Huuh gyerekek !
Szerintem mind a kettőnk nevében elnézést kérhetek. Hatalmas kimaradás volt a blogban aminek az okait nem sorolnám fel mert akkor egész nap írhatnánk.
Pár napja megnéztem h még kb. mennyi van hátra. Kb.10 , max.15 rész (legalábbis én így számoltam)
Jó olvasást !
Xx
PS.: A képek sajnos kimaradtak belőle :/ utólag majd pótolom :)
Jó olvasást !
Xx
PS.: A képek sajnos kimaradtak belőle :/ utólag majd pótolom :)
*Rose szemszöge*
Zayn karjaiban teljesen más érzés fogott el, mint Benében. Megvárta, míg beszállnak a kocsiba. Hirtelen Zayn feldobott úgy, hogy automatikusan a lábaim az oldalára kulcsolódtak és a szám óvatosan őt csókolta.
-Zayn.-suttogtam csókunk közbe, ő pedig jelnek vette és vitt be a házba. Apró volt, de gyönyörű.
-Ez Katy háza? -kérdeztem a barátomat, ő pedig bólintott.
-Kölcsönkaptuk holnap estig. Vissza kell vigyem a ket hercegnőmet a kórházba.-motyogott Zayn, én pedig csak megszorítottam, mint ha ezzel jelezném, hogy másról beszéljünk.
-Gyere.-nézett rám, és puszilt orron, majd a nappali fotelje ki volt húzva párnák és plédek társaságában ott volt a picink..a mi kis lányunk. Letett mellé majd egy táskába kotorászott és rakott össze valami álványt arra tett rá infúziós zacskót és oldalról rám pillantott.
-Ne...-nyöszörögtem-Később.-suttogtam, fogtam meg a karját és húztam magamhoz. Ő le feküdt mellém, majd egyik kezével átkarolt és úgy néztük a picinket, aki édesen szuszogott a kis rózsaszín plédén és járt a saját álomvilágában.
-Ma el kell döntenünk mi legyen a neve ! Most volt szegény egy hónapos és nincs neve. A papírjai miatt kell a legjobban.-motyogott Zayn.Én pedig bólogattam.
-Kitaláljuk később?-fordultam a hátamra és néztem a barátomat , ő pedig bólintott.
-Figyelj Rose...-suttogott. Fölemelte a kézfejemet és az ujjait becsúsztatta az én ujjaim közé.-Beakarom neked bizonyítani, hogy én tényleg szeretlek, hogy most már, nem tudnám azt elképzelni, hogy más valaki legyen helyetted, hogy ha lenne egy lányom, az nem ő lenne...-mutatott a kicsire.-és tudom, hogy full szerelmes vagyok beléd, és hogy amit együtt töltöttünk idő kevés volt és hogy amíg turnénk volt addig minden este úgy aludtam el, hogy rád gondoltam, hogy mi lehet veled, egyáltalán hol vagy és hogy legalább jól vagy-e.Vissza akartam jönni Londonba de valamiért nem engedte a menedzser.Egyszer elszöktem, de Louis direkt lebuktatott így mindenhová biztonsági őrökkel kellett járnom. Még Wc-re is. A fejemben megfordultak olyan gondolatok, hogy lett veled valami vagy Brad, vagy más. Szörnyű volt nem látni téged. Veled akartam volna lenni és teljesen más lenne most. Tudod hogy féltettelek ? És a picit? Ti vagytok az életem...-nyelt nagyot-ezért sajnálom, hogy annyira kiakadtam a kórházba, de szörnyű nekem abba is belegondolni, hogy megtörténne az, amit mondtál. Egyszerűen nem akarom...-nézett a szemeimbe- Az ujjával letörölte a szemem sarkából kiguruló könnycseppet.-Veled akarok megöregedni, az unokáinkat felnevelni, hintaszéken billegni úgy, ahogy te leírtad abba a szörnyű levélbe. Nem akarom, hogy a rajongók szétszedjenek minket mert mi már összetartozunk...hallod?!-szólt rekedtesen majd homlokon puszilt. Odabújtam a mellkasához és jó szorosan magamhoz öleltem.
-Tudom, nem ez a legkülönlegesebb alkalom és én is jobban csinálhatnám, mondjuk olyan körülmények között, mint a nyaralásunk.-köhögött. Össze volt zavarodva. A nyakából egy pattintással kivette a nyakláncát. Akkor vettem észre, hogy az enyémbe már nincs a lánc. Zayn elmosolyodott, felállt, elment a bejárati ajtóig. Az ott lévő komódról felkapott valamit. A nyakláncomat. Elvigyorodott.
-Ha szólok, gyere utánam.-beszélt, majd elszaladt egy szobába és zárta magára az ajtót.
-Na, az apukád bedilizett.-simogattam meg a kislányom arcát.
-Hallottam !-nézett ki az ajtóból Zayn majd intett a kezével hogy menjek. Óvatosan kikecmeregtem a fotelból és óvatosan odalépkedtem az ajtóhoz.
-Ügyes hercegnő. -puszilt szájon. A kezembe nyomott valamit majd behúzott a sötét szobába.
-Fordulj meg. Nézd meg azt amit a kezedbe adtam.-hallottam a hátam mögül Zayn hangjaát. Óvatosan megfordultam és eltört a mécses. A kezemben lévő rózsára néztem.
Megtöröltem az arcom és belenéztem Zayn csillogó szemeibe.Bólogattam, megtöröltem az arcom és újból a fiúra néztem.
Odarohantam hozzá, úgy ahogy csak tudtam és két karommal átkulcsoltam a nyakát.
-Igen.-nyöszörögtem és éreztem ahogy Zayn szíve hevesen dobog, majd néhány ütemet kihagy a válaszom miatt. Ránéztem és bólogattam. Megtörölte az arcom és a szemembe nézett.
-Komolyan?-suttogott. Én pedig hevesen bólogattam a megkönnyebüléstől elvigyorodott és a számat falta már a következő pillanatban. Egymás arcát fogtuk, majd Zayn elvette a kezét az arcomról, a rózsáért nyúlt. Kiszedte belőle a nyakláncon lógó gyűrűt és felhúzta az ujjamra én pedig kihalásztam a farzsebéből majd felhúztam az ujjára. Hirtelen felkapott és szájon csókolt és bevitt a fürdőbe.
-Te dinka vagy Jawadd Malik.-kuncogtam fel.
-Mrs. Lia Rose P.Malik.-adta össze a nevünket. Felnevettem, ő pedig leültetett a pultra.
Nevetve csókolt meg újra,majd lekapta rólam a pulcsit és azt a rossz kórházi köpenyt. Végigmért és megnyalta a száját. Halkan felnevettem.
-Zayn.-suttogtam csókunk közbe, ő pedig jelnek vette és vitt be a házba. Apró volt, de gyönyörű.
-Ez Katy háza? -kérdeztem a barátomat, ő pedig bólintott.
-Kölcsönkaptuk holnap estig. Vissza kell vigyem a ket hercegnőmet a kórházba.-motyogott Zayn, én pedig csak megszorítottam, mint ha ezzel jelezném, hogy másról beszéljünk.
-Gyere.-nézett rám, és puszilt orron, majd a nappali fotelje ki volt húzva párnák és plédek társaságában ott volt a picink..a mi kis lányunk. Letett mellé majd egy táskába kotorászott és rakott össze valami álványt arra tett rá infúziós zacskót és oldalról rám pillantott.
-Ne...-nyöszörögtem-Később.-suttogtam, fogtam meg a karját és húztam magamhoz. Ő le feküdt mellém, majd egyik kezével átkarolt és úgy néztük a picinket, aki édesen szuszogott a kis rózsaszín plédén és járt a saját álomvilágában.
-Ma el kell döntenünk mi legyen a neve ! Most volt szegény egy hónapos és nincs neve. A papírjai miatt kell a legjobban.-motyogott Zayn.Én pedig bólogattam.
-Kitaláljuk később?-fordultam a hátamra és néztem a barátomat , ő pedig bólintott.
-Figyelj Rose...-suttogott. Fölemelte a kézfejemet és az ujjait becsúsztatta az én ujjaim közé.-Beakarom neked bizonyítani, hogy én tényleg szeretlek, hogy most már, nem tudnám azt elképzelni, hogy más valaki legyen helyetted, hogy ha lenne egy lányom, az nem ő lenne...-mutatott a kicsire.-és tudom, hogy full szerelmes vagyok beléd, és hogy amit együtt töltöttünk idő kevés volt és hogy amíg turnénk volt addig minden este úgy aludtam el, hogy rád gondoltam, hogy mi lehet veled, egyáltalán hol vagy és hogy legalább jól vagy-e.Vissza akartam jönni Londonba de valamiért nem engedte a menedzser.Egyszer elszöktem, de Louis direkt lebuktatott így mindenhová biztonsági őrökkel kellett járnom. Még Wc-re is. A fejemben megfordultak olyan gondolatok, hogy lett veled valami vagy Brad, vagy más. Szörnyű volt nem látni téged. Veled akartam volna lenni és teljesen más lenne most. Tudod hogy féltettelek ? És a picit? Ti vagytok az életem...-nyelt nagyot-ezért sajnálom, hogy annyira kiakadtam a kórházba, de szörnyű nekem abba is belegondolni, hogy megtörténne az, amit mondtál. Egyszerűen nem akarom...-nézett a szemeimbe- Az ujjával letörölte a szemem sarkából kiguruló könnycseppet.-Veled akarok megöregedni, az unokáinkat felnevelni, hintaszéken billegni úgy, ahogy te leírtad abba a szörnyű levélbe. Nem akarom, hogy a rajongók szétszedjenek minket mert mi már összetartozunk...hallod?!-szólt rekedtesen majd homlokon puszilt. Odabújtam a mellkasához és jó szorosan magamhoz öleltem.
-Tudom, nem ez a legkülönlegesebb alkalom és én is jobban csinálhatnám, mondjuk olyan körülmények között, mint a nyaralásunk.-köhögött. Össze volt zavarodva. A nyakából egy pattintással kivette a nyakláncát. Akkor vettem észre, hogy az enyémbe már nincs a lánc. Zayn elmosolyodott, felállt, elment a bejárati ajtóig. Az ott lévő komódról felkapott valamit. A nyakláncomat. Elvigyorodott.
-Ha szólok, gyere utánam.-beszélt, majd elszaladt egy szobába és zárta magára az ajtót.
-Na, az apukád bedilizett.-simogattam meg a kislányom arcát.
-Hallottam !-nézett ki az ajtóból Zayn majd intett a kezével hogy menjek. Óvatosan kikecmeregtem a fotelból és óvatosan odalépkedtem az ajtóhoz.
-Ügyes hercegnő. -puszilt szájon. A kezembe nyomott valamit majd behúzott a sötét szobába.
-Fordulj meg. Nézd meg azt amit a kezedbe adtam.-hallottam a hátam mögül Zayn hangjaát. Óvatosan megfordultam és eltört a mécses. A kezemben lévő rózsára néztem.
Odarohantam hozzá, úgy ahogy csak tudtam és két karommal átkulcsoltam a nyakát.
-Igen.-nyöszörögtem és éreztem ahogy Zayn szíve hevesen dobog, majd néhány ütemet kihagy a válaszom miatt. Ránéztem és bólogattam. Megtörölte az arcom és a szemembe nézett.
-Komolyan?-suttogott. Én pedig hevesen bólogattam a megkönnyebüléstől elvigyorodott és a számat falta már a következő pillanatban. Egymás arcát fogtuk, majd Zayn elvette a kezét az arcomról, a rózsáért nyúlt. Kiszedte belőle a nyakláncon lógó gyűrűt és felhúzta az ujjamra én pedig kihalásztam a farzsebéből majd felhúztam az ujjára. Hirtelen felkapott és szájon csókolt és bevitt a fürdőbe.
-Te dinka vagy Jawadd Malik.-kuncogtam fel.
-Mrs. Lia Rose P.Malik.-adta össze a nevünket. Felnevettem, ő pedig leültetett a pultra.
Nevetve csókolt meg újra,majd lekapta rólam a pulcsit és azt a rossz kórházi köpenyt. Végigmért és megnyalta a száját. Halkan felnevettem.
*Rose szemszöge:*
Mikor újból kinyitottam a szemem, már Zayn nem volt mellettem,úgy ahogy a lányunk sem. Körbenéztem a házba, de nem láttam senkit.
- Gyere, anyának csinálunk reggeli-ebédet.-hallottam Zayn hangját a konyha felől. Elmosolyodtam és a rosszullétemre pedig próbáltam nem odafigyelni.
Nagy nehezen felültem. Magamat becsavartam a pokrócba és komótosan lépkedtem a hideg padlón a konyháig. Mosolyogva dőltem oda a falhoz és néztem a pici lányunkat, ahogy az apjával van a konyhában.
-Ne már.Mi akartunk kelteni...-húzta össze a szemét Zayn. Vállat rántottam.
-Ti keltettetek.-mosolyogva lépkedtem oda hozzájuk. Zayn letette a picit és két karjával hátulról összekulcsolt és homlokon puszilt.
-Nem hiszem el, hogy jól vagy...-morgott lépkedett a táskához.
-Szia királylány.-mosolyogtam Maya-ra, és emeltem fel a karomba.A nagy szemeivel rám mosolygott és halkan gügyögött. Ujjammal óvatosan megsimogattam. Hirtelen Zayn pedig hajon puszilt, és megölelt hátulról. Elmosolyodtam.
-Rose, kérlek feküdj le...-kérlelt.
-Túl sokat aggódsz.-pusziltam arcon és a kicsivel a kezembe sétáltam vissza a kanapéra és leültem.
Zayn lépkedett be egy tálcával, azon pedig rengeteg kajával.
-JAJ istenem...vízilovat fogsz belőlem csinálni és öreg korunkba te fogsz egyedül hintaszéken üldögélni, mert alattam összetörik.-motyogtam.Zayn fejét rázva, ült le mellén és vont az ölébe. Odadőltem a vállához és a kicsit simogattam a karomba.
-Megint?!-néztem először a kajára,majd Zayn szemeibe.
-Ezt legalább megeszed.-kezdtük el a szócsatát.
-De csak azért mert te csináltad.-mosolyogtam rá.
- A gumicukorral mi van?!-vigyorgott felém és próbált belém kötni.
-Az megint más téma. Megette Ben.-morogtam.
- Én mondtam, hogy egye meg..-motyogott Zayn. Erre én megpróbáltam mérges arcot vágni. Felnevetett, és szájon csókolt.
- Miért kell reggelizni?-nyöszörögve váltam el Zayn ajkaitól, tettem át a kicsit az ő kezébe és kezdtem el falatozni a reggeliből.
- Mert mindjárt délután három óra , mert ez már uzsonnának számít és mert a kórházba biztos nem fogsz enni kórházi kosztot.-beszélt és beszélt Zayn.
-Értettem. Mennyit aludtam?-kérdeztem a barátomat.
-Olyan 13 órát. Jól bírod.-röhögött, én pedig kinyújtottam rá a nyelven.
- Lemaradtál az első etetésünkről.-húzta az agyamat a srác. Elnevettem magam.
-Bele erőszakoltad szegénybe a kaját?!-néztem rá.
-Dehogy.-röhögött.-ez valami fura ízű táp amit bele kellett keverni valami lötyibe, belerakni cumisüvegbe és szopni kell.-röhögött most már velem együtt.
-Mi az, megkóstoltad?-kérdeztem evés közben.
-Az illata jobb volt mint az íze.-vont vállat. Én pedig kiröhögtem.
-Te még nem is etettél.-nyújtotta rám a nyelvét.
-mert én azt nem közönség előtt fogom csinálni.-nevettem fel. Zayn felállt, a picit betette a hordozóba és visszamászott hozzám, döntött le ülő helyzetből és rám feküdt. Két kezét a melleimre helyezte, és elvigyorodott.
-Szabad tudnom, mit csinálsz?!-nevetve kérdeztem a rajtam fekvő srácot.
-Megnőttek.-károgott, én pedig rendíthetetlenül kinevettem.
-Köszönjük a felfedezést Eistein. Meg valami?!-kuncogtam fel, ő pedig gondolkozós arcot vágott és fordított meg minket. Most mar én voltam felül.
-Csak, jobb ha tudja a jövendőbeli feleségem...-beszélt én pedig gyorsan megcsókoltam.
-...hogy mennyire kanos, imádnivaló, szeretetteljes, irtó szexi a jövendőbeli férje?-kérdeztem. Felnevetett.
-Mondjuk...-röhögött.-...nem, hanem hogy mennyire szereti a barátnőjét. -puszilt orrhegyen. Megöleltem és csak szorongattam.
-Amúgy lesz egy nagyon ijesztő és lehet hogy verekedős feladatod.-beszéltem Zayn-hez. Ő kérdőn nézett engem.
-Liam-nek elmondani a dörgést.-beszéltem, Zayn pedig felnevetett és hajon puszilt.
-Fázol? -kérdezte majd rám nézett mert libabőrös voltam. Elvigyorodtam és hirtelen lekaptam róla a pólóját és magamra húztam.
Felnevetett és megcsókolt. Mosolyogva csókoltam vissza.
- Mennünk kell.-motyogta Zayn és tovább csókolt.
-Muszáj ?-nyöszörögtem, ő pedig megsimogatta az arcom.
-Kapsz gumicukrot.-bökte ki magából, én pedig felpattantam róla, és húztam volna fel.
-Szóval a gumicukor..-röhögtem és eközben magára húzott.
-Még a végén meg gondolod magad, es hozzámész egy zacskó gumicukorhoz...-motyogott, de láttam, hogy a szeme mosolyog.
-Hmm...cseréljelek le egy zacskó gumicukorra?-néztem rá, ő pedig elmosolyodott.
-Mrs. Gumicukor Rose.-röhögött.
-Nem.Nem.Nem cserélnélek le semmi pénzért.-motyogtam és hozzábújtam.
-Hm.Én sem téged, de muszáj lesz menni.-nyöszörgött és felült velem.Összeszedte a cuccainkat, felkapta az alvó Maya-t, a kezembe nyomta a kajájának felét, becsomagolt állapotban. Én felkaptam a rózsámat, ő meg a táskáját,kereste a kulcsokat, elzárt mindent, kilépett a házból, bezárta azt is és ellépkedett Ben kocsijához.
-Zayn Malik hivatalosan is beállhat a cirkuszba.-motyogtam és egy puszit nyomtam az arcára. Kinyitotta a hátsó ajtókat, bepakolt , Maya-t hátra becsatolta a gyerekhordozóba, engem előre az anyósülésbe, ő pedig beszállt a vezetőrészbe.
-Amúgy nincs rajtad póló. -kuncogtam fel, mikor mar London utcáin jártunk.
Zayn magára nézett, majd elvigyorodott.
-Úgysem lesz senki a kórháznál.-vont vállat.
-Tényleg?!-emelkedett fel a hangom, mikor megláttam a több száz rajongót, fotóst, riportert, kamerát. Körbevették az autót a rajongók.
-Asszem Ben-nek tartozom egy autóval, mert szétverik.-beszelt Zayn és nyomogatta a telefonját. Maya pedig nyugodtan szuszogott.
-Apjára ütött a gyerek.-motyogtam, mikor Zayn is hátra nézett a picire. Elnevette magát, majd arcon puszilt.
-Ha eszetek lenne, hátra állnátok.-beszélt Katy Zayn telefonjából.
-Megyük értetek.-hallottam meg a legjobb barátom hangját.
-Ja és Zayn, ha nem lesz kocsim, jössz eggyel.-röhögött a telefonba Ben.Zayn kinyomta és jó lassan odaértünk a hátsó bejárathoz, ami akkor vágódott ki. Egy csomó biztonsági őr tolta el tőlük az embereket, Zayn felkapta Katy pulcsijat, amin én halálosan jót nevettem.
-örülök hogy nevetsz rajtam. Nem is tudom kin van a pólóm.-nézett rám, majd kiszállt.
-De nézd a jó oldalát. Tök jó benne az alakod.-kiabáltam ki a kocsiból.
-Ezt bóknak veszem hercegnőm.-jelent meg a túloldalt Mayanal.Katy segített kiszállni a kocsiból, Ben pedig a cuccainkat halászta ki a kocsiból.
-Mezítláb vagy?!-akadt ki Katy.
-Kiloptatok a kórházból,emlékeztek?-kuncogtam fel.
-Nem jössz mezítláb.-olvastam le Zayn szájáról mert a sikítások miatt nem hallottam a barátom hangját, majd Mayat átnyomta Katy kezébe egy pillanatra, engem felkapott a hátára, a lányunkat pedig vissza szerezte. A sikítások ,sírások ordibálások egyre jobban zavartak és kezdtem rosszul lenni.
-Zayn, rohanj, Rose mindjárt elájul.-hallottam meg Ben hangját, majd éreztem ahogy Zayn beszaladt és kifújta magát.
-Maya?!-kérdeztem Zaynt, ő pedig arcon puszilt.
-Ki?!-kérdezte Ben, Katy pedig megcsapta.
-Nyugi,alszik.-igazított meg és tovább sétáltunk a lifthez.
-Mi az, hogy nincs édesség?-hallottunk meg egy ismerős hangot és két apróság halk nevetését. Odapillantottam a büféhez, ahol Louis állt, és a két húga.
-Gyertek.-nyöszörgött Ben.-Hé.-kiabált nekik.-Megjöttek.-beszélt és belépett a liftbe.
-Maya?!-nézett Ben ránk, majd a picire. Zayn bólogatott, Katy pedig mosolygott.
-Megetted a gumicukrom?-kérdeztem Ben-t, mikor kiléptünk a liftből.
-Ő mondta.-mutatott a barátomra.
-Ezért szerezned kell.-mutattam rá, ő pedig hezitált.
-Amúgy jól áll a pulcsim.-mosolygott Katy Zaynre.
-Kihozza az alakját.-kuncogtam a barátom vállába.
-Igazi buzis.-röhögött Ben.
-Jobb ha futsz.-motyogtam, Ben pedig elindult.
-Örülj, hogy benne van a lányom a gyerekhordozóba. Ha nem lenne benne, már rég kettétörtem volna a fejeden.-kiabalt a srác után. Felnevettem Katyvel.
-Amúgy, jöttek még..-szólt Katy, mikor befordultunk a folyosó sarkán. Eljöttek a fiúk családja,itt voltak az otthonból a picik, Tom és Julianne asszony is.
-Jönni fog még Avril és a barátja, valamilyen dobozéért.-motyogott Katy.
-Juhé.-motyogtam, majd Zayn letett és hátulról elkaptak.
-Sziasztok csöppségek!-emeltem fel Louis két ikerhúgát, bár nem kellett volna, de nem baj.
-Szia Rose.-mosolyogtam rám és adtak egy egy puszit.
-Képzeld, nem volt semmilyen édesség a büfébe. Csak száraz szendvicsek.-motyogott Phoebe.
-Ez szörnyű. Nekem meg megették a gumicukromat.-néztem rá Ben-re, ő pedig integetett a túloldalról, Dejan mellől. Zayn megforgatta a szemét, Louis és El pedig kiszedték a kicsiket a kezemből,megöleltek és arcon pusziltak.
-Szia Pici.-forgatott körbe Niall bátyja, az apukájuk pedig megölelt.
-Figyelj, ha eltervezted előre Niallnek Grace-t, miért nem mondtad? Akkor bemutattam volna neki, jóval előbb.-röhögött a srác.
-Ne rontsd el a tündérmesét.-morogtam éss mosolyogtam a barátnőmre. Niall kapkodta a fejét közte és a bátyja meg a barátnője között.
-Pici.-ölelt meg Gemma.
-Szia.-nevettem fel.-Megvannak a képek,ott a tatyimba, halászd ki.-mutattam, ő pedig bólogatott.
-Gyere.-húzott a lábára Zayn, hogy álljak azon, nehogy felfázzak. Mindenki odajött hozzám, köszöntek ölelgettek és elvitték megnézni a pici Maya-t.
-Jaj Rose.-ölelt meg Lis.-Úgy megijedtünk.-motyogott és forgatott meg.
Zayn morgott meg motyogott és eltorzult az arca.
-Légy férfi.-paskoltam meg az arcát és újból a lányt öleltem.
-Szia Liro.-ölelgetett meg apu, majd engedett el és fordított meg.
-Jól értesültem, hogy valakinek kóros gumicukor hiánya van?-kérdezte Simon és mosolygott rám.
-Uuu.-szaladtam hozzá, ő pedig megforgatott és megemelt.
-Túl k
önnyű vagy, én pedig felhízlaltalak mikor nálam laktál.-dorgált meg, de a szeme mosolygott.
-Másfél hónap lazsálás.-nevettem fel.
-Nem, hízó kúra.-tett le a földre.
-Miért nem lepődök már meg ezen?-motyogott Liam.
-Óó, fogsz te még a húgodon meglepődni.-legyintett Simon.
-Azért remélem az esküvőre meghívtok.-suttogott a fülembe és lenézett a gyűrűmre és Zayn kezére is, Tricia és Safaa pedig engem néztek, majd a kezeinket. Simon felé bólogattam, majd ránéztem Zaynre.
-Láthatom a picit?-nézett rám, én pedig nevetve bólogattam. Átnyomta a kezembe a zacskó gumicukrokat és ment a gyerekhordozóba.
-Csajok.-szóltam Louis tesóinak. Kinyitottam az egyik zacskót és a kezükbe nyomtam.
-Azonnal beszélnem kell veled.-fogta meg az egyik kezem Zayn anyukája, a másikat Safaa, majd rákaptam a fejem Zaynre, azonban arcán láttam az értetlenséget és a következő pillanatban pedig már a saját kórtermemben voltunk.
-Úristen.-vigyorgott Safaa és nézte a gyűrűt az ujjamon.
-Kérlek, hagyj segítsek az esküvőszervezésben. Jó?-nézett rám Tricia csillogó szemekkel, nekem pedig összeszorult a szívem. Tricia csak mondta és mondta a magáét, de Safaa leállította.
-Zayn titokban akar házasodni, Vegasban az egyik hétvégén.-nézett rám Safaa szomorúan.
-Csak nekem akart jót...-védtem, de hiába.
Tricia eltűnt előlünk és már kint járt.
-Hol van Zayn?!-akadt ki.
-Ajaj.-nyelt nagyot Safaa és rohantunk ki az ajtóba. Tricia a barátomat fülénél fogva húzza végig a folyosón.
-Hát Rose, most öletted meg a férjedet.-nézett rám.
-Nem engedem Vegast.-beszélt Zayn anyukája, majd eltűntek a folyosón. Mindenki döbbenten engem figyelt.
-Juuuuuj.-esett le El-nek legelőször és felém szaladt, megszorongatott és a kezemet figyelte.
-De szép.-nézegette és forgatta az ujjamon.
-Ez volt a nyakán is.-motyogott Safaa.
-Nem.-hallottunk egy kiabálást vagyis hallottuk Tricia kiabálását a folyosó végén.
-Anya fel akar csapni esküvőszervezőnek.-forgatta a szemét Safaa.-Apu, mész anyáért?-mosolygott Safaa, Yaser elindult és a tömeg egyszerre beszélt.
-Vigyázat.-kiabált Katy, kapott fel, ültetett be egy tolókocsiba és tolt a műtő felé.
-Ni no, életveszélyes embert viszek.-kiabált, én pedig felnevettem, és elkezdtem köhögni.
-Ajaj.-motyogott és szaladt be velem. Még egy pillanatra láttam, ahogy Yaser megy Triciáékhoz, hogy Zayn megöleli a síró anyukáját. Na jó, lemaradtam valamiről? Katy becsörtetett velem a műtőbe, felfektetett egy ágyra.
-Rose?-nézett rám, én pedig nagy nehezen, odafigyeltem rá.
-Zayn, adott neked gyógyszert?-Nézett rám, én pedig megráztam a fejem.
-Nem kellett. Jól voltam.-nyöszörögtem és köhögtem
-Infúzió?-beszélt, én pedig bólogattam.
- Gyere, anyának csinálunk reggeli-ebédet.-hallottam Zayn hangját a konyha felől. Elmosolyodtam és a rosszullétemre pedig próbáltam nem odafigyelni.
Nagy nehezen felültem. Magamat becsavartam a pokrócba és komótosan lépkedtem a hideg padlón a konyháig. Mosolyogva dőltem oda a falhoz és néztem a pici lányunkat, ahogy az apjával van a konyhában.
-Ne már.Mi akartunk kelteni...-húzta össze a szemét Zayn. Vállat rántottam.
-Ti keltettetek.-mosolyogva lépkedtem oda hozzájuk. Zayn letette a picit és két karjával hátulról összekulcsolt és homlokon puszilt.
-Nem hiszem el, hogy jól vagy...-morgott lépkedett a táskához.
-Szia királylány.-mosolyogtam Maya-ra, és emeltem fel a karomba.A nagy szemeivel rám mosolygott és halkan gügyögött. Ujjammal óvatosan megsimogattam. Hirtelen Zayn pedig hajon puszilt, és megölelt hátulról. Elmosolyodtam.
-Rose, kérlek feküdj le...-kérlelt.
-Túl sokat aggódsz.-pusziltam arcon és a kicsivel a kezembe sétáltam vissza a kanapéra és leültem.
Zayn lépkedett be egy tálcával, azon pedig rengeteg kajával.
-JAJ istenem...vízilovat fogsz belőlem csinálni és öreg korunkba te fogsz egyedül hintaszéken üldögélni, mert alattam összetörik.-motyogtam.Zayn fejét rázva, ült le mellén és vont az ölébe. Odadőltem a vállához és a kicsit simogattam a karomba.
-Megint?!-néztem először a kajára,majd Zayn szemeibe.
-Ezt legalább megeszed.-kezdtük el a szócsatát.
-De csak azért mert te csináltad.-mosolyogtam rá.
- A gumicukorral mi van?!-vigyorgott felém és próbált belém kötni.
-Az megint más téma. Megette Ben.-morogtam.
- Én mondtam, hogy egye meg..-motyogott Zayn. Erre én megpróbáltam mérges arcot vágni. Felnevetett, és szájon csókolt.
- Miért kell reggelizni?-nyöszörögve váltam el Zayn ajkaitól, tettem át a kicsit az ő kezébe és kezdtem el falatozni a reggeliből.
- Mert mindjárt délután három óra , mert ez már uzsonnának számít és mert a kórházba biztos nem fogsz enni kórházi kosztot.-beszélt és beszélt Zayn.
-Értettem. Mennyit aludtam?-kérdeztem a barátomat.
-Olyan 13 órát. Jól bírod.-röhögött, én pedig kinyújtottam rá a nyelven.
- Lemaradtál az első etetésünkről.-húzta az agyamat a srác. Elnevettem magam.
-Bele erőszakoltad szegénybe a kaját?!-néztem rá.
-Dehogy.-röhögött.-ez valami fura ízű táp amit bele kellett keverni valami lötyibe, belerakni cumisüvegbe és szopni kell.-röhögött most már velem együtt.
-Mi az, megkóstoltad?-kérdeztem evés közben.
-Az illata jobb volt mint az íze.-vont vállat. Én pedig kiröhögtem.
-Te még nem is etettél.-nyújtotta rám a nyelvét.
-mert én azt nem közönség előtt fogom csinálni.-nevettem fel. Zayn felállt, a picit betette a hordozóba és visszamászott hozzám, döntött le ülő helyzetből és rám feküdt. Két kezét a melleimre helyezte, és elvigyorodott.
-Szabad tudnom, mit csinálsz?!-nevetve kérdeztem a rajtam fekvő srácot.
-Megnőttek.-károgott, én pedig rendíthetetlenül kinevettem.
-Köszönjük a felfedezést Eistein. Meg valami?!-kuncogtam fel, ő pedig gondolkozós arcot vágott és fordított meg minket. Most mar én voltam felül.
-Csak, jobb ha tudja a jövendőbeli feleségem...-beszélt én pedig gyorsan megcsókoltam.
-...hogy mennyire kanos, imádnivaló, szeretetteljes, irtó szexi a jövendőbeli férje?-kérdeztem. Felnevetett.
-Mondjuk...-röhögött.-...nem, hanem hogy mennyire szereti a barátnőjét. -puszilt orrhegyen. Megöleltem és csak szorongattam.
-Amúgy lesz egy nagyon ijesztő és lehet hogy verekedős feladatod.-beszéltem Zayn-hez. Ő kérdőn nézett engem.
-Liam-nek elmondani a dörgést.-beszéltem, Zayn pedig felnevetett és hajon puszilt.
-Fázol? -kérdezte majd rám nézett mert libabőrös voltam. Elvigyorodtam és hirtelen lekaptam róla a pólóját és magamra húztam.
Felnevetett és megcsókolt. Mosolyogva csókoltam vissza.
- Mennünk kell.-motyogta Zayn és tovább csókolt.
-Muszáj ?-nyöszörögtem, ő pedig megsimogatta az arcom.
-Kapsz gumicukrot.-bökte ki magából, én pedig felpattantam róla, és húztam volna fel.
-Szóval a gumicukor..-röhögtem és eközben magára húzott.
-Még a végén meg gondolod magad, es hozzámész egy zacskó gumicukorhoz...-motyogott, de láttam, hogy a szeme mosolyog.
-Hmm...cseréljelek le egy zacskó gumicukorra?-néztem rá, ő pedig elmosolyodott.
-Mrs. Gumicukor Rose.-röhögött.
-Nem.Nem.Nem cserélnélek le semmi pénzért.-motyogtam és hozzábújtam.
-Hm.Én sem téged, de muszáj lesz menni.-nyöszörgött és felült velem.Összeszedte a cuccainkat, felkapta az alvó Maya-t, a kezembe nyomta a kajájának felét, becsomagolt állapotban. Én felkaptam a rózsámat, ő meg a táskáját,kereste a kulcsokat, elzárt mindent, kilépett a házból, bezárta azt is és ellépkedett Ben kocsijához.
-Zayn Malik hivatalosan is beállhat a cirkuszba.-motyogtam és egy puszit nyomtam az arcára. Kinyitotta a hátsó ajtókat, bepakolt , Maya-t hátra becsatolta a gyerekhordozóba, engem előre az anyósülésbe, ő pedig beszállt a vezetőrészbe.
-Amúgy nincs rajtad póló. -kuncogtam fel, mikor mar London utcáin jártunk.
Zayn magára nézett, majd elvigyorodott.
-Úgysem lesz senki a kórháznál.-vont vállat.
-Tényleg?!-emelkedett fel a hangom, mikor megláttam a több száz rajongót, fotóst, riportert, kamerát. Körbevették az autót a rajongók.
-Asszem Ben-nek tartozom egy autóval, mert szétverik.-beszelt Zayn és nyomogatta a telefonját. Maya pedig nyugodtan szuszogott.
-Apjára ütött a gyerek.-motyogtam, mikor Zayn is hátra nézett a picire. Elnevette magát, majd arcon puszilt.
-Ha eszetek lenne, hátra állnátok.-beszélt Katy Zayn telefonjából.
-Megyük értetek.-hallottam meg a legjobb barátom hangját.
-Ja és Zayn, ha nem lesz kocsim, jössz eggyel.-röhögött a telefonba Ben.Zayn kinyomta és jó lassan odaértünk a hátsó bejárathoz, ami akkor vágódott ki. Egy csomó biztonsági őr tolta el tőlük az embereket, Zayn felkapta Katy pulcsijat, amin én halálosan jót nevettem.
-örülök hogy nevetsz rajtam. Nem is tudom kin van a pólóm.-nézett rám, majd kiszállt.
-De nézd a jó oldalát. Tök jó benne az alakod.-kiabáltam ki a kocsiból.
-Ezt bóknak veszem hercegnőm.-jelent meg a túloldalt Mayanal.Katy segített kiszállni a kocsiból, Ben pedig a cuccainkat halászta ki a kocsiból.
-Mezítláb vagy?!-akadt ki Katy.
-Kiloptatok a kórházból,emlékeztek?-kuncogtam fel.
-Nem jössz mezítláb.-olvastam le Zayn szájáról mert a sikítások miatt nem hallottam a barátom hangját, majd Mayat átnyomta Katy kezébe egy pillanatra, engem felkapott a hátára, a lányunkat pedig vissza szerezte. A sikítások ,sírások ordibálások egyre jobban zavartak és kezdtem rosszul lenni.
-Zayn, rohanj, Rose mindjárt elájul.-hallottam meg Ben hangját, majd éreztem ahogy Zayn beszaladt és kifújta magát.
-Maya?!-kérdeztem Zaynt, ő pedig arcon puszilt.
-Ki?!-kérdezte Ben, Katy pedig megcsapta.
-Nyugi,alszik.-igazított meg és tovább sétáltunk a lifthez.
-Mi az, hogy nincs édesség?-hallottunk meg egy ismerős hangot és két apróság halk nevetését. Odapillantottam a büféhez, ahol Louis állt, és a két húga.
-Gyertek.-nyöszörgött Ben.-Hé.-kiabált nekik.-Megjöttek.-beszélt és belépett a liftbe.
-Maya?!-nézett Ben ránk, majd a picire. Zayn bólogatott, Katy pedig mosolygott.
-Megetted a gumicukrom?-kérdeztem Ben-t, mikor kiléptünk a liftből.
-Ő mondta.-mutatott a barátomra.
-Ezért szerezned kell.-mutattam rá, ő pedig hezitált.
-Amúgy jól áll a pulcsim.-mosolygott Katy Zaynre.
-Kihozza az alakját.-kuncogtam a barátom vállába.
-Igazi buzis.-röhögött Ben.
-Jobb ha futsz.-motyogtam, Ben pedig elindult.
-Örülj, hogy benne van a lányom a gyerekhordozóba. Ha nem lenne benne, már rég kettétörtem volna a fejeden.-kiabalt a srác után. Felnevettem Katyvel.
-Amúgy, jöttek még..-szólt Katy, mikor befordultunk a folyosó sarkán. Eljöttek a fiúk családja,itt voltak az otthonból a picik, Tom és Julianne asszony is.
-Jönni fog még Avril és a barátja, valamilyen dobozéért.-motyogott Katy.
-Juhé.-motyogtam, majd Zayn letett és hátulról elkaptak.
-Sziasztok csöppségek!-emeltem fel Louis két ikerhúgát, bár nem kellett volna, de nem baj.
-Szia Rose.-mosolyogtam rám és adtak egy egy puszit.
-Képzeld, nem volt semmilyen édesség a büfébe. Csak száraz szendvicsek.-motyogott Phoebe.
-Ez szörnyű. Nekem meg megették a gumicukromat.-néztem rá Ben-re, ő pedig integetett a túloldalról, Dejan mellől. Zayn megforgatta a szemét, Louis és El pedig kiszedték a kicsiket a kezemből,megöleltek és arcon pusziltak.
-Szia Pici.-forgatott körbe Niall bátyja, az apukájuk pedig megölelt.
-Figyelj, ha eltervezted előre Niallnek Grace-t, miért nem mondtad? Akkor bemutattam volna neki, jóval előbb.-röhögött a srác.
-Ne rontsd el a tündérmesét.-morogtam éss mosolyogtam a barátnőmre. Niall kapkodta a fejét közte és a bátyja meg a barátnője között.
-Pici.-ölelt meg Gemma.
-Szia.-nevettem fel.-Megvannak a képek,ott a tatyimba, halászd ki.-mutattam, ő pedig bólogatott.
-Gyere.-húzott a lábára Zayn, hogy álljak azon, nehogy felfázzak. Mindenki odajött hozzám, köszöntek ölelgettek és elvitték megnézni a pici Maya-t.
-Jaj Rose.-ölelt meg Lis.-Úgy megijedtünk.-motyogott és forgatott meg.
Zayn morgott meg motyogott és eltorzult az arca.
-Légy férfi.-paskoltam meg az arcát és újból a lányt öleltem.
-Szia Liro.-ölelgetett meg apu, majd engedett el és fordított meg.
-Jól értesültem, hogy valakinek kóros gumicukor hiánya van?-kérdezte Simon és mosolygott rám.
-Uuu.-szaladtam hozzá, ő pedig megforgatott és megemelt.
-Túl k
önnyű vagy, én pedig felhízlaltalak mikor nálam laktál.-dorgált meg, de a szeme mosolygott.
-Másfél hónap lazsálás.-nevettem fel.
-Nem, hízó kúra.-tett le a földre.
-Miért nem lepődök már meg ezen?-motyogott Liam.
-Óó, fogsz te még a húgodon meglepődni.-legyintett Simon.
-Azért remélem az esküvőre meghívtok.-suttogott a fülembe és lenézett a gyűrűmre és Zayn kezére is, Tricia és Safaa pedig engem néztek, majd a kezeinket. Simon felé bólogattam, majd ránéztem Zaynre.
-Láthatom a picit?-nézett rám, én pedig nevetve bólogattam. Átnyomta a kezembe a zacskó gumicukrokat és ment a gyerekhordozóba.
-Csajok.-szóltam Louis tesóinak. Kinyitottam az egyik zacskót és a kezükbe nyomtam.
-Azonnal beszélnem kell veled.-fogta meg az egyik kezem Zayn anyukája, a másikat Safaa, majd rákaptam a fejem Zaynre, azonban arcán láttam az értetlenséget és a következő pillanatban pedig már a saját kórtermemben voltunk.
-Úristen.-vigyorgott Safaa és nézte a gyűrűt az ujjamon.
-Kérlek, hagyj segítsek az esküvőszervezésben. Jó?-nézett rám Tricia csillogó szemekkel, nekem pedig összeszorult a szívem. Tricia csak mondta és mondta a magáét, de Safaa leállította.
-Zayn titokban akar házasodni, Vegasban az egyik hétvégén.-nézett rám Safaa szomorúan.
-Csak nekem akart jót...-védtem, de hiába.
Tricia eltűnt előlünk és már kint járt.
-Hol van Zayn?!-akadt ki.
-Ajaj.-nyelt nagyot Safaa és rohantunk ki az ajtóba. Tricia a barátomat fülénél fogva húzza végig a folyosón.
-Hát Rose, most öletted meg a férjedet.-nézett rám.
-Nem engedem Vegast.-beszélt Zayn anyukája, majd eltűntek a folyosón. Mindenki döbbenten engem figyelt.
-Juuuuuj.-esett le El-nek legelőször és felém szaladt, megszorongatott és a kezemet figyelte.
-De szép.-nézegette és forgatta az ujjamon.
-Ez volt a nyakán is.-motyogott Safaa.
-Nem.-hallottunk egy kiabálást vagyis hallottuk Tricia kiabálását a folyosó végén.
-Anya fel akar csapni esküvőszervezőnek.-forgatta a szemét Safaa.-Apu, mész anyáért?-mosolygott Safaa, Yaser elindult és a tömeg egyszerre beszélt.
-Vigyázat.-kiabált Katy, kapott fel, ültetett be egy tolókocsiba és tolt a műtő felé.
-Ni no, életveszélyes embert viszek.-kiabált, én pedig felnevettem, és elkezdtem köhögni.
-Ajaj.-motyogott és szaladt be velem. Még egy pillanatra láttam, ahogy Yaser megy Triciáékhoz, hogy Zayn megöleli a síró anyukáját. Na jó, lemaradtam valamiről? Katy becsörtetett velem a műtőbe, felfektetett egy ágyra.
-Rose?-nézett rám, én pedig nagy nehezen, odafigyeltem rá.
-Zayn, adott neked gyógyszert?-Nézett rám, én pedig megráztam a fejem.
-Nem kellett. Jól voltam.-nyöszörögtem és köhögtem
-Infúzió?-beszélt, én pedig bólogattam.
*Katy szemszöge:*
-Rose...figyelj rám, hallod?!-ütögettem a lányt, de nem figyelt. Megnyomtam a vészhívót az oldalamon, mert tudtam hogy gáz lesz. Az orvosok, nővérek berohantak és szedtek ki a kezeim közül a lányt.
-Hozz nyugtatót a raktárból, de az erősebből.-szólt a főorvos, én pedig szaladtam ki a műtőből. Mindenki engem nézett, furcsán.
-Katy hozd már.-hallottam meg az orvos hangját, a műtőből, én pedig szaladtam teljes erővel át a tömegen.
-Bocs...vigyázz...bocs-törtem utat magamnak, majd szedtem elő a kulcsot és szaladtam a raktárba.
-Bassza meg.-káromkodtam hangosan, mikor végre megtaláltam a legerősebb nyugtatót.
-Katy, mi van?-jött be Zayn a raktárba, ahova egyébként tilos lett volna.
-Húzz az utamból.-löktem el, majd rohantam vissza az injekcióval a kezembe. Berohantam, éppen időbe, mert a lány vérnyomása fel le, az EKG monitoron lévő csík pedig rohamosan húzódott egy vonalba.
-Adjanak rá töltést.-szóltak, én pedig elfordultam.
-Katy, menj ki. Útban vagy és már nem tudsz segíteni. Te csak egy ápoló nő vagy.-emelték fel és sétáltak ki velem a folyosóra.
-Tegyél le.-kiabáltam, és vertem szegény ápoló srác hátát. Ő ő pedig csak jobban szorított.
-Idehívatom az apját. Ez felháborító. -kiabált az orvos.
-Hívassa, hátha kirúgattatom.-kiabáltam vissza.
-Ha kirúgattat, eljár a szám, hogy miattad fog meghalni a lány.-jött ki véres kesztyűvel az orvos, és hátul pedig újra megszólaltak a hangok, hogy változás van. Az ápoló srác rám mosolygott savanyúan, tett ki és szaladt vissza.
-Katharyne.-hallottam meg apám hangját a folyosó végéről, a vállamba pedig belelökve szaladt be néhány orvos.
-Katharyne, mi ez az egész? Beszédem van veled.-jött közelebb, engem pedig kirázott a hideg.
-Legyen, de ne itt és nem most.-motyogtam könnyek közt és intettem a fejemmel a döbbent társaságra. Belenéztem Zayn szemébe, akinek zavarodott volt a tekintete.
-Beszélek velük.-motyogott apu.
Mikor apu elindult mellőlem, abban a pillanatban jöttek ki az orvosok a műtőből. Több orvos megveregette a vállam, a főorvos pedig felém jött.
-Tessék. Megmentettem a lány életét. Tied a piszkos munka.-morgott.-semmirekellő.-morgott.
-De hát nem is maga mentette meg a lányt, hanem Katy.-akadtak ki az orvosra, az pedig felém közeledett.
-Tűnj el innen, apuci kislánya, aki az életben egy kurva.-morgott a fülembe, én pedig felhúztam magam.
Piros fejjel mentem neki a főorvosnak, aki elvigyorodott.
-Maga egy rohadék.-toltam neki a falhoz.
-Egy pillanat.-hallottam apám hangját, aki indult felém, ne hogy kárt tegyek a drága orvosába. Hirtelen két kar kapott fel. Ben-é ?
-Sss.-suttogott a fülembe és húzott el.
-Buktassalak le?!-kiabált utánam az öreg fószer.
-Hajrá. -kiabáltam utána.
-Kíváncsi lennék, apuci tudd-e róla, hogy a fiam hányszor csinált fel és mondjuk, hogy mennyire köze van hozzájuk a fiamhoz és hogy ezt te tudod is.-kacsintott,és bökött Zayn-ék felé.
-Hogy is hívják a fiamat?-röhögött.
-Ki ne mondja.-suttogtam, de késő volt.
-Ismerősen cseng az a név neked hogy Brad?-röhögött és lépkedett felém.
-Maga rohadék.-morogtam és szabadultam ki Ben karjai közül és teljes ideggel rohantam volna újra a főorvos fele, ha nem kap el apa.
-Az irodámba, most.-ordított a főorvosra és az összes dolgozó megrendült apu mély és nagyon rekedt, hideg hangjától.
-Azt mondtam az irodámba.-ordított és csitított engem.
-Bemegyek Rosehoz.-pusziltam arcon, ő bólintott én pedig lépkedtem.
-Mennyi altatót nyomtatok bele?-néztem rá az ápoló srácra, aki jóval előbb kitett.
-Semennyit. Morfiumot inkább.-beszélt, én pedig a lánnyal foglalkoztam.
-Katy.-nézett be Ben, intettem neki, és a lányt tetettem át a másik ágyra.
-Menjetek el az emeletről,míg kivisszük Rose-t. Nem akarom, hogy a lányok főleg a kicsik így lássák Rose-t.-beszéltem, ő pedig bólintott és tűnt el.
-Vihetjük.-jött vissza az ápolósrác, majd még ketten tolták ki a lányt. Köhögött, így útközbe levettem róla a lélegeztetőt.
-Sss.-simogattam meg az arcát, és engedtem hogy betolják.
A folyosón csak én voltam, így gondolkodás nélkül levágtam magam a hideg csempéhez és eleresztettem a könnyeimet. Minden eszembe jutott.
-Katy...-hallottam meg nevemet, majd hogy rohannak hozzám és ölelgetnek.
-Hé Katy.-hallottam meg Lis hangját.
-Miattam van.-nyöszörögtem.
-Nem. Nem miattad van.-emelte fel a fejét.-Brad sincs már a közeledbe..Sss..-ölelgetett Lis. Leesett neki minden.
-Megismertél kiscsaj?-mosolyodtam el, de a könnyeim még mindig áztatták az arcom.
-Azért voltál te annyira ismerős. -mosolygott Harry barátnője.
-Itt jön a herceged.-suttogott a fülembe a lány, mikor megjelent a folyosó végén Ben, utána az 5 fiú, és Grace meg El is.
-6 herceg?-kuncogtam fel.
-Na, nem sírunk. Már vége annak a korszaknak. Nekem is vége van.Lezártuk.-ölelt Lis.
-Én még benne voltam egy hónapja.-suttogtam.
-Mi?!-akadt ki Lis.
-Katy mi ez az egész?!-guggolt le mellém Harry.
-Semmi.-nyöszörögtem.
-Ugye most már nincs közöd hozzá?!-nézett rám Lis.-Mond kérlek, hogy nincs közöd Bradhez.-nyöszörgött Lis.
-Már nincs.-suttogtam és csuktam be a szememet. Megint emlékek.
-Miert mentél vissza hozzá?-akadt ki Lis. A többiek furcsán méregettek.
-Rose miatt.-sírtam el magam.-Ha én nem vagyok, akkor már előbb megtalálta volna Rose-t. Én adtam neki az ötletet,hogy jelenjen meg itt, mert így tudtam, hogy már képtelen lesz, ha itt lesztek ti is bármit csinálni a lánnyal.-suttogtam, Lis pedig megölelt.
-3 éve tudhatnád, mekkora egy balfasz az a gyerek.-morgott Lis.
-3 éve tudom is.-akadtam ki. Újra megölelt.
-Felvilágosítanátok?-kérdezte Liam.
-Később.-morogtuk egyszerre Lissel. Újra megölelt.
-Úgy hiányoztál. Billynek és Mikenak is.-könnyezett meg Lis is.-Azt hittük kinyírt az a rohadék, mikor eltűntél.-suttogott Lis.
-Jaj ne sírj.-akadtam ki és löktem oda Harryhez.
Apu megjelent a folyosó végén, mutogatott és tűnt el.
-Brad az épületben van...-suttogtam Lis felé és néztem a kezeimre.
-Hozz nyugtatót a raktárból, de az erősebből.-szólt a főorvos, én pedig szaladtam ki a műtőből. Mindenki engem nézett, furcsán.
-Katy hozd már.-hallottam meg az orvos hangját, a műtőből, én pedig szaladtam teljes erővel át a tömegen.
-Bocs...vigyázz...bocs-törtem utat magamnak, majd szedtem elő a kulcsot és szaladtam a raktárba.
-Bassza meg.-káromkodtam hangosan, mikor végre megtaláltam a legerősebb nyugtatót.
-Katy, mi van?-jött be Zayn a raktárba, ahova egyébként tilos lett volna.
-Húzz az utamból.-löktem el, majd rohantam vissza az injekcióval a kezembe. Berohantam, éppen időbe, mert a lány vérnyomása fel le, az EKG monitoron lévő csík pedig rohamosan húzódott egy vonalba.
-Adjanak rá töltést.-szóltak, én pedig elfordultam.
-Katy, menj ki. Útban vagy és már nem tudsz segíteni. Te csak egy ápoló nő vagy.-emelték fel és sétáltak ki velem a folyosóra.
-Tegyél le.-kiabáltam, és vertem szegény ápoló srác hátát. Ő ő pedig csak jobban szorított.
-Idehívatom az apját. Ez felháborító. -kiabált az orvos.
-Hívassa, hátha kirúgattatom.-kiabáltam vissza.
-Ha kirúgattat, eljár a szám, hogy miattad fog meghalni a lány.-jött ki véres kesztyűvel az orvos, és hátul pedig újra megszólaltak a hangok, hogy változás van. Az ápoló srác rám mosolygott savanyúan, tett ki és szaladt vissza.
-Katharyne.-hallottam meg apám hangját a folyosó végéről, a vállamba pedig belelökve szaladt be néhány orvos.
-Katharyne, mi ez az egész? Beszédem van veled.-jött közelebb, engem pedig kirázott a hideg.
-Legyen, de ne itt és nem most.-motyogtam könnyek közt és intettem a fejemmel a döbbent társaságra. Belenéztem Zayn szemébe, akinek zavarodott volt a tekintete.
-Beszélek velük.-motyogott apu.
Mikor apu elindult mellőlem, abban a pillanatban jöttek ki az orvosok a műtőből. Több orvos megveregette a vállam, a főorvos pedig felém jött.
-Tessék. Megmentettem a lány életét. Tied a piszkos munka.-morgott.-semmirekellő.-morgott.
-De hát nem is maga mentette meg a lányt, hanem Katy.-akadtak ki az orvosra, az pedig felém közeledett.
-Tűnj el innen, apuci kislánya, aki az életben egy kurva.-morgott a fülembe, én pedig felhúztam magam.
Piros fejjel mentem neki a főorvosnak, aki elvigyorodott.
-Maga egy rohadék.-toltam neki a falhoz.
-Egy pillanat.-hallottam apám hangját, aki indult felém, ne hogy kárt tegyek a drága orvosába. Hirtelen két kar kapott fel. Ben-é ?
-Sss.-suttogott a fülembe és húzott el.
-Buktassalak le?!-kiabált utánam az öreg fószer.
-Hajrá. -kiabáltam utána.
-Kíváncsi lennék, apuci tudd-e róla, hogy a fiam hányszor csinált fel és mondjuk, hogy mennyire köze van hozzájuk a fiamhoz és hogy ezt te tudod is.-kacsintott,és bökött Zayn-ék felé.
-Hogy is hívják a fiamat?-röhögött.
-Ki ne mondja.-suttogtam, de késő volt.
-Ismerősen cseng az a név neked hogy Brad?-röhögött és lépkedett felém.
-Maga rohadék.-morogtam és szabadultam ki Ben karjai közül és teljes ideggel rohantam volna újra a főorvos fele, ha nem kap el apa.
-Az irodámba, most.-ordított a főorvosra és az összes dolgozó megrendült apu mély és nagyon rekedt, hideg hangjától.
-Azt mondtam az irodámba.-ordított és csitított engem.
-Bemegyek Rosehoz.-pusziltam arcon, ő bólintott én pedig lépkedtem.
-Mennyi altatót nyomtatok bele?-néztem rá az ápoló srácra, aki jóval előbb kitett.
-Semennyit. Morfiumot inkább.-beszélt, én pedig a lánnyal foglalkoztam.
-Katy.-nézett be Ben, intettem neki, és a lányt tetettem át a másik ágyra.
-Menjetek el az emeletről,míg kivisszük Rose-t. Nem akarom, hogy a lányok főleg a kicsik így lássák Rose-t.-beszéltem, ő pedig bólintott és tűnt el.
-Vihetjük.-jött vissza az ápolósrác, majd még ketten tolták ki a lányt. Köhögött, így útközbe levettem róla a lélegeztetőt.
-Sss.-simogattam meg az arcát, és engedtem hogy betolják.
A folyosón csak én voltam, így gondolkodás nélkül levágtam magam a hideg csempéhez és eleresztettem a könnyeimet. Minden eszembe jutott.
-Katy...-hallottam meg nevemet, majd hogy rohannak hozzám és ölelgetnek.
-Hé Katy.-hallottam meg Lis hangját.
-Miattam van.-nyöszörögtem.
-Nem. Nem miattad van.-emelte fel a fejét.-Brad sincs már a közeledbe..Sss..-ölelgetett Lis. Leesett neki minden.
-Megismertél kiscsaj?-mosolyodtam el, de a könnyeim még mindig áztatták az arcom.
-Azért voltál te annyira ismerős. -mosolygott Harry barátnője.
-Itt jön a herceged.-suttogott a fülembe a lány, mikor megjelent a folyosó végén Ben, utána az 5 fiú, és Grace meg El is.
-6 herceg?-kuncogtam fel.
-Na, nem sírunk. Már vége annak a korszaknak. Nekem is vége van.Lezártuk.-ölelt Lis.
-Én még benne voltam egy hónapja.-suttogtam.
-Mi?!-akadt ki Lis.
-Katy mi ez az egész?!-guggolt le mellém Harry.
-Semmi.-nyöszörögtem.
-Ugye most már nincs közöd hozzá?!-nézett rám Lis.-Mond kérlek, hogy nincs közöd Bradhez.-nyöszörgött Lis.
-Már nincs.-suttogtam és csuktam be a szememet. Megint emlékek.
-Miert mentél vissza hozzá?-akadt ki Lis. A többiek furcsán méregettek.
-Rose miatt.-sírtam el magam.-Ha én nem vagyok, akkor már előbb megtalálta volna Rose-t. Én adtam neki az ötletet,hogy jelenjen meg itt, mert így tudtam, hogy már képtelen lesz, ha itt lesztek ti is bármit csinálni a lánnyal.-suttogtam, Lis pedig megölelt.
-3 éve tudhatnád, mekkora egy balfasz az a gyerek.-morgott Lis.
-3 éve tudom is.-akadtam ki. Újra megölelt.
-Felvilágosítanátok?-kérdezte Liam.
-Később.-morogtuk egyszerre Lissel. Újra megölelt.
-Úgy hiányoztál. Billynek és Mikenak is.-könnyezett meg Lis is.-Azt hittük kinyírt az a rohadék, mikor eltűntél.-suttogott Lis.
-Jaj ne sírj.-akadtam ki és löktem oda Harryhez.
Apu megjelent a folyosó végén, mutogatott és tűnt el.
-Brad az épületben van...-suttogtam Lis felé és néztem a kezeimre.
-Menjetek be Rose-hoz,és a lenti emberek is,mind.-beszélt Lis,a srácok bólogattak. Leesett nekik,hogy gáz van,és segítettek felállni. Lis a nadrágja oldalából előszedett egy pisztolyt,és rám mosolygott.
-Rose,ne idegesítse fel magát.-nyöszörögtem,és szedtem elő a cipőm talpából egy dugi kést.
-Van még nálatok valami?-nézett rám Harry.
-Ó,én egyszer találkoztam az ágyban egy...-röhögött Harry,Lis pedig megcsapta.-Később.-motyogott Harry,és mentek le a fiúk a családjaikért.Nem tudták mi van,csak szaladtak be egy kórterembe.
-Oda nem megy Brad.-suttogott Lis.
-Apu kihívta a rendőröket.-beszéltem a régi barátnőmhöz,mikor kinéztem az ablakon.Megcsörrent a telefonom,és nyeltem óriásit,mikor olvastam le a nevet a képernyőjéről.
-Vedd fel.-lökött meg Lis,az 5 fiú pedig akkor nézett ki az ajtón.
-Mit akarsz Brad?-beszéltem a telefonba eltorzult arccal.
-Bujtass el.Jönnek utánam.-hallottam meg a hangját a készülékbe. Lis mutogatta,hogy kapjuk el,úgy irányítsam.
-Gyere fel a hátsó lépcsőn,fel a kórház tetejére.Egyedül vagyok azon a részen.-motyogtam,ő pedig kinyomta.
-Húzzatok be.-nyöszörögtem,és csaptam a fiúkra az ajtót, Lis jött a hátam mögött,mikor az ajtó kivágódott.
-Bújtass el.-jött felém,én pedig megállítottam a folyosón.
-Brad,vége.Add fel.-nyöszörögtem,ő pedig hitetlenkedve rám nézett.
-Addig nem nyugszok,míg Rose vagy meghal,vagy nem lehet az enyém !-kiabált,én pedig óvatosan lépkedtem hozzá.
-Brad...-nyöszörögtem.-Vége. Rose boldog,nélküled.Te is az lehetsz,ha feladod.-beszéltem,ő pedig felém tartotta a pisztolyt.Az 5 fiú újból kinézett,Lis pedig a srác háta mögé került.
-Eddig velem voltál...Most már te is ellenem vagy ?!?!-ordított,és a folyosó végén megjelentek a rendőrök apával.
-Mit akarsz csinálni? Meglőni? Mikor én segítettem neked?-beszéltem,még mindig ugyan olyan hangon,ami tudom,hogy nagyon zavarja Bradet. Hogy nem ijedtem meg tőle.Megcsapott.
-Nem...-nyöszörgött a srác.
-Brad..Vége..-szólalt meg Lis,húzta meg a ravaszt,és tette a nyakára a pisztoly végét. Brad rám nézett,arcon köpött,és úgy fordult meg.
-Drága hugi.-próbálta megölelni.Megtöröltem az arcom,Lis pedig hátrált.-Gyere hozzám.-ölelte volna meg,De Lis csak hátrált.
-Brad.-fogtam meg a kezét,de undorodtam tőle.Megfordult,és elkapott,majd a falhoz nyomott.
-Minden miattad van.-akadt ki ordítva a srác,a rendőrök szaladtak,és a fejemnél meghúzta a pisztolyt.
-Gyerünk,tedd meg.Hajrá.Legyél nagyfiú..-suttogtam,ő pedig egyre jobban ideges lett. Lis összehúzta a szemét,meghúzta a ravaszt. Brad hirtelen elengedte a pisztolyt,én lekaptam magam,Lis pedig meghúzta a pisztolyt,és találta el a gyereket. Brad kifeküdt,és szaladtak hozzánk a rendőrök.Odacsúsztam Lis-hez,és odaszorítottam magamat hozzá.Éreztem,ahogy szakaszosan vette a levegőt,jön értem apu,és hogy a fiúk családja az ajtóban döbbenten figyel minket,és a káoszt.
-Lis...Nyugi...-suttogtam,ő pedig csak megrázta a fejét.A szememmel a tömegben kerestem Harry-t.Ben meglátott,és tudta mit akarok.
-Gyere.-húzta ki magával a tömegből Harry-t,és jöttek felénk.
-Vidd el valami nyugodt helyre,mindjárt viszek nyugtatót.-nyomtam a srác óriási tenyerébe az egyik ez emeleti kórterem kulcsait,és kapta fel a barátnőjét,majd tűnt el.
Ben odacsúszott mellém,és vont a mellkasához.Eleresztettem pár könnycseppet.
-Hol az a lány,aki lőtt?-fordult felém az egyik rendőr.A fiúk megijedtek,ahogy mindenki más is.Mi van ha Lis ez miatt bajba kerül.
-Ő-nézett körbe Ben,én pedig felálltam,megigazítottam magam,és csukott szemmel kinyögtem a választ.
-Itt vagyok.-nyöszörögtem.Mindenki szava elállt.
-Nos,rendben,akkor követne?-nézett rám a rendőr,de a szemében láttam valami furcsaságot.Bólintottam,és a többiek előtt lépkedve mentem a rendőr után.Benéztem még Rose-hoz,akit Zayn csitítgatott és fogott le,hogy ne jöjjön ki,majd elmosolyodtam,és lépkedtem a folyosó végére.
*Liam szemszöge:*
1 órája minden felfordult. Lis még mindig Harryvel van, Louis, El, Grace és Niall próbálja a többiek gondolatát elvonni és nem figyelni a rendőrökre, apu meg Zayn próbálja körülményesen elmesélni Rose-nak a helyzet jelentést.Simon és a többiek nem nagyon értenek semmit.
-Nem lenne jobb, ha hazamennétek ? Ott nyugi van -kérdeztem Dejant. Ő elhúzta a száját és bólintott. Rosetól mindenki elköszönt, aki hazament.
-Visszajövünk majd.-suttogott Gemma, adott puszit Rose arcára és lépett ki ő is a kórteremből.
-Gyere fiam.-fogta meg Zaynt apu és tolta ki a kórteremből, így én maradtam csak a húgommal a kórterembe. Minden függönyt behúztam és odaültem Rose mellé.
Megsimogattam az arcát, de ő elfordult.
-Rose...-suttogtam és fordítottam meg.
-Mit akarsz? Amikor mindenki szarban van, te is szarul vagy, a barátnőd eltűnik. Mondhatom szép.-morgott a húgom.
-Miért nem lehet róla leszállni? -akadtam ki.
-Mert ismerem a lányt és tudom milyen. Tudom, hogy egy balfasz vagy és nem tudom, hogy dobtad ki Daniellet 2 hónapja,de az volt életed legszarabb döntése.-akadt ki Rose és a mellette levő gép pedig mutatta, hogy a vérnyomása az egekbe szökött.
-Na, a bátyám és a balfaszsága kinyír és még anyád nem is látta az unokáját.-morgott.
-Aha.-akadtam fel.-Itt vagyunk. Ez a bajod, hogy nincs itt anyánk és a két nővérünk.-vigyorogtam.
-Az a te anyád és a te nővéreid.-morgolódott.
-Rose...-töröltem le az arcáról a könnycseppet. Leültem az ágyához és odahúztam magamhoz.
-Na.-szorítottam magamhoz.
-Szereted Shopiat?!-tereltem a témát.
-Ne terelj Rose...-morogtam.
-Szereted?-nézett rám.-mert azt ugye tudod, hogy senki nem fogja befogadni? Egyszerűen nem. Kiráz a csajtól a hideg és nem csak engem. Nekem mindig is Danielle lesz a fő...-beszélt úgy, mint egy directioner.
-Mintha a Twittert hallanám.-akadtam ki és álltam fel.
-Mert ők is reálisan látják a dolgot, ahogy én.-kuncogott fel Rose.
-Te meg a realitás.-morogtam.-Hozzámész Zayn-hez, úgy, hogy alig voltatok együtt.-ordítottam felé.-Gyereketek van.-ordítottam.-19 éves vagy, ő pedig 20.-kiabáltam.
-Van neve és tudod, a bandatársadról beszélsz.-nézett rám kérdő tekintettel-és úgy ordítasz, hogy lent a portás is hallja.-ásított Rose.
-Mert felbaszol. Osztod az észt és közbe nem tudsz semmit .-akadtam ki.
-Neked nem itt kéne lenned. Egyetemre kellene járnod, rendes életet élni.-akadtam ki.
-Múlt hónapba lett meg a 8. diplomám. Nem elég?!-húzta össze a szemöldökét Rose.
-Kamu.-kiabáltam.
-Na, ilyenkor hol a drága barátnőd, hogy lenyugtatson? Gondolom elment vásárolni, a te pénzedből. -forgatta meg a szemét.
-Szereted?-nézett rám újból.
-Azt hiszem.-morogtam.
-Daniellet?!-vigyorgott rám.
-Már szakítottunk.-suttogtam és minden lepörgött előttem. Kinéztem az ablakon.
-Nem azt kérdeztem...-morgolódott, majd telefonált.
-Szia királylány.-nevetett fel a kihangosított telefonba....Danielle.
-Szia Dani. Mizujs? Miért hívtál?!-kuncogott fel Rose a telefonba. Felhúztam magam és rázkódtam az idegtől. Kinyitották az ajtót a többiek és minket néztek.
-Hallottam egy s mást, így Márkkal visszajöttem Londonba pár napra miattad.-hallottam ahogy mosolyog a lány a telefonban.
-Ki az a Márk?-suttogtam Rose fele. Elvigyorodott.
-Alig várom, hogy bemutasd a barátodat. Siessetek. Szeretlek.-nevetett Rose, már halkabban.
-Szia királylány.-köszönt el, majd kinyomta a telefont.
-Ezt most miért kellett !?!?-kérdeztük egyszerre apával.
-Hogy rájöjjön.-nézett rám.-mekkora egy barom volt és van.-mosolygott rám a hugom.
Abban a pillanatban jelent meg Shophia az ajtóban El mellett.
-Na, megjött a kedvenckém.-vigyorgott Rose a lányra.
-Rose elég..-suttogta apám.
-Merre jártál vásárolni Liam pénzéből, míg szüksége lett volna rád?-morgott a hugom, Shophia pedig elrejtett valamit a háta mögé.
-Jaj rózsaszín.-motyogott El.
-Na jóó, én ezt meguntam.-motyogott Rose és kapkodta le magáról az összekötő végeket, húzta ki magából az infúziót.
-Megyek.-szólt Ben, majd lépkedett oda a húgomhoz és kapta fel a hátára.
-Szerzünk egy villát.-motyogott Rose, majd utat törtek maguknak és léptek ki a kórteremből. Mi pedig utána.
-Később. Tegyél le.-szólt Rose és nézett a hátunk mögé.
-Királylány, szökünk pont mikor jövök?!-kuncogott fel Danielle. Összeszorult a szívem és inkább becsuktam a szemem. Gyönyörű volt és látszott rajta, hogy boldog, azzal a gyerekkel...Shophia hozzám bújt, én pedig kinyitottam a szemem. Daniellere néztem és láttam rajta valami furcsaságot.
-Juj Márk.-nevetett fel el és ölelgette meg a srácot.
-Szia csajszi. Hogy vagy?!-beszélt lazán a srác. Tényleg Danihoz való. Latszik rajta, hogy mindjárt kidurran az egójától. Shophia direkt arcon puszilt. Dani és Márk is körbement mindenkin.
-Csá.-pacsizott le velem, de nekem semmi kedvem nem volt jól lenni. El akartam bújni valahol és mindent kiadni magamból.
Shophia nyájasan bemutatkozott a srácnak, de meg mindig fogta a kezem. Danielle hozzam ért és somolyogva elmosolyodott.
-Szia.-suttogta és megölelt. Éreztem a parfümje illatát és mindent előtört.
Tovább lépett.
-Csak Dani.-mosolygott Shophiára és ölelte meg őt is. Shophia akkor engedte el a kezem, és furcsán megölelte.
-Liam az enyém.-kuncogott fel a barátnőm, az exem fülébe, én pedig összehúztam a szemöldököm.
-Ööö örülök, hogy a tied Liam.-nevetett fel aranyosan Danielle.-Sok boldogságot.-kacsintott rá a lányra, és visszament Rosehoz. Láttam, hogy a lányok mindjárt megtépik Shophit.
-Hol van Maya?-mosolygott Rosera Danielle.
-Ki?!-hallottam meg az én hangom mellett a többiekét is. Zayn odament a lányhoz.
-Milyen vicces.-kuncogott a lány.-Ti vagytok itt, de nem tudjatok hogy hívják a gyönyörűséget?-nézett ránk furán.
-Gyere..-szólt Zayn, Rose-t felkapta majd néztek ránk. Grace felkapta Shophia zacskóját és belenézett.
-Elég furcsa az ízlésed, mit ne mondjak.-motyogott Grace, majd kinyitotta a kórház ablakát és lekiabált.
-Ki Shopiam team?-kiabált Grace és volt valami halk sikongatás.
-Összesen 8, vigyázat, kissé rusnya, meg ízléstelen. Shophiaé. El tudjátok adni az Ebayen.-kiabált és dobta le a zacskót a 12.-ről.
-Eszednél vagy? Az egy Gucci ruha.-hallottam meg Shophiát magam mellett.
-Emberek, Gucci.-kiabált és hallottuk a sikongatást. Niall nevetve ment a barátnőjéért.
-Ki Payzeres?!-kiabált le és a tömeg egyszerre sikított fel. Lefele néztem és elszomorodtam. Mindent elbasztam. Shopia méregette Danit, a többiek beindultak a kórterembe, Zayn pedig elment a kicsiért. Shophia elvigyorodott és lesmárolt, mindenki előtt. Próbáltam eltolni magamtól, de ő rám csimpaszkodott.
El megfogott egy felmosó vödröt és letette a két lábunk közé.
-Csak, hogy Shophia Niagara nyálcsorgatagja tudjon hova folyni.-ütögette meg a vállamat, mikor már leszállt rólam Shophi és láttam a lány szemébe, hogy átérzi a helyzetem, plusz legszívesebben megtépné a lányt.
Ketten maradtunk a folyosón.
-Figyelj...menj haza, pihend ki magad.-küldtem el a barátnőmet, innen.
-Nem foglak itt hagyni...mikor...itt van ő is..-akadt ki és értette Danira.
-Kérlek, menj haza.-morogtam.
-Gyere megmutatom a kijáratot.-szólalt meg Harry, Lis pedig karon fogta és nyomta be a liftbe.
-Tényleg itt van Dani?-nézett rám Harry és vágta le magát a földre.
-Itt.-nyöszörögtem.
-Szereted?!-ült Hazz ölébe Lis, kisírt piros szemekkel nézett rám.
-Mindegy már...-motyogtam.-Itt van Márk vele. A "barátja".-macska körmöztem a levegőbe.
-Ja, láttuk.-húzta el a száját.
-Hé...-simogatta meg az arcom Lis.-Szereted azt a banyát?!-nézett rám, Harry pedig kijavította.
-Már mint Shophiat.-nézett rám, én pedig megráztam a fejem.
-Nem tudom..-motyogtam.
-Danit?!-kérdezte a mellettem álló srác.
-Nem tudom.-motyogtam.
-Te nem tudsz semmit. Balfasz voltál, mikor ma nővéred meggyőzött arról, hogy már javíthatatlan a kapcsolatod Danival.-motyogott Lis.
-Tudom..-morogtam.
-Gyere magadra hagyunk, ha gondolod.-húzta el a száját Hazz, én bólintottam, ők pedig szépen lassan bementek a kórterembe. Előhalásztam a zsebemből a telefonomat, dugtam be a fülest, indítottam el valami zenét, és próbáltam a gondolataimat másfele terelni. Rányomtam a galériára, ahol előjöttek a képek. Telistele Danival. Mikor elkísértem próbákra, ahol én voltam a legbüszkébb, hogy ő az én barátnőm, mikor nem akadt ki Rosera, amit együtt töltöttünk időt, sétákat, próbákat, koncerteket, turnékat. Felléptem Twitterre, ahol dúlt a Shophia VS. Danielle harc...mindenki hiányolja Payzert és vannak azért, akik most is mellettem állnak.
@Real_Liam_Payne: Elég... -írtam ki, hátha észreveszik magukat, de mindhiába.
Pont olyan dal ment a fülembe, ami még több emléket hozott fel. Megjelentek az arcomon a könnyeim és potyogtak lefele. Sírtam és csak néztem a telefonomat, sorjában a képeket.
-Liam?-hallottam meg egy hangot, aki hív, de nem érdekelt.
-Hiányzik és mindent elbasztam.-dobtam el a telefonomat és akadtam ki, majd ránéztem arra,aki korábban a nevemen szólított.
-Nem lenne jobb, ha hazamennétek ? Ott nyugi van -kérdeztem Dejant. Ő elhúzta a száját és bólintott. Rosetól mindenki elköszönt, aki hazament.
-Visszajövünk majd.-suttogott Gemma, adott puszit Rose arcára és lépett ki ő is a kórteremből.
-Gyere fiam.-fogta meg Zaynt apu és tolta ki a kórteremből, így én maradtam csak a húgommal a kórterembe. Minden függönyt behúztam és odaültem Rose mellé.
Megsimogattam az arcát, de ő elfordult.
-Rose...-suttogtam és fordítottam meg.
-Mit akarsz? Amikor mindenki szarban van, te is szarul vagy, a barátnőd eltűnik. Mondhatom szép.-morgott a húgom.
-Miért nem lehet róla leszállni? -akadtam ki.
-Mert ismerem a lányt és tudom milyen. Tudom, hogy egy balfasz vagy és nem tudom, hogy dobtad ki Daniellet 2 hónapja,de az volt életed legszarabb döntése.-akadt ki Rose és a mellette levő gép pedig mutatta, hogy a vérnyomása az egekbe szökött.
-Na, a bátyám és a balfaszsága kinyír és még anyád nem is látta az unokáját.-morgott.
-Aha.-akadtam fel.-Itt vagyunk. Ez a bajod, hogy nincs itt anyánk és a két nővérünk.-vigyorogtam.
-Az a te anyád és a te nővéreid.-morgolódott.
-Rose...-töröltem le az arcáról a könnycseppet. Leültem az ágyához és odahúztam magamhoz.
-Na.-szorítottam magamhoz.
-Szereted Shopiat?!-tereltem a témát.
-Ne terelj Rose...-morogtam.
-Szereted?-nézett rám.-mert azt ugye tudod, hogy senki nem fogja befogadni? Egyszerűen nem. Kiráz a csajtól a hideg és nem csak engem. Nekem mindig is Danielle lesz a fő...-beszélt úgy, mint egy directioner.
-Mintha a Twittert hallanám.-akadtam ki és álltam fel.
-Mert ők is reálisan látják a dolgot, ahogy én.-kuncogott fel Rose.
-Te meg a realitás.-morogtam.-Hozzámész Zayn-hez, úgy, hogy alig voltatok együtt.-ordítottam felé.-Gyereketek van.-ordítottam.-19 éves vagy, ő pedig 20.-kiabáltam.
-Van neve és tudod, a bandatársadról beszélsz.-nézett rám kérdő tekintettel-és úgy ordítasz, hogy lent a portás is hallja.-ásított Rose.
-Mert felbaszol. Osztod az észt és közbe nem tudsz semmit .-akadtam ki.
-Neked nem itt kéne lenned. Egyetemre kellene járnod, rendes életet élni.-akadtam ki.
-Múlt hónapba lett meg a 8. diplomám. Nem elég?!-húzta össze a szemöldökét Rose.
-Kamu.-kiabáltam.
-Na, ilyenkor hol a drága barátnőd, hogy lenyugtatson? Gondolom elment vásárolni, a te pénzedből. -forgatta meg a szemét.
-Szereted?-nézett rám újból.
-Azt hiszem.-morogtam.
-Daniellet?!-vigyorgott rám.
-Már szakítottunk.-suttogtam és minden lepörgött előttem. Kinéztem az ablakon.
-Nem azt kérdeztem...-morgolódott, majd telefonált.
-Szia királylány.-nevetett fel a kihangosított telefonba....Danielle.
-Szia Dani. Mizujs? Miért hívtál?!-kuncogott fel Rose a telefonba. Felhúztam magam és rázkódtam az idegtől. Kinyitották az ajtót a többiek és minket néztek.
-Hallottam egy s mást, így Márkkal visszajöttem Londonba pár napra miattad.-hallottam ahogy mosolyog a lány a telefonban.
-Ki az a Márk?-suttogtam Rose fele. Elvigyorodott.
-Alig várom, hogy bemutasd a barátodat. Siessetek. Szeretlek.-nevetett Rose, már halkabban.
-Szia királylány.-köszönt el, majd kinyomta a telefont.
-Ezt most miért kellett !?!?-kérdeztük egyszerre apával.
-Hogy rájöjjön.-nézett rám.-mekkora egy barom volt és van.-mosolygott rám a hugom.
Abban a pillanatban jelent meg Shophia az ajtóban El mellett.
-Na, megjött a kedvenckém.-vigyorgott Rose a lányra.
-Rose elég..-suttogta apám.
-Merre jártál vásárolni Liam pénzéből, míg szüksége lett volna rád?-morgott a hugom, Shophia pedig elrejtett valamit a háta mögé.
-Jaj rózsaszín.-motyogott El.
-Na jóó, én ezt meguntam.-motyogott Rose és kapkodta le magáról az összekötő végeket, húzta ki magából az infúziót.
-Megyek.-szólt Ben, majd lépkedett oda a húgomhoz és kapta fel a hátára.
-Szerzünk egy villát.-motyogott Rose, majd utat törtek maguknak és léptek ki a kórteremből. Mi pedig utána.
-Később. Tegyél le.-szólt Rose és nézett a hátunk mögé.
-Királylány, szökünk pont mikor jövök?!-kuncogott fel Danielle. Összeszorult a szívem és inkább becsuktam a szemem. Gyönyörű volt és látszott rajta, hogy boldog, azzal a gyerekkel...Shophia hozzám bújt, én pedig kinyitottam a szemem. Daniellere néztem és láttam rajta valami furcsaságot.
-Juj Márk.-nevetett fel el és ölelgette meg a srácot.
-Szia csajszi. Hogy vagy?!-beszélt lazán a srác. Tényleg Danihoz való. Latszik rajta, hogy mindjárt kidurran az egójától. Shophia direkt arcon puszilt. Dani és Márk is körbement mindenkin.
-Csá.-pacsizott le velem, de nekem semmi kedvem nem volt jól lenni. El akartam bújni valahol és mindent kiadni magamból.
Shophia nyájasan bemutatkozott a srácnak, de meg mindig fogta a kezem. Danielle hozzam ért és somolyogva elmosolyodott.
-Szia.-suttogta és megölelt. Éreztem a parfümje illatát és mindent előtört.
Tovább lépett.
-Csak Dani.-mosolygott Shophiára és ölelte meg őt is. Shophia akkor engedte el a kezem, és furcsán megölelte.
-Liam az enyém.-kuncogott fel a barátnőm, az exem fülébe, én pedig összehúztam a szemöldököm.
-Ööö örülök, hogy a tied Liam.-nevetett fel aranyosan Danielle.-Sok boldogságot.-kacsintott rá a lányra, és visszament Rosehoz. Láttam, hogy a lányok mindjárt megtépik Shophit.
-Hol van Maya?-mosolygott Rosera Danielle.
-Ki?!-hallottam meg az én hangom mellett a többiekét is. Zayn odament a lányhoz.
-Milyen vicces.-kuncogott a lány.-Ti vagytok itt, de nem tudjatok hogy hívják a gyönyörűséget?-nézett ránk furán.
-Gyere..-szólt Zayn, Rose-t felkapta majd néztek ránk. Grace felkapta Shophia zacskóját és belenézett.
-Elég furcsa az ízlésed, mit ne mondjak.-motyogott Grace, majd kinyitotta a kórház ablakát és lekiabált.
-Ki Shopiam team?-kiabált Grace és volt valami halk sikongatás.
-Összesen 8, vigyázat, kissé rusnya, meg ízléstelen. Shophiaé. El tudjátok adni az Ebayen.-kiabált és dobta le a zacskót a 12.-ről.
-Eszednél vagy? Az egy Gucci ruha.-hallottam meg Shophiát magam mellett.
-Emberek, Gucci.-kiabált és hallottuk a sikongatást. Niall nevetve ment a barátnőjéért.
-Ki Payzeres?!-kiabált le és a tömeg egyszerre sikított fel. Lefele néztem és elszomorodtam. Mindent elbasztam. Shopia méregette Danit, a többiek beindultak a kórterembe, Zayn pedig elment a kicsiért. Shophia elvigyorodott és lesmárolt, mindenki előtt. Próbáltam eltolni magamtól, de ő rám csimpaszkodott.
El megfogott egy felmosó vödröt és letette a két lábunk közé.
-Csak, hogy Shophia Niagara nyálcsorgatagja tudjon hova folyni.-ütögette meg a vállamat, mikor már leszállt rólam Shophi és láttam a lány szemébe, hogy átérzi a helyzetem, plusz legszívesebben megtépné a lányt.
Ketten maradtunk a folyosón.
-Figyelj...menj haza, pihend ki magad.-küldtem el a barátnőmet, innen.
-Nem foglak itt hagyni...mikor...itt van ő is..-akadt ki és értette Danira.
-Kérlek, menj haza.-morogtam.
-Gyere megmutatom a kijáratot.-szólalt meg Harry, Lis pedig karon fogta és nyomta be a liftbe.
-Tényleg itt van Dani?-nézett rám Harry és vágta le magát a földre.
-Itt.-nyöszörögtem.
-Szereted?!-ült Hazz ölébe Lis, kisírt piros szemekkel nézett rám.
-Mindegy már...-motyogtam.-Itt van Márk vele. A "barátja".-macska körmöztem a levegőbe.
-Ja, láttuk.-húzta el a száját.
-Hé...-simogatta meg az arcom Lis.-Szereted azt a banyát?!-nézett rám, Harry pedig kijavította.
-Már mint Shophiat.-nézett rám, én pedig megráztam a fejem.
-Nem tudom..-motyogtam.
-Danit?!-kérdezte a mellettem álló srác.
-Nem tudom.-motyogtam.
-Te nem tudsz semmit. Balfasz voltál, mikor ma nővéred meggyőzött arról, hogy már javíthatatlan a kapcsolatod Danival.-motyogott Lis.
-Tudom..-morogtam.
-Gyere magadra hagyunk, ha gondolod.-húzta el a száját Hazz, én bólintottam, ők pedig szépen lassan bementek a kórterembe. Előhalásztam a zsebemből a telefonomat, dugtam be a fülest, indítottam el valami zenét, és próbáltam a gondolataimat másfele terelni. Rányomtam a galériára, ahol előjöttek a képek. Telistele Danival. Mikor elkísértem próbákra, ahol én voltam a legbüszkébb, hogy ő az én barátnőm, mikor nem akadt ki Rosera, amit együtt töltöttünk időt, sétákat, próbákat, koncerteket, turnékat. Felléptem Twitterre, ahol dúlt a Shophia VS. Danielle harc...mindenki hiányolja Payzert és vannak azért, akik most is mellettem állnak.
@Real_Liam_Payne: Elég... -írtam ki, hátha észreveszik magukat, de mindhiába.
Pont olyan dal ment a fülembe, ami még több emléket hozott fel. Megjelentek az arcomon a könnyeim és potyogtak lefele. Sírtam és csak néztem a telefonomat, sorjában a képeket.
-Liam?-hallottam meg egy hangot, aki hív, de nem érdekelt.
-Hiányzik és mindent elbasztam.-dobtam el a telefonomat és akadtam ki, majd ránéztem arra,aki korábban a nevemen szólított.
*El szemszöge:*
-Hiányzik és mindent elbasztam.-szólt Liam, a telefonját eldobta, amiből kihúzódott a fülese. Megszólalt egy ismerős dal és láttam milyen képeket nézett. Elszomorodtam. Odaszaladtam hozzá mezítláb, mikor Louis kijött utánam és a hangzavarra. Leborultam Liam összehúzott lábainál és húztam magamhoz.
-Rose segített minden emléket a felszínre hozni.-suttogta a srác. Louis elment a telefonjáért és kikapcsolta a zenét, majd letette a srác telefonját.
-Sss.-húztam még jobban magamhoz a srácot.
-Minden Ruth miatt van.-motyogta a srác.-Ő mutatta be Shophiat is, ő tömte tele a fejemet hülyeségekkel.-morgott.
-Te pedig elhitted.-morgott Louis.
-Nem tehetek róla. -akadt ki.
-Dehogyisnem.-háborodtam fel, de Liam kedve miatt türtőztettem magam.
-Ez is Rose hibája...ha nem kezd belém kötni, most nem tartanak itt. Rose is, elbassza az életét.-akadt ki a srác.-Minek kellett neki megjelenni? Minek hoztátok hozzánk? Elcseszte az életét. Nem gondolkozik, csak hirtelen dönt. Olyan mint az apánk.-akadt ki, én pedig összehúztam a szememet.-Miért pont Zayn? Nem is illenek össze.-beszélt és beszélt. Louis észrevette, hogy kezdem felhúzni magam.-Meg Zayn megkéri a kezét. Meg Zayn lefekteti és Rose pedig ribanc módjára megtartja. Szegény gyerek helyzetébe nem gondolnak bele? Rose se? És Zayn? A banda sorsa múlik rajtuk.-akadt ki a srác-Nem is kellett volna megjelennie, se neki, se apának. Akkor most nem lenne rólunk annyi szarkavarás, nem lenne közünk a maffiához és foglalkozhatnánk tovább a saját életünkkel.-beszélt, majd a végén némult el, mikor észrevette, hogy nem csak mi halljuk, hanem az emeleten mindenkimás is, beleértve Zayn-t és Rose-t is.
-Rohadj meg.-suttogta Liam felé a lány a szavakat és sírt.-HOGY LEHETSZ TE A TESTVÉREM.-sírt, majd csapta magára az ajtót és maradt bent egyedül. Grace kezében volt a pici, így vele sem lehetett.
-Szép volt.-suttogtam és álltam fel.-az elején tényleg sajnáltalak, mert elhiszem, hogy még mindig szereted Daniellet és tudom, hogy ő is téged, annak ellenére, hogy egy ekkora balfasz vagy.-köptem a szavakat felé. Louis összekulcsolta a kezünket és megszorította, hogy hagyjam abba, de folytattam. -de, hogy a húgodról ezt mond...a barátodról, aki a bandatársad és ő tényleg kiállt melletted, mindig...nem csalódtam meg barátban ekkorát.-töröltem meg az arcom és lépkedtem a lift felé, Zayn és Louis utánam jott, majd mindenki.
-Hova megyünk, amúgy? !-kérdezte Harry, mikor a liftbe beszálltunk tömegesen.
-Én haza. Rose úgysem fog be engedni minket, szerintem sírva elalszik és holnap reggelig fel sem kel.-suttogtam.
Ránéztem Zayn-re, ő a picit fogta a kezébe és a lányukat nézte.
-Ugye nem hiszed el, amit Liam idegből mondott?-kérdezte Niall a barátját. Zayn megrázta a fejét és továbbra is Maya-t nézte.
-Maradsz?!-kérdezte Louis, Zayn pedig bólintott.
-Szia.-köszöntem el Zayn-től és a fülébe súgtam.-Ne menj Maya miatt neki Liam-nek. Küld haza őt is.-suttogtam, a srác bólintott,mi pedig magunk után húzva Mr.Payne-t mentünk a hátsó bejárathoz és ültünk fénysebességgel kocsiba majd hajtottunk haza. Louis megszorongatta a kezemet, én pedig a vállának dőltem.
-Minket rakjatok ki az egyik szállodánál.-szólt Dani.-Kiveszünk erre a pár napra egy szobát, aztán úgy is indulunk haza.-suttogta Dani.
-Van vendégszobánk, Liam pedig nem érdekel. Velünk leszel.-mosolygott Louis és mondta ki a gondolataimat. Hajon puszilt, Dani pedig nem tiltakozott, mert tudja, hogy ő jár rosszul.
-Bemegyek..-suttogtam Louisnak, mikor kiszálltunk a kocsiból. Ő bólintott, és fordult el a többiekhez.
Egyedül lépkedtem át az otthon felé, nyitottam ki a bejárati ajtót, de csend várt. Nem hallottam a gyermekkacagásokat, nem volt sehol futkorászás.
-Ó, szia El, történt valami, ami miatt itt van?-jött be Tom bácsi a kertből, majd újabb két rózsaszin óriás bőröndöt emelt fel.
-Hol vannak a gyerekek? A srácok? Kié azok a bőröndök?!-akadtam ki.
-Enyém.-szólalt meg Liam újdonsült barátnője a kanapén, és reszelte a körmét tovább. Felment bennem az ideg, Dejan pedig akkor jelent meg Bennel.
-Tudod, drágám, ez egy gyerekotthon, nem egy körmös.-kacsintottam a lányra. A fiúk rám néztek és elvigyorodtak, majd fogadtak, pénzben. Felnevettem.
-Hagyja Tom, felviszem én, úgy is arra megyek.-mosolyogtam az úrra, aki értetlenül figyelt, de láttam rajta, hogy mosolyog. Átnyújtotta a bőröndöket, Ben pedig elvigyorodott és szaladt a többiért.
-Hát kössz.-néztt furcán, majd fordult vissza,s reszelte tovább a körmét
A lánynak abban a pillanatban esett le, hogy mi is történik. A kicsik az emeletről vigyorogva nézték végig a műsort és még csak most jön a java.
-Gyere ribi, ha kell a cuccod.-kacsintottam rá, majd nyitottam ki az ajtót és toltam ki a bejárati ajtó elé a bőröndöket.
-El, mit csinálsz?-hallottam meg Harry hangját, ahogy kérdezz, én pedig felemeltem az egyik bőröndöt.
-Drágám, csak féregtelenítek.-beszéltem és hajítottam ki a kukához egy dobással a bőröndöket, vagy az utcára, esetleg a rajongó tábor felé.
-Te kurva, azok az enyéim.-ordított a csaj.
-Gyere Shophi mutatkozz be.-nevettem fel És a félig kinyitott bőröndért nyúltam.
-Szép darab.-emeltem ki a tangát a bőröndből.-Hé, csajok. Kell valakinek? Ha mázlitok van, nem fertőző és meg talán Liam meg is fogta.-kiabáltam és dobáltam kifele a bőröndöket. Akkor jött egy autó, benne Liammel, majd gyorsan a biztonsági őrökkel jutott be hozzánk. Mosolyogva figyelt engem, de inkább óvatosan lépkedett felénk.
-Liam, csinálj valamit.-sírt a lány mögöttem.
-Te cuccod.-motyogta Liam és láttam a szemébe azt a furcsa vigyort, hogy őrülten tetszik neki a helyzet.
-Eltávolíthatom a férget?!-néztem rá kölyök kutya szemekkel, ő pedig mosolygott és megszólalt.
-Gyökeresen.-szólt és hajon puszilt.
-Liam, nem dobhatsz ki így.-sírt vagy inkább színészkedett a csaj.
-Ó dehogynem.-jött vissza egy kólával a kezébe.-ó tényleg nem, várj.-vette elő a telefonját, amit nem tudom hogyan kapott vissza Louistol, nyomkodta és tette el.
-Kidoblak. Vége.Ennyi?!-akadt ki Shophia, mikor sms-t elolvasta. Felnevettem, hajánal fogva megfogtam és ugrálva húztam végig a kiscsajt a kapuig. Szegény csajt jobb esetbe sajnáltam volna, de most vigyorogtam.
-Beszélgess a rajongókkal, de vigyázz, a fiúk miatt kiképzett igazi kisharcosok.-toltam ki a kapuig a csajt és a rajongók pedig szerintem nem miatta sikítottak őrjöngve. Integettem nekik mosolyogva, majd zártam el a kaput és csaptam össze a két kezemet és nevetve megszólaltam.
-Mr.Payne jelentem, az otthon féregtelenítve.-szalutaltam az apukának, ő pedig nevetve szalutált vissza nekem.
Louis röhögött a legjobban, ő jött oda hozzám és forgatott körbe.
-Az én barátnőm.-nevetve puszilt arcon, majd tett le, mikor a rajongó táboruk együteműen "aahhhw"-zott.
A fiúk kimentek velünk együtt a rajongókhoz, én pedig magammal húztam Daniellet is. Rengeteg lány elsírta magat, mert sajnálta Danit, ő pedig megölelgette a csajokat.
-Legyél újra Liam barátnője. -kértek a rajongók a lányt, ő pedig elpirult.
-Sajnálom...de nem lehet...egy kapcsolat úgy a jó, ha mind a két fél szereti egymást.-húzta el a száját Dani, Liamet pedig takartak a fiúk.
-nem szereted mar liamet?!-akadtak ki a rajongók, dani pedig rank nezett segitseg keroen.
-Nem én vagyok/voltam kapcsolatban.-motyogott Dani és hallottam a barátnőm hangján hogy elérzékenyült. A biztonsági őrök védtek minket, nekem pedig megcsörrent a telóm.
-Hol van Zayn?!-kiabáltak a fiúkhoz.
-Szia Zayn.-suttogtam a telefonba.-minden oké?!-beszéltem, de néhány rajongó hallgatózott és engem figyeltek mérgesen.
-Nem. Rose nem enged be. Hallom, hogy sír és magára zárt mindent. Maya jól van, alszik. Katy-t pedig nem tartóztatjak le, mert önvédelemnek minősül.-beszélt Zayn, én pedig majdnem elszóltam magam.
-De aranyos vagy. Várj, kihangositalak, hogy akkor tudj beszélgetni a rajongókkal.-mosolyogtam és próbáltam menteni a menthetőt. Szerencsére Zayn vette az adást, mikor kihangosítottam.
-Hajrá Zayn!-szóltam, Zayn pedig már meg is szólalt, a rajongók pedig felsikítottak. A fiúk családja bentről nézett minket.
Zayn elköszönt és én meg kinyomtam a telefont.
-Megcsináljátok akkor majd azt az interjút?-nézett rám és Lisre majd Gracere a lánytömeg
-Igen, amint betudunk vinni egy laptopot a kórházba Rose miatt és a sztárvendégünk Dani lesz.-mosolygott Lis, a fiúk pedig nem értettek semmit.
Lassan betudtunk menni az otthonba, ahol mindenki gyülekezett.
-Hatalmas voltal csajszi.-jött Gemma és pacsizott le velem. Csak mosolyogtam és a telefonomat nyomkodta. Újra hívtam Zaynt.
-Mi az El?!-hallottam meg egy nagyon rekedt hangot.Alig ismertem meg Zayn-t.
-Jaj, ne sírj...-nyöszörögtem a telefonba. A fiúk kitoltak a konyhába, a kicsiket felküldték játszani és Louis pedig kihangosított.
-Zayn?!-szóltam bele a telefonba, de hallottam ahogy szipog.
-Az orvosok betörtek Rosehoz, ő pedig kiordította őket onnan. Adtak neki nyugtatót, de hiába. Azt kiabálta sírva, hogy igaza volt Liamnek mindenben és hogy ő meg akar halni, mert akkor nem utalná senki, nem lenne teher és akkor boldogabbak lennénk. Azt mondta, igaza van Liamnak.-sírt a srác.
-Zayn..nyugi, jó? Rose szeret téged, hozzád fog menni, úgy ahogy elterveztétek. Nem fogja Rose meggondolni magat, hallod? Szeret téged. -beszélt Lis a telefonba.
-Nem, Rose komolyan beszélt.-akadt ki.
-Figyelj, mindjárt ott vagyunk, legyel addig Maya-val, jó?!-szólt Grace a telefonhoz, hogy hallja Zaynt.
-Őt is elvitték tőlem.-sírt a srác. Teljesen összetört.
-Ki? Hova?-beszelt Dani.
-Katy,abba a csúnya kórterembe.-válaszolt a srác.
-Ne mozdulj, ne csinálj semmit.-szolt Niall.
-Mindjárt ott vagyunk.-beszelt Harry.
-Tarts ki.-szült a végén Louis, Zayn pedig kinyomta.
-Már boccs, de te vagy az év balfasza.-ütögette meg Grace Liam vállát, majd tűnt el mellőle és szaladt fel.
-Pakoljatok be, a csajokkal elintézzük a skacokat. Kocsinál találkozunk.-osztotta ki a feladatot Lis és szaladtunk a felaldatunkra. Julianne asszony és Tom bácsi vállalta a feladatot, hogy a gyerekekre, mint például Safaa, vagy Louis ikerhugaira is vigyázznak. Minden picit rendbe tettünk, elküldtük őket fürdeni, vacsorázni, vagy valakit aludni. Leszaladtunk a kocsihoz, ahol Mr.Payne már egy-egy bőröndöt pakolt be.
-Szibériába költözünk?-kérdezte Niall az apukát.
-Úúú, ezt majd adjátok oda picinek, ha megint beszélős kedvében lesz. Zabáltassatok vele gumicukrot.-beszélt Ben és nyomott a kezembe "2kg újságot, papírlapokat és egy könyvet.Nem rám tartozik, nem olvastam bele.
-Rose segített minden emléket a felszínre hozni.-suttogta a srác. Louis elment a telefonjáért és kikapcsolta a zenét, majd letette a srác telefonját.
-Sss.-húztam még jobban magamhoz a srácot.
-Minden Ruth miatt van.-motyogta a srác.-Ő mutatta be Shophiat is, ő tömte tele a fejemet hülyeségekkel.-morgott.
-Te pedig elhitted.-morgott Louis.
-Nem tehetek róla. -akadt ki.
-Dehogyisnem.-háborodtam fel, de Liam kedve miatt türtőztettem magam.
-Ez is Rose hibája...ha nem kezd belém kötni, most nem tartanak itt. Rose is, elbassza az életét.-akadt ki a srác.-Minek kellett neki megjelenni? Minek hoztátok hozzánk? Elcseszte az életét. Nem gondolkozik, csak hirtelen dönt. Olyan mint az apánk.-akadt ki, én pedig összehúztam a szememet.-Miért pont Zayn? Nem is illenek össze.-beszélt és beszélt. Louis észrevette, hogy kezdem felhúzni magam.-Meg Zayn megkéri a kezét. Meg Zayn lefekteti és Rose pedig ribanc módjára megtartja. Szegény gyerek helyzetébe nem gondolnak bele? Rose se? És Zayn? A banda sorsa múlik rajtuk.-akadt ki a srác-Nem is kellett volna megjelennie, se neki, se apának. Akkor most nem lenne rólunk annyi szarkavarás, nem lenne közünk a maffiához és foglalkozhatnánk tovább a saját életünkkel.-beszélt, majd a végén némult el, mikor észrevette, hogy nem csak mi halljuk, hanem az emeleten mindenkimás is, beleértve Zayn-t és Rose-t is.
-Rohadj meg.-suttogta Liam felé a lány a szavakat és sírt.-HOGY LEHETSZ TE A TESTVÉREM.-sírt, majd csapta magára az ajtót és maradt bent egyedül. Grace kezében volt a pici, így vele sem lehetett.
-Szép volt.-suttogtam és álltam fel.-az elején tényleg sajnáltalak, mert elhiszem, hogy még mindig szereted Daniellet és tudom, hogy ő is téged, annak ellenére, hogy egy ekkora balfasz vagy.-köptem a szavakat felé. Louis összekulcsolta a kezünket és megszorította, hogy hagyjam abba, de folytattam. -de, hogy a húgodról ezt mond...a barátodról, aki a bandatársad és ő tényleg kiállt melletted, mindig...nem csalódtam meg barátban ekkorát.-töröltem meg az arcom és lépkedtem a lift felé, Zayn és Louis utánam jott, majd mindenki.
-Hova megyünk, amúgy? !-kérdezte Harry, mikor a liftbe beszálltunk tömegesen.
-Én haza. Rose úgysem fog be engedni minket, szerintem sírva elalszik és holnap reggelig fel sem kel.-suttogtam.
Ránéztem Zayn-re, ő a picit fogta a kezébe és a lányukat nézte.
-Ugye nem hiszed el, amit Liam idegből mondott?-kérdezte Niall a barátját. Zayn megrázta a fejét és továbbra is Maya-t nézte.
-Maradsz?!-kérdezte Louis, Zayn pedig bólintott.
-Szia.-köszöntem el Zayn-től és a fülébe súgtam.-Ne menj Maya miatt neki Liam-nek. Küld haza őt is.-suttogtam, a srác bólintott,mi pedig magunk után húzva Mr.Payne-t mentünk a hátsó bejárathoz és ültünk fénysebességgel kocsiba majd hajtottunk haza. Louis megszorongatta a kezemet, én pedig a vállának dőltem.
-Minket rakjatok ki az egyik szállodánál.-szólt Dani.-Kiveszünk erre a pár napra egy szobát, aztán úgy is indulunk haza.-suttogta Dani.
-Van vendégszobánk, Liam pedig nem érdekel. Velünk leszel.-mosolygott Louis és mondta ki a gondolataimat. Hajon puszilt, Dani pedig nem tiltakozott, mert tudja, hogy ő jár rosszul.
-Bemegyek..-suttogtam Louisnak, mikor kiszálltunk a kocsiból. Ő bólintott, és fordult el a többiekhez.
Egyedül lépkedtem át az otthon felé, nyitottam ki a bejárati ajtót, de csend várt. Nem hallottam a gyermekkacagásokat, nem volt sehol futkorászás.
-Ó, szia El, történt valami, ami miatt itt van?-jött be Tom bácsi a kertből, majd újabb két rózsaszin óriás bőröndöt emelt fel.
-Hol vannak a gyerekek? A srácok? Kié azok a bőröndök?!-akadtam ki.
-Enyém.-szólalt meg Liam újdonsült barátnője a kanapén, és reszelte a körmét tovább. Felment bennem az ideg, Dejan pedig akkor jelent meg Bennel.
-Tudod, drágám, ez egy gyerekotthon, nem egy körmös.-kacsintottam a lányra. A fiúk rám néztek és elvigyorodtak, majd fogadtak, pénzben. Felnevettem.
-Hagyja Tom, felviszem én, úgy is arra megyek.-mosolyogtam az úrra, aki értetlenül figyelt, de láttam rajta, hogy mosolyog. Átnyújtotta a bőröndöket, Ben pedig elvigyorodott és szaladt a többiért.
-Hát kössz.-néztt furcán, majd fordult vissza,s reszelte tovább a körmét
A bejárati ajtó fele sétáltam, mikor Ben megjelent a másik két bőrönddel, Dejan pedig kiröhögte a lányt.
-Ha te ezt megköszönöd.-röhögött Dejan, és mutatott rám.A lánynak abban a pillanatban esett le, hogy mi is történik. A kicsik az emeletről vigyorogva nézték végig a műsort és még csak most jön a java.
-Gyere ribi, ha kell a cuccod.-kacsintottam rá, majd nyitottam ki az ajtót és toltam ki a bejárati ajtó elé a bőröndöket.
-El, mit csinálsz?-hallottam meg Harry hangját, ahogy kérdezz, én pedig felemeltem az egyik bőröndöt.
-Drágám, csak féregtelenítek.-beszéltem és hajítottam ki a kukához egy dobással a bőröndöket, vagy az utcára, esetleg a rajongó tábor felé.
-Te kurva, azok az enyéim.-ordított a csaj.
-Gyere Shophi mutatkozz be.-nevettem fel És a félig kinyitott bőröndért nyúltam.
-Szép darab.-emeltem ki a tangát a bőröndből.-Hé, csajok. Kell valakinek? Ha mázlitok van, nem fertőző és meg talán Liam meg is fogta.-kiabáltam és dobáltam kifele a bőröndöket. Akkor jött egy autó, benne Liammel, majd gyorsan a biztonsági őrökkel jutott be hozzánk. Mosolyogva figyelt engem, de inkább óvatosan lépkedett felénk.
-Liam, csinálj valamit.-sírt a lány mögöttem.
-Te cuccod.-motyogta Liam és láttam a szemébe azt a furcsa vigyort, hogy őrülten tetszik neki a helyzet.
-Eltávolíthatom a férget?!-néztem rá kölyök kutya szemekkel, ő pedig mosolygott és megszólalt.
-Gyökeresen.-szólt és hajon puszilt.
-Liam, nem dobhatsz ki így.-sírt vagy inkább színészkedett a csaj.
-Ó dehogynem.-jött vissza egy kólával a kezébe.-ó tényleg nem, várj.-vette elő a telefonját, amit nem tudom hogyan kapott vissza Louistol, nyomkodta és tette el.
-Kidoblak. Vége.Ennyi?!-akadt ki Shophia, mikor sms-t elolvasta. Felnevettem, hajánal fogva megfogtam és ugrálva húztam végig a kiscsajt a kapuig. Szegény csajt jobb esetbe sajnáltam volna, de most vigyorogtam.
-Beszélgess a rajongókkal, de vigyázz, a fiúk miatt kiképzett igazi kisharcosok.-toltam ki a kapuig a csajt és a rajongók pedig szerintem nem miatta sikítottak őrjöngve. Integettem nekik mosolyogva, majd zártam el a kaput és csaptam össze a két kezemet és nevetve megszólaltam.
-Mr.Payne jelentem, az otthon féregtelenítve.-szalutaltam az apukának, ő pedig nevetve szalutált vissza nekem.
Louis röhögött a legjobban, ő jött oda hozzám és forgatott körbe.
-Az én barátnőm.-nevetve puszilt arcon, majd tett le, mikor a rajongó táboruk együteműen "aahhhw"-zott.
A fiúk kimentek velünk együtt a rajongókhoz, én pedig magammal húztam Daniellet is. Rengeteg lány elsírta magat, mert sajnálta Danit, ő pedig megölelgette a csajokat.
-Legyél újra Liam barátnője. -kértek a rajongók a lányt, ő pedig elpirult.
-Sajnálom...de nem lehet...egy kapcsolat úgy a jó, ha mind a két fél szereti egymást.-húzta el a száját Dani, Liamet pedig takartak a fiúk.
-nem szereted mar liamet?!-akadtak ki a rajongók, dani pedig rank nezett segitseg keroen.
-Nem én vagyok/voltam kapcsolatban.-motyogott Dani és hallottam a barátnőm hangján hogy elérzékenyült. A biztonsági őrök védtek minket, nekem pedig megcsörrent a telóm.
-Hol van Zayn?!-kiabáltak a fiúkhoz.
-Szia Zayn.-suttogtam a telefonba.-minden oké?!-beszéltem, de néhány rajongó hallgatózott és engem figyeltek mérgesen.
-Nem. Rose nem enged be. Hallom, hogy sír és magára zárt mindent. Maya jól van, alszik. Katy-t pedig nem tartóztatjak le, mert önvédelemnek minősül.-beszélt Zayn, én pedig majdnem elszóltam magam.
-De aranyos vagy. Várj, kihangositalak, hogy akkor tudj beszélgetni a rajongókkal.-mosolyogtam és próbáltam menteni a menthetőt. Szerencsére Zayn vette az adást, mikor kihangosítottam.
-Hajrá Zayn!-szóltam, Zayn pedig már meg is szólalt, a rajongók pedig felsikítottak. A fiúk családja bentről nézett minket.
Zayn elköszönt és én meg kinyomtam a telefont.
-Megcsináljátok akkor majd azt az interjút?-nézett rám és Lisre majd Gracere a lánytömeg
-Igen, amint betudunk vinni egy laptopot a kórházba Rose miatt és a sztárvendégünk Dani lesz.-mosolygott Lis, a fiúk pedig nem értettek semmit.
Lassan betudtunk menni az otthonba, ahol mindenki gyülekezett.
-Hatalmas voltal csajszi.-jött Gemma és pacsizott le velem. Csak mosolyogtam és a telefonomat nyomkodta. Újra hívtam Zaynt.
-Mi az El?!-hallottam meg egy nagyon rekedt hangot.Alig ismertem meg Zayn-t.
-Jaj, ne sírj...-nyöszörögtem a telefonba. A fiúk kitoltak a konyhába, a kicsiket felküldték játszani és Louis pedig kihangosított.
-Zayn?!-szóltam bele a telefonba, de hallottam ahogy szipog.
-Az orvosok betörtek Rosehoz, ő pedig kiordította őket onnan. Adtak neki nyugtatót, de hiába. Azt kiabálta sírva, hogy igaza volt Liamnek mindenben és hogy ő meg akar halni, mert akkor nem utalná senki, nem lenne teher és akkor boldogabbak lennénk. Azt mondta, igaza van Liamnak.-sírt a srác.
-Zayn..nyugi, jó? Rose szeret téged, hozzád fog menni, úgy ahogy elterveztétek. Nem fogja Rose meggondolni magat, hallod? Szeret téged. -beszélt Lis a telefonba.
-Nem, Rose komolyan beszélt.-akadt ki.
-Figyelj, mindjárt ott vagyunk, legyel addig Maya-val, jó?!-szólt Grace a telefonhoz, hogy hallja Zaynt.
-Őt is elvitték tőlem.-sírt a srác. Teljesen összetört.
-Ki? Hova?-beszelt Dani.
-Katy,abba a csúnya kórterembe.-válaszolt a srác.
-Ne mozdulj, ne csinálj semmit.-szolt Niall.
-Mindjárt ott vagyunk.-beszelt Harry.
-Tarts ki.-szült a végén Louis, Zayn pedig kinyomta.
-Már boccs, de te vagy az év balfasza.-ütögette meg Grace Liam vállát, majd tűnt el mellőle és szaladt fel.
-Pakoljatok be, a csajokkal elintézzük a skacokat. Kocsinál találkozunk.-osztotta ki a feladatot Lis és szaladtunk a felaldatunkra. Julianne asszony és Tom bácsi vállalta a feladatot, hogy a gyerekekre, mint például Safaa, vagy Louis ikerhugaira is vigyázznak. Minden picit rendbe tettünk, elküldtük őket fürdeni, vacsorázni, vagy valakit aludni. Leszaladtunk a kocsihoz, ahol Mr.Payne már egy-egy bőröndöt pakolt be.
-Szibériába költözünk?-kérdezte Niall az apukát.
-Úúú, ezt majd adjátok oda picinek, ha megint beszélős kedvében lesz. Zabáltassatok vele gumicukrot.-beszélt Ben és nyomott a kezembe "2kg újságot, papírlapokat és egy könyvet.Nem rám tartozik, nem olvastam bele.
Imádom, csak ennyit tudok mondani... xx
VálaszTörlésKöszi Dórii nevében is :)
VálaszTörlés