28.rész.-"Utálom mikor átcsesznek."

Hoztam a következő részt:,remélem elég gyorsan:)
Jó olvasást,meg ilyenek:) xx.
(zene)
*Rose szemszöge.*

Reggel a napfény világította meg az arcomat.Mosolyogva ébredtem fel,és nyitottam ki a szememet.Magamon éreztem Zayn erős kezét,ahogy fogja a derekamat,és ölel.Megfordultam,és Zayn szuszogását hallgattam a nyakamba.Boldog voltam.Átnyúltam a fényképezőgépért,és fotóztam le a mellettem alvó Zayn-t.A fényképezőgépet oldalra tettem,és feküdtem vissza Zayn karjai közé. Elmosolyodtam.Lecsuktam a
szemem,és a múlt éjszakára gondoltam.Nem hittem el,hogy lehet valaki ennyire tökéletes.

-Jó reggelt gyönyörűm..-hallottam meg egy hangot,magam mellet.Kinyitottam óvatosan a szemem,és ránéztem.Ő engem figyelt,nagy barna álmoskás szemekkel,és szólalt meg suttogva rekedtes hangon.

-Mi a baj?.-suttogta,és törölte le a szemem sarkából kifolyó könnycseppet.

-Gondolkoztam.-suttogtam mosolyogva.Zayn felemelkedett,és engem figyelt továbbra is.Várta hogy folytassam.

-Hogy lehetsz ennyire tökéletes.-suttogtam,és pirultam el. Elbújtam a takaró alá.A srác felettem felnevetett,és be bújt mellém a takaró alá.

-Hogy aludtál?.-kérdezte a takaró alatt, duruzsolva a fülembe..

-Tökéletesen.Minden reggel így akarok felkelni.-suttogtam,mire mosolyogva orron puszilt.

-Sajnálom,hogy vége van.-suttogta Zayn.Megráztam a fejem.

-Otthon folytatjuk.-beszéltem halkan.Felkacagott hangosan,majd nevetve csókolt meg.Imádtam a nevetését.Annyira aranyos volt,és elbűvölő,még ha fiú nevetés is.

-Mikor megy a gép?.-kérdeztem,mosolyogva,és szedtem le a takarót rólunk.Elfogyott a levegő.

-Kettő.-Este hét fele leszünk Londonba.-suttogta.Bólogattam,mire Zayn a kezével simogatta az arcomat.

-Itt fogunk ragadni.-suttogtam.Nagy nehezen felültem az ágyba,és az egyik kezemmel a takarót magam elé fogtam.Elfelejtettem,hogy Zayn leszedte az éjszaka rólam a ruhát.Zayn még mindig szorosan magához húzott.Felnevettem.

-Zayn,nem szaladok el.-beszéltem hozzá,mire kis kínlódással eleresztett.Körbenéztem a szobába.Akkora kupi volt.Felkacagtam.

-Merre dobtad a sötétben a pólódat?.-kérdeztem a srácot,mire ő mellém fel ült az ágyban.

-Ó megtaláltam.-nevettem fel,és a takarót magammal húzva nyúltam el az éjjeli szekrényen lévő lámpa felé,amin a póló lógott.Felkaptam magamra,és e közben leestem az ágyról.Zayn utánam nyúlt.Felnevettem,mikor Zayn is lecsúszott róla,egyenesen rám.Együtt, nevetve keltünk fel a földről.

Zayn felkapta a bokszerét,majd kapkodott a bőröndbe,és sétált ki a hálóból.

Mosolyogva visszadőltem az óriási franciaágyba.

Később a bőröndbe kotorászva pakoltam,és tettem rendet már felöltözve a szobába.Elsétáltam a fürdőig,és ott tettem el a dolgainkat.

1 óra múlva már a bőröndök a lakosztály előtt álltak,és a poggyász fiúk vitték le a kocsiba a cuccainkat.
-Ú,várj.-suttogta Zayn,mire mosolyogva megfordultam.Zayn addigra egy anyag karkötőt tett a kezemre,amin egy apró Z betű lógott.
-Egy apró emlék.-suttogta,és mutatta az ő csuklóját felém.A srác kézfején ugyanolyan karkötő lógott,csak R betűvel.Elmosolyodtam,és szájon pusziltam. Felkaptam a táskám,és Zayn-el együtt mosolyogva léptünk ki a lakosztályból.A liftben a liftes nagyokat nyelt Zayn miatt,ami nem csak nekem,még Zayn-nek is furcsa volt.

*Zayn szemszöge.*

A hotelból kijutás sem egy álom volt,és a reptér sem. Rose-n látszott,hogy nagyon zavarja a sikítozó tömeg,és a lányok hada.Fél tőlük.
-Nyugi hercegnő,nézd ott a magánrepülő.-mutattam a hozzám bújt lánynak.
A lány végig kísérte a szemével a leszálló magánrepülőt.
-Ez az a repülő,amelyikkel én is jöttem?.-kérdezte tőlem halkan.Bólogattam.-Azzal a személyzettel,akivel én jöttem?.-csillogott fel a lány szeme.Vállat rántottam.
-Tudtommal.Úgy lett kérve.-beszéltem,mire Rose arca mosolyra húzódott.
-Nicole és Gaby.-mosolygott,mikor leszállt a személyzet a magánrepülőről. Rose összekulcsolta a kezünket,mire hajon pusziltam.Elmosolyodott,és sikítozásokat hallottunk.A lányok azért sikítanak,mert felszállunk a gépre?Ez egyre ijesztőbb. Lassan 2 éve.
-Úristen.-esett le a szőke hajú lány álla,mikor meglátott minket,és a mellette lévő lány álla is leesett. Rose óvatosan odalépett eléjük,majd csukta be a szájukat.A lányok elmosolyodtak,és hirtelen megölelték a lányt.
-Nem nőies.-suttogta Rose,és újra becsukta a szőke hajú lány száját.Elmosolyodtam azon,mennyire lefagytak.
-Gyertek.-suttogta a barna hajú és tolt be minket a repülőre.A repülő pár percen belül elindult.A lány leakart mellém ülni,de én hirtelen az ölembe húztam.Felnevetett aranyosan,majd a hajamba túrt.Utáltam,de ő más volt..A lány felnevetett az ölembe,és hozzám szólt.
-A lányok azt szeretnék megkérdezni,hogy lehet e képet,és aláírást.Meg ölelést.-mosolygott Rose az ölembe,és ült oldalra. A két lánnyal elintéztem az örömüket.Aranyosak voltak,hogy egy idősek lehettek Rose-al,de úgy viselkedtek mint a 13 évesek.
-Elrabolhatjuk?.-kérdezte a szőke hajú lány,szerintem Nicole,és mutatott Rose-ra.
-Persze.-mosolyogtam,és nevettem fel,mikor óriási sebességgel húzták a repülő végébe a lányt.
A telefonomat nyomogattam,mikor 2 óra elteltével a barna hajú lány kiszaladt Rose táskájáért,nézett rám dühösen,és szaladt vissza. A lány után léptem.
-Rose...Zayn az,ki kell nyitnom.Kötelező.-suttogta a barna hajú lány.Megismertem a hangját,még ajtón keresztül is.
-Majd én elintézem.-szólalt meg a másik lány.
Kinyitotta előttem az ajtót,mire megláttam a gyönyörűséget a földön ülve,sírva,és összegubózva. A lány rám nézett,és csak úgy nyelte a könnyeit.Nem tudtam mi történik.Be akartam lépni,de a szőke hajú lány rám csapta az ajtót.
-Engedjetek be.-kérleltem őket,de ők nem engedelmeskedtek.
-Faszfej vagy.-szólalt meg a szőke hajú lány ajtón keresztül.-Örülj,ha Rose ki megy.-kontrázott rá a barna hajú lány.
-Mit tettem?.-kezdtem ideges lenni,és féltem,hogy megint elvesztem a lányt.Leültem az ajtó elé,és vártam őket.Hallottam,ahogy Rose sírdogál,hogy a lányok nyugtatgatják,és engem szidnak.Imádtam,hogy a repülőn nem lehetett telefonálni. Rose valahogy megoldotta.Nem hallottam mit vagy kivel beszél.Ideges voltam.
Nem vettem észre,hogy Londonba érkeztünk,és éreztem magam alatt,ahogy a kerekek leértek a földre,és azon gurultak.Hátul álltunk meg,rajongó mentesen.Az ajtó kinyílt,és Rose lépett ki rajta,még mindig sírva.Gyönyörűen volt felöltözve,kisminkelve.Haja pedig egy laza copfba volt kötve.
-Utálom,mikor átcsesznek.-sírt,majd lépett át rajtam,felkapkodta a cuccát,és rohant le a repülőről.
-Mit csináltam?.-könnyeztem a két lány előtt.Ők kifújták a levegőt,és a szőke hajú lány válaszolt.
-Baromkám,állítólag eljegyezted Perrie-t.A kis csaj,előbb kérte fel Rose-t,koszorúslánynak az esküvőtökön.-morgott mire meglepődöttségtől ki pattant a szemem.
-MIT CSINÁLTAM?.-akadtam ki,és álltam fel.A cuccokat addigra már lepakolták a repülőről.
-Mondtam,hogy kamu.Fuss Rose után,talán még utoléred.-beszélt a barna hajú lány,majd a cuccaimat a kezembe nyomta.
-Köszönök lányok mindent.-beszéltem,majd intettem,és szaladtam lefele a repülőről,a lány után.
Akkor láttam,ahogy a lány szaladt egy fekete autóhoz,ahol a vezetőülésből kiszállnak,és a lány-t megölelik.
-Rose.-kiabáltam,mire rám kapták a fejüket.Könnyeztem,és szaladtam a lány után.Ő már a kocsiban ült,és a sötétített ablak miatt nem láttam,kivel hajtott el.A rajongók észrevettek,mire a kért kocsit megláttam,ahogy pakolják a bőröndöket.. Rohantam az autóhoz,a rajongók meg próbáltak elérni.A sofőrt félrelökve szálltam a kocsi vezetőülés részébe,majd hajtottam el,mielőtt a lányok körbe vesznek.Sírtam,és úgy vezettem. Hirtelen tárcsázni kezdtem egy számot..

*Orsy szemszöge.*

-Mindjárt hazaérnek Zayn-ék.-kuncogott mellettem Safaa. El vigyorodtunk.A telefonom csörögni kezdett az étkezőbe,mikor Mac megszólalt.
-Orsy.-kiabált Mac,de valami furcsát hallottam a hangjába.Odaléptem a csörgő telefonhoz,amit Mac tartott felém. Éreztem a pillantásokat a hátamon.Megláttam Zayn nevét a képernyőn.
-Ó-ó.-beszéltem,és vettem fel a telefont,felültem az asztalra,hogy Mac is hallja.
-Igen?.-szóltam a telefonba.Hallottam,ahogy valaki sír a telefonba.
-Orsy. Mond hogy Rose hazaért.-beszélt a telefonba olyan halkan és morgós hangon,hogy én megijedtem.
-Ő sajnálom,de nem.Veled kellene lenni.-beszéltem,és ugrottam le az asztalról.Ránéztem Mac-re.Tudta,hogy baj van.
-Zayn,mi történt?.-suttogtam erőteljesen.A többiek odagyűltek az étkezőbe.
-Rose..Rose.-suttogott,és akadozott meg a hangja.
-Zayn.-keltem ki magamból.-Eddig értem.-szóltam el magam,mire a többiek engem néztek.
-Rose elhajtott egy fekete autóval.Megint kavarás van. Perrie valahogy felhívta Rose-t a repülőn,hogy lesz e koszorúslány.-beszélt Zayn,mire Mac döbbenten rám nézett.
-Milyen koszorús lány?Hol?Zayn beszélj érthetőbben.-akadtam ki,mire a srácok jöttek felém.Leinettem őket.
-Rose-nak Perrie azt mondta,hogy én eljegyeztem.-kiabált a telefonba sírva,mire szerintem még a szomszéd utcában is hallották.
-Hol van Rose?.-vette át a telefont a kezemből Mac a telefont.
-Nem tudom..-beszélt Zayn akadozva.-Elszaladt,és eljött érte egy fekete autó.-sírt Zayn.
-Gyere haza.-kiabáltam a telefonba,majd szaladtam Mr.Payne irodája felé.
Mr.Payne bent dolgozott,Zayn apjával.Berontottam,mire felkapták a fejüket. Mr.Payne-t a székkel oldalra toltam,és pötyögtem a gépbe.
-Orsy,te mit csinálsz?.-kérdezte Mr.Payne.
-Jó,Zayn gyere haza.Együtt kitalálunk valamit.-beszélt Mac,mire a két apuka az irodába bejövő srácra figyelt,és az utána loholó csapatra.
-Megvan.-beszéltem Mac-nek,hogy megtaláltam Rose-t a telefonja lenyomozása közben..-A luxus rész másik oldalán kocsikázik. Eltűnt.-beszéltem,majd frissítettem a gépet,hátha lefagyott. Mr.Payne-nek leesett,hogy gáz van. Mac átnyújtotta a telefont.
-Hol vagy?.-kérdeztem a srácot.

-A kanyarnál.-suttogta Zayn. Ledobtam a földre a telefont,majd szaladtam ki a házból. A srác akkor jött egy fekete autóval.Hirtelen megállt,kinyitottam az ajtót.Megláttam a srácot,ahogy az egész feje piros a dühtől és a sírástól.
-Mindent elbasztam.-beszélt Zayn,és sírva rázta a fejét.Beleültem az ölébe.
-Nem,ez nem a te hibád.Ez a lotyó hibája. Jövő héten már csak 3 tagú lesz a LM.-beszéltem,mire ő megrázta a fejét.Ennyire még nem láttam összetörni.Beleverte a fejét a kormányba.
-Hé.-emeltem fel a fejét,de ő kapaszkodott,és sírt.Ránéztem a többiekre,ők pedig szaladtak hozzánk.

*Rose szemszöge.*

-Figyelj kicsi.-szólalt meg Ellie,és simogatta meg a karomat Adam mellett.-Biztos,hogy kamu.-törölte le az arcomról a könnyeket.
-Az a csaj nem normális.-kontrázott rá Rita,és leült Adam mellé.
-Nézz csak rá.-forgatta meg a szemét,Eliot. Elmosolyodtam.

Twitter :Lia_Rose.P:
Szeretlek titeket skacok.<3

-Tudom mit csinálunk.-világosodott meg Adam.
-Calvin Harris színre lép?.-nevettek fel a többiek.
-Pontosan.-kacsintott,majd karon fogott.-Csajok öltözzetek.Szétcsapjuk magunkat.-beszélt Adam.
-Kösz haver,megjegyeztem.-morgott Eliot. Felnevettünk.
-Hiányoztál már csöppség.-mosolygott Adam,majd megölelt.
-Te is nekem.Mindannyian.-suttogtam. Adam előszedett nekem egy ruhát,amibe a fellépésére megyünk.Imádtam a dalait,állandóan kikapcsolnak.
A ruhát átkapkodtam előtte mire ő elmosolyodott.
-Inkább ne kérdezzem meg mik ezen a sebek rajtad?.-kérdezte Calvin.
-Majd elmesélem,jó?Most bulizunk.-mosolyogtam.Rita és Ellie megcsinálták a hajam,és a sminkem.Aranyosak voltak.
-Most pedig kikapcsolunk,nem gondolunk semmire,és csak jól érezzük magunkat.-mosolygott Ellie,és Rita mire nevetve bólogattam.Hirtelen lekapott Ellie,nyomogatta a telefonját,majd eltette.
-Gyere.-húzott karon és álltunk a konyhába.
-Alapozzunk.-nevetett Calvin vagyis Adam.

Twitter :Example_officinal: Csapassuk ! @Lia_Rose.P
@Calvin_Harris,@Ellie_Goulding,@Rita_Ora

Eliot lefotózta,majd nyomkodta a telefonját,hogy ezek mindig mindent megakarnak osztani a világgal.Felnevettem.
-Olé.-kiabáltunk fel.
Már jókedvvel mentünk Calvin helyére,ahol szegénynek adnia kellett a hangulatot.Csináltam róluk képet,bár Elliot nem akart rajta lenni.Feltöltöttem twitterre,már csak azért is,hogy apu ne ízgulja halálra magát.Rita és Ellie vigyázott rám.
-Mizujs London?.-kiabált Calvin a színpadon,mi pedig mint valami örült rajongók sikítoztunk a tömeggel.A tömegben buliztunk,táncoltunk,ugráltunk együtt.Imádtam,csináltam képet,ahogy Rita és Ellie is.Véletlenül feltettem twitterre.
-Na mindegy.-vontam vállat,de biztos hogy a pia átka.Mikor Calvin le jött a helyéről,és velünk bulizott tovább. Fótózkodtunk,buliztunk,és imádtam.
-Jézusom,mindjárt virad.-nevetett a bulizó helyen Rita.Kissé sok pia volt benne,Ahogy Ellie-ben is.
-Hazadobunk kicsi,jó?.-kérdezte Eliot. Bólogattam. Elhagytuk a klubbot,és a sok fotós-t kikerülve

szaladtunk nevetve a kocsihoz.Folyamatosan nevettünk, a kocsiba is,mikor én az üvegre döntöttem a fejem,a lányok pedig rám.Lassan csukódott a szemünk,bár tudtam,hogy mindjárt felkelek,mert hazadobnak Adam-ék.Elie és Rita egymást nézték nagy szemekkel.Teljes K.O. Felnevettem. Eliott kinyitotta az otthon kapuját,hogy betudjon állni a parkolóba.Kipattant a szemem,mikor eszembe jutott,hogy a házban csipogni fog az a hülyeség. Eliott mosolyogva beállt a garázsba.
-De minek?Mindjárt megyünk.-gondolkozott Rita,majd felnevetett.
-Rose.-suttogta Ellie. Rá néztem.-Jön a végzeted.-suttogta,mert hallottunk a lábdobogásokat.
-Ajaj.-nevetett Calvin,majd szállt ki elölről,és jött az én oldalamra.Aranyos volt,kivett a két karjával,és ott tartott.A két lány két oldalt szó szerint ki dőlt,és esett ki a kocsiból.Felnevettek.
-Lányok.-morgott Eliott,és szállt ki elől,segítette vissza a kocsiba a két félig teljesen kiütött lányokat.
-Hol alszol?.-kérdezte tőlem Adam. Fel nevettem.
-Biztos,hogy nem ebben a házban.-akartam kimászni a karjából,mire ő magabiztosan szorított magához.Észrevettem,ahogy az ajtóban áll a mi kis tömegünk.
-Kicsi lány Vigyázz a végzeteddel.-suttogták a lányok.felnevettem.Tudtam,hogy Zayn-re értik.Elmosolyodtam,és odabújtam Adamhoz.
-Na,akkor arra.-morgott Calvin,és valakinek intett a fejével.Megütöttem a mellkasát.
-Áu.-morgott,majd felnevetett.Átvitt az én kis házamhoz.Leugrottam az öléből,majd a pótkulccsal kinyitottam a bejárati ajtót.
-Hú anyám.-nézett nagyot Calvin,mikor besétált a házamba.A srácok hátul jöttek.
-gyönyörű házad van csajszi.-beszélt,mire elmosolyodtam.Elsétáltam az étkezőig,ahol töltöttem magamnak vizet,és azt kortyolgattam.
-Te még ennyi pia után képes vagy vizet inni?.-nézett rám hitetlenkedve.Felnevettem.
-Ti ittatok annyit.Én nem.-mosolyogtam ami inkább a pia miatt vigyorgásnak tűnt.
-Nem alszotok itt?.-kérdeztem Adamt,de ő rázta a fejét.
-Szerintem a lányok már alszanak,Eliot pedig háromszor fejbe lőtte magát unalmában.Szóval inkább megyek,majd hívlak pici.-puszilt homlokon,mire integettem neki,ő pedig kisétált a házból.
Apu odajött hozzám,és hirtelen megölelt.
-Olyan hülye vagy.-suttogta,mire felnevettem.
-a te lányod.-suttogtam.Felnevetett.
-Az enyém.-mosolygott,majd forgott velem körbe a konyhába.A lányok mosolyogtak,Louis és Niall meg Harry is megnyugodott .Liam nézett rám idegesen,Zayn pedig szomorúan.Odaakartam menni,de akkor biztos hogy elsírom magam.
-Hogy lehettél ekkora hülye,hogy elmész bulizni?.-kiabált Liam,mire befogtam a fülem.Zsongott.
-Liam.-szólt apa,de a bátyámat nem érdekelte.
-Nem igaz,hogy nem bünteted meg.-kiabált Liam apával. Apu pedig elmosolyodott.
-18 éves..-mosolygott majd hajon puszilt.
-Csalódtam benned.-szólalt meg Liam felém fordulva.Felpattant a szemem.
-Azért,mert totálisan összetörtem,és a barátaim elvittek kicsit kikapcsolni?.-akadtam ki,apu megfogta a kezemet.
-Nem,azért mert nem bírsz felelősség teljesen gondolkozni.-beszélt Liam.
-Jézusom.-forgattam meg a szemem.
-Mielőtt rosszul leszek,elmegyek aludni.Reggel jön Justin.-beszéltem apához,ő pedig hajon puszilt.Elsétáltam a lépcsőig,ahol már az én saját szobám volt.
-Igazam volt.Tényleg nincsen bátyám. Jól elvagyok egyedül is.Sosem volt senkim,most se legyen.-beszéltem Liam szemébe,de magam sem hittem el,hogy kimondtam.Felsétáltam könnyek között az emeletre,ott pedig benyitottam a szobámba.

-Miért kellett nekem idejönni?.-sírtam az ágyamon,mire egy kis halk hang megszólalt.
-Mert mi itt vagyunk neked.-suttogott El és Louis állt a háta mögött.Könnyes szemmel a párra néztem.Ők bejöttek,Louis becsukta az ajtót maga után,El pedig odarohant hozzám,és megölelt.
-Jaj pici lány.Ne sírj.-suttogott,mire Louis is odajött mellénk.
-Elegem van.-suttogtam.-Minden annyira tökéletes volt Rioban.-sírtam,mire Louis és El egymásra nézett.-De felhív Perrie,és minden elromlik.Koszorúslány?Én?Zayn esküvőjén?.-sírtam,mire Louis megrázta a fejét.
-Figyelj,mi egyáltalán nem kaptunk ilyen meghívót.Biztos,hogy kamu.Perrie szereti Zayn-t,de ő téged szeret.-suttogott Louis.
-Idő kell.-suttogtam magam elé.
-Liam-el meg ne foglalkozz.Mérges volt, magára,hogy nem tudta merre vagy.Nagyon félt.-törölte meg az arcom El.
-De nagyon durvát vágtál a fejéhez.-beszélt Louis,mire bólintottam.
-Tudom.-suttogtam.-És már bánom is,de 18 éves vagyok.-suttogtam.
-Tudjuk,kis hülye.-beszéltek egyszerre El és Louis.
-Félelmetes.-suttogtam.Felnevettünk.
-Menjünk aludni,gyere.Reggel megy haza Zayn családja. Azt hitték,hogy boldogan.-suttogta El.Szomorúan lehajtottam a fejem.
-Mikor reggel?.-kérdeztem.
-11.-suttogta Louis.Bólogattam.
-Justin 9.-re jön.-beszéltem.
-Minek?Most ment el.-morgolódott Louis.
-Timberlake.-beszéltem,mire Louis szeme felcsillant.
-Jó éjszakát.-suttogtam,ők pedig homlokon pusziltak,és kézen fogva kimentek a szobából,és szerintem a házból is.
Forgolódtam egész éjszaka,és sírtam.Nem akartam senkit megbántani,de megint nekem sikerült.Elegem volt,mérges volt magamra,és megint ezek a hülye kavarások.
Már láttam a napsugarakat a szobámban.Szuper nem aludtam semmit. Felkeltem,lesétáltam a gardróbhoz,előkapkodtam a ruhámat,és a fürdő felé sétáltam.
Beálltam a hideg víz alá.Ez kellett nekem,hogy felébredjek.Arcomról potyogtak a könnyek.Úgy zuhanyozni,hogy Rio-i emlékek mindenhol.Szemem előtt pörögtek le folyamatosan.Mikor a rózsákat kaptam,a leveleket bontottam,mikor nekem énekelt Zayn,a lakosztály,lent a Rioi utca éjszaka,a táncolásunk,mikor ott csókolt meg először,aztán amikor kiakart költözni a nappaliba,de mellettem aludt el.A fürdés,ami utána következett.A part,a túrák,a rajongók,a reggelik,és az első olyan reggeli kelés,mikor ő is ott volt mellettem. Az a gondolat, hogy csak én voltam Zayn-ek. Potyogott a könnyem.Nem akartam hogy csak úgy elillanjon az emlék.Ránéztem a csuklómon logó karkötőre,és rajta a Z betűre.Nem akarom a kavarást,nem akarok ennyi balhét.Végre egyszer boldog akarok lenni.Zayn-el.Elzártam a csapot,mert már lila volt a szám a hidegtől.Megtöröltem magam,de még mindig elég hulla színem volt.
-Na de jó.-morogtam,majd kentem fel magamra egy kilónyi vakolatot.A hullámok még tegnapról a hajamba maradtak.Felkaptam magamra a kikészített ruhát az óriási nagy barna pulcsimat magamra dobtam,majd zsebre vágtam a telefonomat,és úgy lépkedtem át a barna vans cipőmbe a másik otthonba.Lábamat csikizte a vizes fű,amin a harmatcseppek lógtak,és cseppentek le a földre.
Fel léptem hátul az erkély részre,majd nyitottam ki a kétszárnyú ajtót,és léptem be a konyhába.Julianne néni vitte a mosnivalót,Tom bácsi pedig valamit szerelt.Elmosolyodtam,és úgy lépkedtem be a konyhába.      Tricia mosolyogva csinálta a reggelit.
-segítek.-suttogtam,és álltam be mellé.
-Jó reggelt bogaram.-mosolygott rám szomorúan,és puszilt arcon.Tudtam,hogy miattam szomorú,hogy a fiával sosem sikerülnek a dolgok.
-Nem is volt rá alkalmam megkérdezni,milyen volt Rio?.-kérdezte Tricia később,és félve rám pillantott a pult mellől.Elmosolyodtam,és újra minden emlék lepergett előttem.Lehajtottam a fejem,és a karkötőre néztem.
-Csodálatos.-suttogtam,és letöröltem az arcomról lecsorduló könnycseppet.
-Jaj kislányom.-suttogta,és jött mellém.Megölelt.
-Ne sírj.Minden rendbe jön.-törölgette az arcomat.
-Utálom magam.Mindenkit megbántok.-motyogtam,és felfele pislogtam,hogy a kilónyi vakolat az arcomon maradjon..
Megrázta az asszony a fejét.
-Nem igaz,csak most minden összejött.-suttogta,és vigasztalt.
-Rose.-mosolygott rám Safaa, mikor meglátott,majd jött oda.Felemeltem,ő pedig beleborult a nyakamba.
-Rosszul vagy?Lila a szád.-suttogta,mire Tricia is felpillantott.
-Tudom,reggel hideg vízzel fürödtem,és elidőztem alatta.-sóhajtottam,mikor megjelent Dony,és Wali is.Elmosolyodtak,majd odajöttek hozzám,és megöleltek.
-De csinos valaki.-mosolygott rám Yaser,majd ő is jött,és ölelt meg.Ma ilyen ölelkezősek?.
-Már csak Zayn hiányzik.-nevetett Wali halkan ,mire Dony megütötte a nyakát.
-Dilisek.-ráztam a fejem,mire sorban megjelentek a kicsik pizsamában.
-Rose kapitánynak jelentem.-kiabálta Sam és Alex.Megfordultam,leguggoltam,és szalutáltam.
-Mit katonák?.-kezdtek el a játékot,mire a kicsik után megjelentek Harry-ék is az emeleten.
-Jelentem újra.-beszélt Sam.-Felkeltünk-kiabált Alex.Felnevettem.
-Csodás jelentés katonák.-nevettem fel,majd csikiztem meg őket.-Futás felöltözni.Mindenkinek.-mutattam,mire húzták a fejüket.-Ez parancs.-hunyorítottam,mire a két szőkeség a kicsiket behajtotta a gardróbba öltözni.
-Milyen aranyos anyuka lesz belőled.-nevetett Safaa,mire mosolyogva felkaptam,ő pedig
felsikkant.Felnevetett.Letettem,ő pedig elszaladt a nővérével. Dony segített nekem teríteni
-ROSE.ROSE.ROSE.-szaladt le az emeletről Niall,majd ugrott a nyakamba,felkapott,megpörgetett és ölelt meg.
-Jó reggelt neked is Niall.-nevettem fel,mire arcon puszilt.
-Tudod mit álmodtam?.-kezdett bele,és vette ki a kezemből a tányérokat.Már jól kezdődik.
-Hogy elszöktél bulizni,és haza hozott Rita Ora,Ellie Goulding,és Example.Sőt,Calvin Harris karjában voltál.-mondta full komolyan. A többiek felnevettek,én pedig pirosan felkuncogtam. Niall egy darabig méregetett,majd neki is leesett.
-Nem álom volt,mi?.-nézett rám hunyorogva,mire óvatosan bólintottam.Felröhögött..
-Kislányom,neked miért lila a szád?.-jött közelebb Tom bácsi.
-Reggel ott maradt a hideg víz alatt.Bár Rose olyan hülye,hogy hideg vízzel fürdik.-beszélt Dony és vigyorgott,,mire Apu kérdőn rám nézett.Én csak legyintettem.A többiek a kicsikkel együtt leültek enni,én pedig mosolyogva lépkedtem a konyha felé.
-Ülj le enni,Rose.-mutatott Harry teli szájjal a mellette levő székre.
-Nem,nincs étvágyam,és Justin meg lassan betoppan.-beszéltem,majd megmostam a konyhába egy almát,és ültem fel a konyhapultra.Onnan néztem a kicsiket.

Hirtelen csöngettek,majd léptek be a bejárati ajtón.

-Szia Baby.-szólalt meg Timothy.

-Mizujs szerelmem.-jött be hozzám Justin,és forgatott körbe.

-Hú,reggeli.-csorgott a nyála Timbalandnak.

-Kértek?Éppen reggeliznek a skacok.-mosolyogtam,mire Justin megrázta a fejét,Timothy pedig bólintott.Előszedtem egy tányért,mire Julianne asszony ki jött.

-Szedek a drágának.-nyúlt a tányérért,majd nézett Timbaland-ra. Felnevettem Justinnal,mikor Timbaland elpirult.Megálltunk az étkező ajtóba,mikor mind a 14 kicsi egyszerre köszönt.

-Jó reggelt kívánok.-hangoskodtak a kicsik.Elmosolyodtam,majd oldalba böktem Justin-t.

-Mint az oviba.-nevetett aranyosan.Apu felállt,majd kezet fogott a nyálcsorgató Timbalanddal,és Justinnal.

-Ő jobban bírom,mint azt a Bieber gyereket.-suttogta a fülembe.Felnevettem, és apu arcon puszilt.

-Jé,itt az 1D.-mutatott Justin Harryékre.

-Micsoda felfedezés.-kobakoztam meg a fejét a srácnak.Felnevetett.

-Mizu?.-hozta a formáját Justin,és szóba elegyedett a srácokkal.

Kisétáltam az étkezőből,és segítettem Grace-nek mosogatni.

-Mizujs?Niall?.-kérdeztem tőle halkan,mire ő elpirult.Felnevettem. Kis aranyosak.

-Na,és mit keresel itt?.-kérdezte Zayn.Hm,kedves.Fülelni kezdtük Grace-el.

-Baby..-hangsúlyozta ki Justin,és kiabált.Rám gondolt..-Írt egy nagyon romantikus számot nekem.és még egyet a dugásról.-beszélt hangosan.

-Hélo.-szóltam rá a srácra.-Itt gyerekek is vannak.-morogva néztem ki oldalra,ő pedig maga elé tette a két kezét.

-Bocsesz, Lia. Kész vagy?.Hallhatom?.-kuncogott a srác,mire elvigyorodtam.

-Ajaj. Ne,ki ne mond a második nevemet.-könyörgött Justin,térden állva.

-Tim.-kiabáltam,mire teli szájjal megjelent.

-Húzd fel Randall-t a zene szobába.-vigyorogtam,mire ő gonoszan rám nézett.

-Így könyörögjön neked az ember,te lány.-nevetett fel.

-Aki utoljára könyörgött neki.-beszélt Dony.-Azt majdnem lelőtte.-vont vállat Dony,mire Justin hitetlenkedve rám nézett.

-Ügyes vagy baby.-pacsizott velem.-De engem ne.-könyörgött,mire megöleltem,és magamhoz húztam.

-Amúgy nem ez az alapja,de én mos gitárral játszom.Jó?.-kérdeztem Justin-t már a lépcsőn. A többiek jöttek utánunk,mikor beléptünk a stúdióba. Elnevettem magam,mikor az egy kicsi szobába,mindenki betömörült,csak hogy hallják a számot.

-Nagy a kereseted.-beszélt Timothy.

-Nagy a szád.-beszéltem felé.Felnevetett,és tovább evett.

Justin a kezembe nyomta a gitáromat,mikor Tim megtalálta a zongora kottát az asztalon.Felcsillant a szeme,mire nevetve bólintottam.

-Akkor nem gitár.-mosolyogtam,majd Tim-re néztem,és bementem vele a fülkébe.

Tim óvatosan elkezdte a zongora szólót,majd halkan én is elkezdtem az  ének részét.Miközben énekeltem emlékek hada jelent meg a szemem előtt,és érzékenyültem el.Nem lehet,hogy sírok.Kiénekeltem a hangokat,de teljesen máshogy ahogy akartam.Hallani lehetett,hogy remeg a hangom.A kedvenc részemnél Zayn-re néztem.Neki abban a pillanatban leesett,hogy róla szól a dal.Elkaptam a szemem róla,nehogy abbahagyjam az éneklést.Kiénekeltem a hangokat,mert jól esett,próbáltam nem sírni,ami nagyon nehezen ment is.Az utolsó résznél felnéztem a lábam bámulásából,és újra Zayn-t figyelem a szemeimmel..Tricia sírt,mire a torkom összeszorult.A kicsik dülöngéltek,nekik nem esett le semmi. Aranyosak voltak. El és a lányok nagy könny fátyolos szemekkel figyelt.

-You are you are the love of my life...-énekeltem,és Zayn néztem.Láttam a szemében a könnyeket.Mikor végeztem,Justin odarohant hozzám és megölelt.

-Annyira csodálatos.-kezdte el a bókolást Justin,én pedig mosolyogva leálitottam. Észre vettem,ahogy Orsy nagyon figyel valakit.Odakaptam a fejem. Perrie állt könnyes szemekkel az ajtóban,és engem figyelt.

-Megmondtam,hogy a LM három tagú lesz.-gurult be Orsy majd szaladt ki a lány,fogta meg Perrie most már pinken tündöklő haját,és húzta lefele az emeletről,és még csak 11 éves.

-Bocs.-szóltam,és rohantam a lány után.

-Orsy.-gurultam be,de ő nem hallotta.

-Miért kell neked mindent elbasznod?.-kelt ki magából a lány.Felkaptam,és magamhoz szorítottam.

-Orsy,mond normális vagy?.-néztem rá könnyes szemekkel.

-Nagyon is.-morgott,majd elakarta kapni újból a lányt.Apa ki jött utánam,és a lányt átvette tőlem.Ránéztem Perrie-re,aki egy adag papírt nyomott a kezembe.

"orvosi diagnosztika".-olvastam el magamba,majd a könnyes szemű lányra kaptam a fejem.

-Olvasd tovább.-suttogta Perrie.

Szememmel futottam végig az orvosi lapokat,amin megvolt állapítva " Perrie Edwarsdnak elsőfokú skrizófén hajlama van".-olvastam magamban. A lány félénken rám nézett.

Hirtelen eldobtam a lapokat,majd megöleltem. A lány nagyon sírt,próbáltam nyugtatgatni,de nem ment.

-Hé,kis lány,mi a baj?.-jött Justin mellém,mire arra fordultam. A többiek mind engem néztek döbbent és furcsa arccal.

-Hé,Justin.-szóltam.-Küld be őket,majd megyek.-szóltam mire Justin bólintott és fordult.Felkaptam a lapokat majd a lánnyal az oldalamon lépkedtem a lakásomba.

-Nagyon sajnálom.-suttogta mire megráztam a fejem.Csináltam két teát,és az egyiket a síró lánynak adtam.

-Gyere.-húztam magam után,és kiültünk a teraszra.

-Most gondolom utálsz.-suttogta.Megráztam a fejem.

-Egyáltalán nem.-suttogtam,és elmosolyodtam.-Nem tehetsz róla,de ezt kezelni kell Perrie. Elfajulhat.-beszéltem mire bólogatott.

-Ki tudja rajtam kívül?.-kérdeztem a lány,és szorítottam meg a kezét.

-Az orvos.-suttogta.Könnybe lábadt a szemem. Nekem mondta el először.

-Lányok?.-kérdeztem,de ő megrázta a fejét.

-Nagyon sajnálom.Nem tudom mit miért teszek.Olyan mint ha aludnék,aztán másnap látom hogy mit tettem.Egyből rohantam ide.-suttogta,és újra elsírta magát.

-Figyelj,ha kell,járok veled orvoshoz,ha nem akarod a lányoknak mondani.De a menedzsereteknek,mindenképpen el kellene mondani.-beszéltem,és gondolkoztam.

-tudom,és a lányoknak is elakarom mondani.Miattam járattam le őket.-suttogtam.

-Mióta?.-kérdeztem és mutattam az asztalra,a lapokra.

-1 hónap.De az az orvos nagyon ijesztő.Nem tudom mit csináljak.-motyogott a lány.

-Figyelj,tudok egy orvost.Átadom a számát.Talán tudd segíteni.-mosolyogtam a lányra, majd töröltem le a szemét.Ő bólogatott.

-Gyere.-fogtam meg a kezét tette el a lapokat,majd sétáltunk le az otthonba.

-A srácok,tudhatják?.-kérdeztem mire ő vállat vont.

-Meggyógyulsz.Nyugi.-suttogtam,és pusziltam arcon. Elmosolyodott és megölelt.

-Gyere megkeresem a számot.-mosolyogva húztam magam után.A többiek döbbenten néztek Perrie és az én kezemre.

-Rose,hülye vagy?Be engeded ide?.-morgott Orsy.

-Húzz fel a szobádba.-morogtam,és néztem rá a lányra.Nem szerettem ilyenkor a lányt.Annyira utálatos.A többiek döbbenten néztek engem,ahogy felszaladtam apu irodájába,majd jöttem le a névjegytartóval.

-Nézd tessék.-húztam,ki a kis lapot. Ő rám nézett hálásan,majd mutatta hogy megy. Bólogattam és ki kísértem.

-Köszönöm,hogy vagy nekem.-ölelt meg,majd kissé hamis mosollyal lépett ki az otthonból.Becsuktam magam mögött az ajtót,mire a többiek arcával találtam szembe magam.

-Rose, beléd meg mi ütött?.-kelt ki magából Orsy.

-Rose.-jött mellém Safaa.-Tudod hogy imádlak,de te most Perrie-t ölelgetted.-fintorgott a lány. Leguggoltam hozzá.

-Figyelj, a lány beteg,de nem fertőző. Ne fintorogj,mert nem tehet róla.-suttogtam,és kiszedtem a haját az arcából.

-Úristen.-szólalt meg Tricia,és nézte az orvosi lapot,amit itt hagyott Perrie. Rám nézett.

-Istenem de aranyos vagy.-jött oda hozzám Tricia,és ölelt meg.-Segíteni neki,és még ezek után is támogatni.-ölelgetett,mire Yaser is mellém jött.

-Anyu?.-nézett rá Dony az ölelkező anyjára.
-Beszélj Zayn-el.-suttogták,mire bólogattam.
-Miért mi a betegsége? Nátha?.-morgolódott Orsy.
-A skrizófénia nem egyenlő a náthával.-morgott Tricia,majd a szája elé tette a kezét.Elszólta magát.
-Perrie skrizófén?.-suttogta El,mire a kezébe nyomtam a lapját.A többiek nézték a lapot,mire én az üvegajtóhoz léptem,és kifele néztem az udvarunkra.A következő pillanatban már a többiek nem voltak a konyhába.
-Rose.-suttogta valaki a fülembe,mire ijedtemben felugrottam.Hirtelen megfordultam,mikor Zayn két gyönyörű szemébe tévedtem.
-Zayn.-suttogtam,majd nyeltem egyet.-Sajnálom.-suttogtam megint.Mire Zayn szája hirtelen már az enyémet falta.
-Sajnálom hogy elmentem a repülőtérről.-suttogtam,mire megrázta a fejét és felkapott.Felültetett a konyha pultra.Úgy csókolt tovább.Mire elvigyorodtam.
-Valamit mondtál Rióban,hogy majd megkérdezed tőlem Londonba.-suttogtam.Elvigyorodott,és belenézett a szemembe.
-Leszel Mrs.Malik?.-kérdezte mire belenevettem a csókunkba.
-Milyen megtisztelő kérdés,Mr.Malik.-nevettem fel. Elmosolyodott,és úgy csókolt tovább.
-Júj úristen a szemem.-sikított fel a kis göndörke. Harry. Felnevettünk mikor rácsapott a szemére,és úgy akart kimenni a konyhából,de helyette a falnak ment.Aranyosan felnevetett.Zayn nevetve megfogta az arcom,és újra megcsókolt.
-JUUUJ.-húzta be El és Lis a többieket,majd mint valami 12 éves kislányok nevetni,tapsolni és húrrogni kezdtek.
Zayn felnevetett,majd homlokon puszilt,és a két kezét átfonta a derekamnál.
-Oké,hogy azt mondtam hogy beszélj a fiammal.-szólalt meg mosolyogva Yaser. Felé kaptam a fejem.-De gondoltam szavakkal.-kezdett magyarázkodni,mire mindenki felnevetett,én pedig pirultan odabújtam Zayn mellkasához.Mosolyogva hajon puszilt.
-Na na na,na na na na.-kezdett énekelni egy dallamot Niall,mire felnevettem.
-Rose,tényleg írtál egy olyan számot Justin-nak,ami arról szól?.-kérdezett Harry,mire mindenki felnevetett.Kanos.Rá néztem Lis-re,ő pedig csak mosolygott. A mosolyában volt valami,fura.Ismertem kiskorom óta,és tudtam mikor mosolyog hamisan.Rám nézett,és láttam a szemébe,hogy valami baj van.