,Nem vagyunk már rád kíváncsiak.Na pá.-majd egyenesen kirakta Perrie-t a kórteremből a húgom.
-Köszönöm.-suttogtam oda a húgomnak.Meglátta hogy könnyezek.
-Jaj Zayn.-szaladt oda hozzám,majd egyenesen beleugrott az ölembe.Oldalamra fordultam,és a húgom vállát áztatva,sírtam álomba magam.
-Szeretlek Zayn,és Rose is szeret téged,nagyon.-suttogta oda a fülembe Safaa,majd hozzám bújt.

*Danielle szemszöge.*

Zayn-t mindenki most látta egy dolog miatt sírni,és ez az egy dolog, Rose.
-Menjünk ki.-suttogott El,mire mindenki bólogatott.
Mikor kiértünk az ajtón,és magunk után becsuktuk,egymásra néztünk.Arcomat könnyek áztatták.
-Hé,Dani,neked meg mi bajod?-nézett rám Louis.
-Szerinted?Az hogy Zayn mennyire rossz állapotban van,és képzeld el hogy Rose mennyire rosszul lehet.Szerinted ha jól lenne, bujdosna?ELŐLÜNK. Szerinted nem zavarja az,amit kap,bárhol.?Utálta mindig is,ha elítélték.Mi mindent a fejéhez vágtál! Tudod hogy összetört?Az hogy erősnek mutatod magad,vagy az vagy,az két teljesen más dolog.Gondolj bele Louis.Mennyire bántottuk meg a lányt egy hét alatt?Niall leribancozta. Liam nem foglalkozott rendesen vele.Pedig a húga.Nem szóltunk neki Perrie-ről. Louis,abba belegondoltál hogy rajtunk kívül nincsen neki senki? Tudsz te róla valamit is? A saját bátyja nem tud róla semmit !- emeltem fel a hangom,mire mindenki lefagyott amit mondtam.
-Szerinted bennünk nem csalódott?MI voltunk a két legjobb barátnője!.Örülünk ha a szemünkbe néz!Szerinted miért utazik állandóan?Miért van 5 különböző állása?Miért ismeri annyi híresség a lányt?Úgy hogy a világ nem tudja hogy létezik.-néztem rá Louis-ra.
-Létezett.-javított ki El. 
-Pontosan.És Zayn?Néz rá.-mutattam be a kórterem ablakán.-Nézd meg mennyire szereti Rose-t.Valaki látta már lány miatt sírni?Szerintem senki.Egyáltalán látta már valaki sírni?Érzésből?.-néztem körbe a csapatunkon.
-Hagyma szeleteléskor az emberek sírnak.-szólalt meg a pici Adam. Mire rámosolyogtam.
-Hülye,azt nem lehet érzéssel csinálni.-ütötte meg öccsét,Daniel.
-Na.-mutatott közéjük Viv,mire mind a hárman elcsendesedtek.
-És te honnan tudsz ennyi mindent róla?Mintha te éltél volna vele 15 évig.-nézett rám undorral Liam. Teljesen ledöbbentem,pont Liam mondja ezt.
 -Ezt most komolyan kérdezted?Pont te?Tudod..-léptem oda hozzá.-A legnehezebb időszakának a végénél ott voltunk.Mindenről tudtunk,csak tudod,Az a gáz,ha elfelejted 2 év alatt hogy van egy húgod,aki haldoklik.-néztem rá teljes hüvöséggel. Majd felkaptam a táskámat,és kiléptem a kórház hátsó ajtajánál.
Előkaptam a telefonomat és írtam egy sms-t Rose-nak,majd az arcomról letöröltem a könnyeket.
"Rose. Kérlek szépen, tudom hogy most utálsz,de szükségem van rád. Összevesztünk Liammal. Lehet vége.Amint vagy írj és kérlek hívj.Sajnálok mindent..'-Küldtem el az Sms-t a lánynak,majd leintettem egy taxit,és bediktáltam a címet.
"El,a cuccaimra kérlek vigyázz,és hozd haza Londonba.Köszönöm.Szeretlek.Majd írok.♥".-küldtem el neki az sms-t,majd raktam el a telefonom.Kiértünk a reptérre.
Ilyenkor,minden lány arról álmodozik,hogy a hőn szeretett hercege eljön érte, és bocsánatért könyörög,majd Boldogan élnek,míg meg nem halnak. Álmomban.Ez itt a valóság.Itt nem jön el érted a szőke herceg,ha egyáltalán van még szőke herceged,és egyedül mész haza a repülőn Londonba.

*El szemszöge.*

Mikor Dani kisétált az ajtón,mindenki őt nézte.
Kis idő múlva a telefonom rezegni kezdett.Sms-t,kaptam Danielle-től.
"El,a cuccaimra kérlek vigyázz,és hozd haza Londonba.Köszönöm.Szeretlek.Majd írok.♥".-olvastam magamban,mire rápillantottam Liamra.
-Gratulálok.Nem csak a húgodat,hanem a saját barátnődet is eltolod magadtól.-néztem mélyen a szemébe.Majd telefonáltam.
-Most mit csinálsz?-nézett rám Lou.
-Elintézem hogy ne engedjék felszállni Dani-t a repülőre.Nem engedem összetörni egy balfasz miatt.-szóltam oda Lou-nak. Majd elsétáltam tőlük.

*Louis szemszöge.*

-Hát ezt elbasztad Liam.-szólaltam meg hirtelen.Mire rám nézett könnyes szemekkel.
-De minden megoldódik.-mosolyodtam el,mire a vállamnak dőlt.
-Liam,nyugi.Én hoztam haza,beszéltem vele.Még mérges,mert rosszul esett pont tőlünk ez az egész neki.De rátok nem haragszik.Csak rám meg Louis-ra.-mondta Niall.Mire én elhúztam a számat.
Safaa lépett ki az ajtón sírva.
-Kicsi lány mi történt?-néztem rá,majd felkaptam az ölembe.
-Zayn sír.Rettentően.Tényleg szereti Rose-t,és Rose is nagyon szereti a bátyámat.De ezek elfognak mindent rontani,és nem fognak együtt lenni,és nem lesznek boldogok.-potyogott a könnye kicsi lánynak,mire megöleltem.
-Hé,ez nem igaz!.Együtt lesznek boldogok,ha ők nem is,mi össze fogjuk őket hozni.-mosolygott Niall a lányra,majd Liam is bólogatott.
-Biztos.-suttogtam a lánynak.Mire ránk mosolygott.

*Rose szemszöge.*

MIkor leszálltunk Londonba a gépről,rengetegen láttak meg,és szegény Harry-t támadták le.De idejében megtaláltuk a kocsinkat,és ültünk be.
-Húh,na szóval akkor indulás.-nevetett fel,majd puszilt arcon,mire az anyósülésen hátra dőltem.
Rá mosolyogtam.
-Felhívnád Gemmát?és tartanád a fülemhez?-nézett rám,mire a zsebéből kikotorásztam a telefont,és kerestem a kapcsolatok között a G betűt.Harry felnevetett.
-K-betűnél keress olyat hogy "Kicsi".-Mire felnevettem és tárcsázni kezdtem.
-Szia tesó,csak annyi hogy szólj anyának hogy most indulunk Londonból,pici lánnyal.Ja,igen,és mielőtt túlkomplikálná,Zayn barátnője.-mire egyszerre felnevettek.Majd elhallgattak de felnevettem.
-Na szia kicsi.-tolta el a telefont a fülétől,mire én kinyomtam.
-Aludj,nyugodtan.Vagy még 4 óra az út.-mosolygott,rám,majd puszilt hajon.
-Szólsz ha fáradt vagy?Akkor vezeték én.-ajánlottam fel,mire rám mosolygott és bólintott.Majd én lassacskán álomba szenderültem.
Arra keltem mikor a kocsi megáll,és Harry le állítja a motort.Kinyitottam a szemem és már sötét volt.A kocsi a ház előtt állt meg,mire rám nézett Harry.
-Na gyere hercegnő,kiszállás,megérkeztünk.-nevetett fel,majd pattant ki a kocsiból,és kerülte meg az autót előröl.
-Anya,Harry felnőtt! A pici fiad felnőtt lett! Kinyitotta a lánynak az ajtót.-nevetett fel Gemma, majd szaladt be,gondolom az anyjáért.
-Még most sem hiszem el,hogy Gemma a nővérem.Sokkal gyerekesebb.-durcizott be,mire felnevettem és megpusziltam az arcát.
-Köszönöm.-nevettem fel.Majd Gemmával egyszerre egymásra néztünk. Megfagyott bennem a vér.Rá pislogtam Harry-re,majd Gemmára.
Harry a kezét előttem, Anne pedig Gemma előtt lengette.Mind a kettőnknek egyszerre lett könnyes a szeme.Majd Gemma rohan felém,és nekem vágódik.
-Pici.-ölelgetett meg Gemma.
-Szia Husi.-ölelgettem meg,mire Gemma megpörgetett és hajon puszilt.
-Ide értek Harry-ék?-rohant ki az ajtón Robin,Harry nevelőapja.Mire meglátott.
-Pici.-csillant fel a szeme Robin-nak. Majd szaladt oda hozzám,és megölelgetett.
-Te vagy akkor a mi kis picink.-nevetett Anne, majd megölelgetett ő is.
-Fiam,ne legyél le fagyva.-nevetett fel és ütötte meg a vállát Harrynek. Aki engem figyelt. Rá mosolyogtam.
-Vele voltam Olaszba.Ő csinálta rólam a képeket,és ő vele szoktam éjszakákat át skypelni.-nevetett fel Gemma,majd ölelgetett meg.
-Az a kép még meg van a telefonomon.-néztem rá,majd mutattam Harry felé a telefonomat,rám mosolygott.
-Menjünk be kész a kaja,Harry anya a kedvencedet csinálta.Bibi.-nevetett fel Gemma.-De utána elmegyünk bulizni.-csillogott fel a szem a lánynak. Harry eldobta a cuccait a kezéből és be szaladt a házba.Felnevettünk.
Vacsora után,Gemma felszaladt a szobájába készülödni.
-Csináltam helyet Harry szobájában neked,Fiam te pedig költözöl a vendégszobába.-mosolygott rá Anne a fiára.
-Szerintem el leszünk mi ketten is egy szobában.Harry remélhetőleg nem harap.-nevettem fel,mire Harry-nek is jobb kedve lett.
-Ahogy akarjátok fiatalok.-nevetett fel Robin,majd áttelepedett a konyhába.
Harry karon fogott és felvezetett a szobájába.
Mikor beléptem,megcsapott Harry jellegzetes fiú illata.Körbe néztem a szobába. Harry gyerekkori képei,rendezetlen szoba,ruha kupac.Átlagos srác szobája,aki ha hazaér,nem egy világsztár,hanem a család egyetlen kisfia.El mosolyodtam.
-Ha gondolod.. átpakolhatunk a vendégbe.-nézett rám Harry,mire a fejemet ráztam.
-Tetszik a szobád.Olyan te vagy..-mosolyogtam még mindig..Majd elkezdtem a körbe nézni a szobát.
-Tudod,Gemmán és Anyán kívül,te jársz most a szobámban.-nézett rám.-Louis járt még itt,egyszer.-gondolkozott el.
-Akkor ezt megtisztelésnek veszem hogy a Nagy Harry Styles szobájában lehetek.Sőt megérinthetem az ágyát.Szerinted ha felszedek a sarokból azonosítatlan dolgaidat, esetleg a porcicáidat a sarokból,mennyiért kelnének el az Ebay-en?-Néztem rá ,és változtattam el a hangom.Majs el röhögtük magunkat. Harry nevetése közben felém lépkedett.   Majd Rám borult,én pedig az ágyára.
-Huhú. Mik lesznek itt még.-röhögött az ajtóból Gemma,mire szétrebbentünk. Harry a földre érkezett.Felnevettünk.
-Te nem azért csajszi,de nem öltözni indultál?-néztem rá kérdőn,mire piros lett.
-Nincs mit felvennem.-motyogott maga elé.
-Akkor értem jöttél.-nevettem, majd tápászkodtam fel az ágyból és magam után húzva hoztam Gemmát.
-Mi volt ez a drágalátos öcsémmel?-kérdezte a gardrób előtt állva.
-Már mint az?Semmi.Nem engedte hogy eladjam az Ebay-en a porcicáit a szobája sarkaiból..-röhögtem el magam. 
-Aha.-nevetett Gemma.-De mi volt az az ágytorna?-röhögött tovább Gemma.
-Kérdezd az öcsédet.Rám vetette magát.-nevettem fel,majd kikapkodtam Gemma szekrényéből a bulihoz illő ruhákat,majd a kezébe nyomtam.Felcsillant Gemma szeme.
-Úristen.Nekem ilyenem is van.-nevetett fel Gem. Rámosolyodtam.
-Használhatom nálad a fürdőt?Nehéz lenne Harry-ébe. Tulajdonképen szerintem semmit nem hozott a mi kis sztárocskánk.-nevetett fel.
-Használd nyugodtan,a barmot meg megkérdezem.-nevetett fel.
-NAGY.-ordított egyet az ajtóban.Az az napi ruháimat levettem magamról,és a törölközőt amit Gem adott magamra csavartam.
-Kissé rövidek a törölközőid nem gondolod?-néztem rá Gemmára.Gemma felnevetett.
-Mondjad kicsi.-jelent meg az ajtóban Harry. Gemma piros lett helyettem is. Harry végig mért.
-Styles,viselkedj.-morogtam oda Harry-nek,aki abbahagyta a lábam nézegetését.
-Mond kicsi.-szólt  oda Gemmához,de még mindig engem nézett.
-Öcsi,elég.Hol a bőrönd amit hoztál a kis csajszinak?-kérdezte Gem a srácot.
-Ú a francba.-nyelt egyet Harry. Elfelejtette.
-Te nyertél pici,de legközelebb én fogok.-nézett mélyen a szemembe,majd lépett ki a saját szobájából Gemma. Harry-vel egyszerre röhögtünk fel.
-Mentem fürdeni.Sipirc.-mutattam az ajtó felé Harry-nek. Mire Harry feltette maga elé a kezét,és felém lépkedett.
-Miben sántikálsz?-néztem rá,mire ő vállat vont.
-Max. ebbe.-majd adott az orrom hegyére egy puszit.Felnevettem.
-Najó hagylak fürdeni,szobánkba várlak.-nevetett fel,majd lépett ki ő is a szobából. A telefonommal beléptem a fürdőbe.Megnéztem mennyi az idő.19.10.1 új üzenet.Dani.Megnyitottam.
"Rose. Kérlek szépen, tudom hogy most utálsz,de szükségem van rád. Összevesztünk Liammal. Lehet vége.Amint vagy írj és kérlek hívj.Sajnálok mindent..'
-Istenem Liam.-motyogtam az orrom alatt,majd a vizet elkezdtem engedni a kádba.Beleültem,és tárcsáztam Danit.
*csörög..csörög..csörög..*
-Rose?-szipogott bele Dani a telefonba.
-Mit csinált az a barom bátyám?-kérdeztem tőle.
-Összevesztünk,rajtad.-motyogott Dani.
-Mert hogy?-kérdeztem meglepődve a telefonba.
-Mert hogy Zayn teljesen ki van,eszik sír és alszik.Semmi mást nem csinál. Safaa sem tud mit tenni.Csak a neved hajtogatja.Mint egy rossz kazetta.-Erre elmosolyodtam.-Mérges voltam és elindítottam egy lavinát.-motyogott Dani a telefonba.
-Mégpedig?-kérdeztem tőle.
-Most mindenki összeveszett mindenkivel.Miattam.-sírta el magát Dani.
-Jaj dehogy is,ez miattam van,de hogy megnyugodjon Liam,felhívom,és a többieket is.-Erre a mondatomra nyitodott a fürdő ajtó,és Harry lépett be rajta,szeme előtt eltakart kézzel.
-HARRY STYLES! AZONNAL VISZED KI A FORMÁS KIS HÁTSÓ SEGGED A FÜRDŐBŐL,MIKOR ÉPP FÜRDŐK!-kiabáltam el magamat.Majd Harry felnevetett.Mázlista voltam,hogy rengeteg habbal fürödtem és nem látszódott ki semmim a víz alól. Harry elvette magát,majd odajött hozzám és arcon puszilt.Amit szerintem a telefonba is hallani lehetett.
-Juj,puszilom Danit.-mosolygott rám , majd adott a hajamra egy puszit.
-Nem fogsz bevágodni ezzel nálam.-röhögtem el magam.Mire Harry feltápászkodott a kád mellől és ki slisszolt a fürdőből.
-Na szóval itt vagyok.-beszéltem bele a telefonba.
-LIA ROSE PAYNE. Mi volt ez az egész?Hol vagy? Hol van Harry? Milyen fürdő? Hol fürdesz? Hova ment be hozzád Harry?Mi volt az a hülye cuppanós hang?-tette fel sorjában a kérdéseket.
-Rose fiúval van?-hallottam egy hangot a telefonba.El volt.
-Dani meg ne szólalj.-suttogtam a telefonban.
-Dani,milyen fiúval van Rose?-hangoskodott El.
-Fiúval van Rose?-kérdezték a fiúk.
-Bravo lányok.-motyogtam a telefonba,és már majdnem sírtam.
-Rose,Rose,Rose.-kezdtek el szólongatni.
-Fiúval vagy?Ki a srác? Mi lesz Zayn-nel?-kiabálták a telefonba,de én csak sírtam,pityeregtem.
A telefonom kiesett a kezemből,láttam hogy a fürdőszoba ajtaja nyílik ,de utána minden sötétség lesz.

*Harry szemszöge.*

Mikor Rose-tól kijöttem a fürdőből,tudtam hogy valakivel telefonál,és gondoltam hogy Dani-val,mivel Liam írt sms-t,hogy szüksége van a húgára.
Hallgatózni kezdtem az ajtón keresztül.Hallottam ahogy kiabálnak a telefonba,és talán pityergést?.
Benyitottam.Láttam ahogy a fal fehér lány reszket a vízbe ,és a szeméből folyik a könny, hogy kiesik a telefon a kezéből és egy másodperc alatt elmerül a habok között.Utána kaptam.A szeme be volt csukva,ütögetni kezdtem az arcát.
-Rose,Rose,Rose.-próbáltam keltegetni,de semmi siker.Mellőlem elvettem a törölközőt a lányt pedig kikaptam a vízből,és beletekertem.Annyira gyorsan történt minden.Időm sem volt volna megnézni a lányt,de nem is nagyon az számított most.
-Rose,pici.-sss.-próbáltam nyugtatni,nehogy rohama legyen, öntöttem az arcára egy kis vízet,hát ha felébred.
Köhögni kezdett,ami átalakult hörgéssé.
-Az istenbe.-morogtam,majd kaptam fel a lányt a kezemben,és szaladtam ki vele a fürdőből.
-GEMMA.-ordítottam olyan hangosan hogy az egész házba lehetett hallani.
-Mi az öcsi?-nézett rám a földszintről,majd a kezembe meglátta Rose-t.-Úristen.-szaladt fel a lépcsőn.
A lány egyre jobban elkezdett hörögni.
-Ss.-Itt vagyok,nyugi pici.-adtam egy puszit a  tűzforró homlokára.
Gemma megijedt,és pityeregni kezdett.Robin jelent meg a földszint ajtaján.
-Harry,mi az Istent kiabálsz.?-kérdezte tőlem.
-Most pont leszarlak Rob.-akadtam ki, majd szaladtam be a szobámba hogy leraktam Rose-t.
-Gem,hozd fel minél előbb az orvosi táskát.-szóltam oda neki,aki már rohant is ki.
Hallottam ahogy anya kérdezi Gemmát, hogy mi történik.
Majd Gemmával megjelenik Anya és Rob is az ajtónkba.
-Tessék. - pityergett Gemma.
Az orvosi táskában megtaláltam az injekciót és a nyugtató pirulákat. A címkét megismertem,ezt szedi Rose is. Gyorsan lenyelettem vele a pirulákat,majd az injekciót pedig be szúrtam neki,ott ahol egy héttel ezelőtt is a lányok. Próbáltam nem ideges lenni, de nem ment. Rose hörgései kezdtek csillapodni,majd adtam egy puszit a homlokára.Felálltam és kisétáltam a konyhába vizért. Anyu tátott szájjal követett. 
-Anya most fogd be a füled,ezt nem is hallod.-szóltam oda neki.Mire kérdőn rám nézett.
Előkaptam a telefonomat és hívni kezdtem a csapatot.
-Igen? Harry te vagy az?-szólalt bele Dani.
-Hangosítsd ki.-emeltem fel a hangom.
-Harry?-szólaltak bele a telefonba a fiúk.
Gratulálok az eszetekhez.Kurva sok van.Örülhettek, Rose majdnem belefulladt egy kád vízbe,én szedtem ki belőle! Elájult és rohama lett,MIATTATOK!.Örültök?Most aztán fiúval van.Majdnem újraélesztette egy helyes kis mentő fiúcska. Csak kár hogy rohadtul szerelmes Zayn-be.Hol van ilyenkor az eszetek?Normálisak vagytok?-kérdeztem tőlük ordítva.
-Hogy lehettek fiúk ekkora faszok?És pont ezt várja el a bátyától ugye Liam?-szóltam bele a telefonba.
-Vagy hogy éppen a sajtó miatt leribancozod Niall,mikor szegény lány nem tehet róla!-kiabáltam bele a telefonba.
-Vagy hogy mindennek lehordod,és kinyilvánítod a véleményünket a szemébe,az is pletykák miatt,vagy hogy is volt Louis?-ordítottam a telefonba.
-Gratulálok,majd ha még így kiakarjátok nyírni szegényt,szóljatok már neki előre.-morogtam a telefonba,majd letettem.
Leültem a konyhakőre,és gondolkoztam. Anya elsétált hozzám,majd leült mellém.
-Én nem értettem ezt az egészet,de ahogy Rose-t odafent nyugtattad  és beadtad neki a gyógyszereket..Mint ha csináltad volna.-szólalt meg anya mellettem.
-Kapszulákat már nyelettem le vele..-szólaltam meg.
-De az injekciót először adtam be neki.-gondolkoztam el.Anya megölelt.
-Büszke vagyok rád.-puszilt arcon.
-Hazz.Rose felkelt,és folyamatosan hány.-remegett meg a hangja Gemmának.
-Bocs anya.-pusziltam bele a hajába,majd rohantam fel a lányhoz a fürdőszobába.
Leguggoltam mellé,majd a haját tartottam.
-Nyugi,pici.-pusziltam meg a vállát.
Felemelkedtem egy pohár vízért,majd a kezébe nyomtam.Amint beleivott,Rose újra hányni kezdett.
Mikor  már nem volt Rose a wc felé görnyedve, odadöntöttem a fejét a csempéhez. Felemelkedtem mellőle,és egy ruha darabot bevizeztem,majd a homlokára helyeztem.
-Jobb?-kérdeztem mire csak egy bólogatással válaszolt.
-Hozok ruhát neked.- majd hajon pusziltam.Felkeltem,majd nagy léptekkel kirohantam a szekrényemhez,és egy nagy pólót előszedtem neki éjszakára.Majd beléptem a fürdőbe,és Rose-hoz szaladtam,aki újra a WC előtt görnyedt.Megfogtam a haját,majd majd leültettem a hideg csempéhez.
-Ne vigyelek be inkább a kórházba?-néztem a szemeibe,mire megrémült.
-Vedd úgy hogy nem mondtam semmit.-simogattam el az arcából a haját.
-Most már jobb?-mire bólogatott.
-Hoztam neked pólót.-suttogtam a hajába.-Gyere átvesszük.-ültem a háta mögé,majd az ajtó nyílt,és Rob jött be vele..
-Hazz,Liam keress telefonon.-majd tátotta el a száját.
-Nem érek rá,nem látod mit csinálok?Majd visszahívom.-szóltam oda neki nyersen.
-Fiam,majd Harry később visszahív.Épp vetkőzteti Rose-t.-szólalt bele Rob a telefonba.
-Hogy mit csinál?-ordított a telefonba Liam.
-Nyomd  ki.-szóltam oda,majd Rose-ról lecsavartam a törölközőt,és feladtam rá a pólót. 
Fel emeltem a lányt,majd felülettem a pultra.Megmostam az arcát,és a haját áttöröltem.Míg ő átkarolt.
-Nyugi Rose. Mindjárt alszol.-suttogtam a fülébe,majd kaptam fel és kiszaladtam a a fürdőből,egyenesen be a szobámba,és raktam le az ágyamra.
Betakargattam,majd adtam egy puszit a homlokára.Lefeküdtem mellé,majd rám nézett a nagy szemeivel.
-Köszönöm,Harry.-tátogta el,mire én megpusziltam a homlokát és simogatni kezdtem.
Elaludt.
Kisétáltam a szobából,és mentem le a konyhába.Öntöttem magamnak vizet,majd a telefonomat kezdtem el nyomogatni.Fel léptem twiterre,ami pörgött mint állat.
Gemma_Styles: Nekem van a világ legjobb testvére.<3.
Elmosolydtam,majd válaszoltam rá.
Harry_Styles.:<33.
Anyut még a házba megkerestem és nyomtam a homlokára egy puszit.
-Szerintem megyek aludni én is. Jó éjt anyu.-majd felsétáltam a szobámba.A Telefonomat megnéztem.47 nem fogadott hívás Liamtől.
" Semmi baja a húgodnak.Majd holnap hívunk.Jó éjt.".-írtam el az Sms-t,Liamnak.
Majd álomra hajtottam a fejem.
Reggel mocorgásra és tányér csörömpölésre keltem.Oldalra pillantottam,és Rose-nak hűlt helyét találtam. Felkapkodtam az első ruháimat,ami a kezembe akadtak és lesétáltam a földszintre,majd ki a hátsó kertbe,ahol megterített asztalnál ült a családom,és Rose mosolygott rám,majd biccentett a fejével hogy üljek le mellé.
-Rose csinálta.-mosolygott Gemma.Mire ránéztem a lányra.
-Egyél.-nevetett fel.Mire leültem a székre és falni kezdtem Rose csinált reggeliét.
-Ez isteni.-néztem rá Rose-ra,aki csak mosolygott.
Twitter: Lia_Rose.P: Mintatestvérek.<3.~Mindig számíthatok
rájuk,és ezt nagyon köszönöm nekik.!!!<3.
40 perc múlva már üres asztallal és teli hassal ültünk a kertünkbe.Gemma az én ölemben üldögélt,Rose pedig anyuékkal beszélgetett. Rose felém fordult mosolygott majd lefotózott minket.Pötyögött valamit rajta,majd letette az asztalra.
A következő pillanatban csörögni kezdett Rose telefonja.
-Hogy téged mindig keresnek.Már megszoktam hogy Harry-t igen,de hogy már te is kezded.Szörnyű.-nevetett fel Gemma,mire rámosolyogtunk Rose-al közösen.
-Rejtett szám.-motyogott Rose,mire vállat vont és felvette.
-Igen?Itt Rose.-beszélt bele a telefonba a lány.Majd hosszasan nézett egy pontot,mire a könnyek szöktek a szemébe.
Anyának intettem hogy menjenek be,mi meg odaugrottunk Rose mellé. Rose rázta a fejét.
-Rendben..-akadozott meg a hangja a lánynak.-szia.-szólt bele majd nyomta ki a telefont,és dobta el,ami földhöz csapódott. Rose folyamatosan csak sírt.
-Rose pici mi történt?-kérdezte tőle Gemma,majd simogatta meg az arcát a lánynak.
-Za.-akadozott meg a hangja..-Zayn..-még jobban sírt Rose.
-Mi történt Zayn-nel?-néztem rá  lányra,aki a fejét rázta.
-Mit csinált Zayn?-lettem ideges.A lány rám pillantott,letörölte az arcát majd kihúzta magát.
-Kidobott.-szólalt meg rekedtes hangján Rose,majd a nagy barna szemeiből óriási könnyek szöktek ki. 

     


4 megjegyzés:

  1. Imádom a blogod.*-*
    Olyan aranyos Harry.*-*

    VálaszTörlés
  2. Ez az egyik kedvenc blogom,nagyon jól írsz :)
    Várom a kövit!!!!!!
    mikor lesz majd rész??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aranyos vagy:).Köszönöm.
      Nem tudom mert elég kevés az oldal nézettsége.:|.
      és most lett 1 nem tetszik..:|.

      Törlés