18.rész.-Baj van..

Itt a következő rész!Hagyjatok magatok után nyomot,és írjátok le a gondolataitokat pár sorba a történetről.Kérlek.Nagyon fontos lenne nekem.:))Azon kívül,ha gondoljátok oldalt az elérhetőségben megtaláltok,és kövessetek facebookon twitteren, instagramon (mindenkit visszakövetek.!),és kérdezzetek askon:))
Zene a részhez!!

*Rose szemszöge.*

Kinyitottam a szemem.Kinéztem az üvegablakon,ahol már a nap éppen most jön fel.Körbenéztem a terembe,de csak egymagam voltam.Hangokat hallottam.
-Igen.Túl van a nehezén.Hát passz,nem tudom hogy ide gyere e Gemma.Tudom hogy szereted.Ő is téged.-beszélt a telefonba egy álmoskás mély rekedt hang. Harry. Felültem az ágyon,majd a meztelen lábamat a hideg padlóburkolatra helyeztem.Óvatosan ránehezültem.Aprókat lépkedtem az ajtóig,majd nyitottam ki résnyire,és kukucskáltam ki azon. Harry a műanyag székeken fetrengett.Felkuncogtam.Ő odakapta a srác a fejét.Elmosolyodtam,majd léptem ki és sétáltam mellé.Kezéért nyúltam,majd húztam fel,és sétáltunk a
kórterembe.
-Később visszahívlak.Szeretlek kicsi.-szólt a telefonba,majd nyomta ki.Harry-t belelöktem az ágyba.
-Neked is jó reggelt amúgy.-kacagtam fel és kerültem meg az ágyat.Leültem az ágy végébe.
-Én nem aludtam.-nevetett fel álmosan és halkan.
-Látszik.-nevettem fel,mire felült,felkapott,és letett maga mellé.Átölelt,mire én is őt.
-Hiányoztál baba.-suttogta,én pedig elmosolyodtam.
-Te is nekem Hazz.-bújtam oda hozzá,és néztem lefele.
-Mekkora lábad van neked, Jézusom.-nevettem fel később,ő kibújt a cipőjéből,odatette a lábam mellé.Felnevettünk,mire a fejemet a srác mellkasára tettem.Halkan szuszogtunk.
-Hiányzik az az 1 közös hetünk.-pattant ki a szeme hirtelen a srácnak.
-Hazz.-sóhajtottam,és néztem fel a srácra.
-Tudom,és ne értsd félre.Szeretlek baby,de neked ott van Zayn,és ti úgy vagytok jók..-mosolygott rám,mire nekem is mosoly kúszott a számra.      
-Nekem inkább az hiányzik,hogy mellettem is legyen valaki,én is szeressek valakit,aki ugyan úgy szeret engem is.-suttogta csukott szemmel,én pedig fel tornáztam magam a fekvő helyzetemből..
-Na,mi az,mi történt?A nagy nőcsábász Harry Styles megkomolyodott?-kuncogtam fel,mire egy gágyú mosolyt eresztett felém.Adtam az arcára egy puszit,ő pedig az orrom tövére.
-Nem akartalak megbántani.-suttogtam,és láttam az arcán azt a fura mosolyát.
-Nem bántottál meg.-simogatta meg a fejemet.-De nem akarunk aludni?-nézett rám,én bólogattam,és idővel szép csendben elaludtunk.

*Mac szemszöge.*

Már a kocsiban utaztunk,mikor körbe néztem a társaságunkon.Mindenki fárad.Szokásos kórházba látogatás,alig alvás.Jó, hazamegyünk éjszakákra,de senki sem alszik.Most Harry maradt odabent a lánnyal,ami miatt Zayn egész éjszaka a konyhába járkált.
A kórházban már fel sem figyeltek ránk.Tudták hogy jövünk,és hogy hova megyünk. Payne apuka lefordult az igazgató irodájához,Edel.
Mi pedig felliftezünk Rose emeletére.Zayn-t figyeltem.Teljes ideg volt.Mikor megállt a lift,ő már pattant ki belőle,és szaladt előre.
-Zayn,úgy is még alszik.Hagyjad.-szólt Dani utána,mire megrázta a fejét,és benézett a törött ablakon.Elmosolyodott,bemutatott egész kezével a kórteremre,majd vágta le magát nem kisebb hangzavarral  egy székre.
-Halkabban már.-suttogtam,mire bólintott Zayn,mi pedig benézünk a terembe.
Harry és Rose aludt az ágyon. Összehúzockodva,mint egy szerelmes pár.
-Szeretik egymást.-nézett maga elé a srác.Ránéztem a srácra.
-Azért,ezt ennyiből elég nehéz megállapítani.-néztem rá a srácra.Megrázta a fejét.
-Tudod,lehet szeretik egymást.De Rose nem úgy szereti Harry-t,ahogy téged. Harry pedig szereti Rose-t,de neki meg nagyobb a szeretethiánya.Tudsz valamit róluk,egyáltalán?-nézett rá a srácra,és nem kis hanggal kérdezte meg Zayn-t,Lis. Igaza volt,és ebben mindenki egyetértett.
-Persze hogy ismerem őket.-nézett rá a lányra Zayn.
-Ó,igazán?.Ha igazad lenne,akkor nem állítanád ezt rólunk.-hangosodott fel a lány,mire Mike és Bill befogta a száját.
-Felkelnek.-suttogtam oda,mire Lis próbált lenyugodni.
-Állítom,hogy Harry többet foglalkozott a lelkével mint te.-szólt hirtelen Zack. Mire Zayn-nel együtt odakaptuk a srácra a fejünket.
-Te meg persze annyi mindent tudsz, ugye?-gőzölt be a srác,mire Louis le ült mellé.Ránézett,de Zayn továbbra is a srácot figyelte.
-Többet mint hinnéd.-kacsintott a gyerek,mire Zayn felállt, Zack pedig közeledni kezdett a sráchoz.Hangokat hallottam a törött ablakból.
-Hélo..-álltam közéjük,és néztem a két srácra.-Ne mos balhézzunk. Rose miatt ne.-mutattam a törött üvegre,ahol éppen Harry orron puszilta a lányt,szállt le az ágyról,és kezében a cipőjével jött ki hozzánk.Ásított majd megszólalt.
-Halkabban verekedjetek már össze,kérlek.-nézett rá a két srácra,majd kapta fel a cipőjét,és sétált el tőlük.Zayn utána kapott,és egy hatalmasat akart beverni neki.El elrántotta a srácot,Lis pedig elkapta Zaynt.
Zayn tovább lendített a kezén,de Lis kikerülte az ütést.
-Te aztán férfi vagy,baszod.Megmernél ütni egy lányt?Istenem,Rose jobban járt volna bárki mással mint veled.Nem is ismered,nem is tudsz róla semmit.-morgott Lis,mire szipogást hallottam.Körbe néztem,de mindenki döbbenten nézte a szócsatát,senki nem sirt.
-Nem egy embert tudok aki szerelmes Rose-ba.-szólalt meg halkan Zack. A szipogást ugyanúgy hallottam.Oldalra kaptam a fejem. Rose álldogált az ajtóba falfehér arccal,és beesett szemekkel.A többiek nem vették észre,Rose rám nézett,és láttam hogy sír.Odaléptem hozzá,mire a lány odabújt hozzám,és a lábai feladták a szolgálatot.Éppen hogy elkaptam.El felfigyelt rám,majd lökte el maga mellől a Zayn-t,és szaladt hozzám.Utána már mindenki minket nézett. Rose becsukta a szemét.
-Rose.-szólongattam,amire nem figyelt.Louis barátnőjével közösen betettük az ágyba,mire El megnyomta a nővér hívott.
-Dani,szólj az apjának.-szólt ki az ajtóban álló lánynak,aki rohant is el a folyosón. Rose-t ütögetni kezdte a lány.
-Rose..-szólongatta,de nem válaszolt.Oda tettem a homlokához a kezem.Jéghideg.
-Baj van.-néztem a lányra,majd rohantam ki,a folyosóra,és kerestem az orvost.

*El szemszöge.*

-Baj van.-szólt Mac,majd rohant ki a folyosóra.Oda tettem a kezem a lány homlokára,mire az jéghideg volt.Megrémültem.A lányt végig fogdostam.Az egész teste jéghideg volt.Megfogtam a csuklóját.Nem éreztem azt hogy lélegzik.Ránéztem a csapatunkra,akiknek leesett hogy baj van.

-Rose.Rose.-jött mellém Louis,és kezdte volna a lány ütögetni.
-Kicsi.-lépett velünk szembe Harry,és rángatta a lányt,de ő nem válaszolt.Mindenkinek leesett hogy baj van.Zayn összeesett és a földön ülve sírt. Niall felkapta volna,de nem sikerült neki. Liam megsemmisülve állt,mi pedig ébresztgettük próbáltuk itt tartani a lányt.
-Rose.-kiabált már Harry,és rángatta a lányt sírva és idegesen,mire megjelentek az orvosok az ajtóban,utánuk a nővérek,majd Dani és Mac Utánuk megjelent Ed és Mr.Payne. Végül befutott Zayn családja is..Sírtam. Az orvosok eltoltak az ágytól,mire Louis odahúzott magához.Az orvosok áttették a lányt a hordágyra,majd az oldalukon megnyomták a kütyüket,és vágtak ki az ajtón.
Louis vállába fúrtam a fejem,és sírtam.
-Na,úgy látszik még is elveszítjük.-nevetett fel Zayn tesója,mire odakaptam a fejem.Elegem lett.
-Hogy lehetsz ekkora rohadék?-sírva toporzékoltam,és léptem a lány felé.A lány megrémült.-Normális vagy?Pont Rose-nak kívánod a halálát?Tudod hogy szereti a testvéred?És a Rose őt?Mond,van odabent valami is neked?Ismered egyáltalán a lányt,vagy csak úgy ítélkezel?-ordítottam a lány arcába, mire két kart véltem összefonódni a testemen.
-El,kicsim..-suttogta a fülembe Louis.Ő ismert a legjobban.Tudta hogy kész lettem idegileg.
-Menj,és nyaldki Perrie ******,itt pedig ne rontsd még jobban a levegőt.-káromkodtam el magam,és löktem bele a lányba.
-El,elég.-suttogta Louis, majd kapott fel,és vitt ki a folyosóra.Sírtam.Louis leültetett egy székre,és letérdelt elém.
-Hogy lehet valaki ennyire gonosz?-suttogtam,és néztem a barátomra.Megtöröltem az arcomat.
-Nem tudom,de ne sírj,kérlek.-suttogta,és simogatott.Elmosolyodtam,és megtöröltem az arcom.
-A lány jéghideg volt.Nem éreztem Rose-nak.-Mutattam a csuklómra Louis-nak,mire leült mellém,és az ölébe húzott.
-SS. Rose jól lesz..-suttogta a fülembe,és puszilt arcon. Ringatózott velem,tudta hogy azzal mindig megnyugtat.
-Szégyellem hogy a testvérem vagy.-jött ki Safaa sírva a kórteremből,és nézett Donyha-ra,majd elszaladt. Zayn sírva utána szaladt.
-Remélem most boldog vagy.-nézett rá könnyes szemekkel Dani a lányra, majd lépkedett mellénk és ült le. Liam leült mellé,és egymást támogatták.
Niall szipogva és maga után húzva Harryvel, lépett ki a kórteremből,és ültek le előttünk a hideg kőre.
-Felfáztok.-suttogtam a két sráchoz,de ők csak megrázták a fejüket.
Liam apukája leült a fia mellé,és maga elé nézett.Szipogott. Ed kis idő múlva csatlakozott mellé.
-Voltál már valaha kirekesztve életedben társaságból?-kérdezte meg Mac,Zayn nővérét.A lány megrázta a fejét.
-Látszik.-nézett rá ridegen Mike.
-Ne lepődj meg,ha mos ki leszel.-szólt oda nyersen és sírva Lis,majd léptek hozzánk,és ültek körénk.
-Nagy voltál kislány.-nyújtotta felém Mike a kezét,mire belepacsiztam.
-Az én barátnőm.-suttogta Lou a fülembe,mire elmosolyodtam.
Zayn családja,a lányra fittyet hányva letelepedtek körénk.A lány egyedül maradt.
Sírás ütötte meg a fülemet.Felkaptam a fejem,és körbe néztem.Felálltam és elindult a hang irányába.Dani is velem jött.Gondolom meghallotta.A bekanyarodtunk a folyosó végén,ahol a földön egy pár lábadt láttunk.Zayn lábait.Zayn feküdt a földön,ájultan.a húga pedig rajta.Oda szaladtunk.
-Zayn.Kellj fel.Zayn-sírt Safaa,és ráncigálta a srácot.Felkaptam a síró lányt,mire Dani ütögetni és kelteni próbálta a srácot.
A kislány a kezembe még jobban sírt,mire hozzám bújt.
-Csajok,gyertek vissza.-szólt Ed,mire elszaladtam a folyosó irányába.
-Hívjatok orvost.-néztem sírva a csapatunkra,akik felpattantak és szaladtak hozzánk.
-Anyu ne.-sírt az ölembe a kislány,mire tudták hogy nagy a baj. Ed elszaladt orvosért,mire a többiek próbálták kelteni a srácot,sikertelenül. Safaa-t kivette az apja a kezemből,Louis pedig odarohant hozzám.
-Remélem szégyelled magad.Gratulálok.-kiabáltam sírva a fiú nővérre felé.Ő is sírt. Louis elém állt,és magához húzott.
-SS.-suttogta,de én csak sírtam.
Ed a következő pillanatban orvosokkal jelent meg a liftben,majd a sráccal később tűntek el.

*Zayn szemszöge.*

Szétrobban a fejem.Kinyitottam a szemem,ahol egy kórházi kórterembe ébredtem.Körbenézem.Volt még egy ágy,melettem,ami üres volt.A kórterembe cuccok,táskák,kaják,és a többiek cucca volt bepakolva.Körbenéztem újból.Ez nem Rose kórterme.Ott be  volt törve az az üveg,amiről a folyosóról belehetett látni.Gondolkoztam.
Utolsó emlékem az volt,hogy Safaa-val lépkedünk a folyosón sírva.Majd minden elsötétült.Újra kinyitottam a szemem,és szoktam továbbra is a fényviszonyt.Gépekre voltam kötve. Rohadt jó.A folyosó üvegből túl, láttam ahogy elhalad,Katy az ápoló nő.Nem tudtam máshogy,füttyentettem neki,mire benézett a terembe.Rám nézett,elnevette magát,majd bejött.
-Nocsak.-nevetett továbbra is.
-Megszabadítanál ettől a sok logó szartól?-néztem a lányra,aki pedig mosolyogva bólintott,és szedte le rólam a végeket.Láttam az arcán ahogy végigmér,de nekem csak Rose járt az eszembe.

-Tudsz valamit a barátnőmről?-néztem rá,mire kifújta a levegőt.Lehet hogy nem ezt a kérdést várta.
-Nem nekem kellene ezt elmondanom..-szólt a nő,mire megállt bennem az ütő.
-Kérlek.-szóltam hozzá halkan,és néztem rá,mire elmosolyodott.
-25 órája műtik .Az életéért küzdenek. Nem biztos hogy megéli a holnapot.-suttogta a lány,és szedett le rólam mindent.
-A csapatjuk nem tudd semmit a lányról..Egyenlőre azt várják hogy fel kelj.-nézett rám,mire könnyes szemekkel bólintottam.
-Öltözz,aztán menj ki hozzájuk.Nincs nagy bajod,csak a stressz miatt,rosszullét.-nézett rám,majd állt fel.Felpattantam az ágyról,majd kerestem a ruháimat.
-Kellek,még?-nézett rám,mire megráztam a fejem.Miközben leszedtem magamról a kórházi ruház,felkaptam a nadrágom és a pólóm,Kiindult a kórteremből.
-Hé, Katy.-mentem utána,mire megfordult.
-Kösz. Mindent.-néztem rá,mire elmosolyodott.Hirtelen megöleltem,amit viszonzott.Együtt léptünk ki a folyosóra,majd mosolyogva folytatta az útját.Mindenki végig követte a mozdulatait.Apám rám kapta a fejét.
-Fiam.-nézett rám rosszallóan,mire megráztam a fejem.
-Nem csináltam semmit.-néztem rá,de hirtelen a nővérem irányába kaptam a fejem.
-Viszont te.-gurultam dühbe,mire Safaa megölelt.Felkaptam a kezembe.Arcon puszilt.-Ha Rose-nak,miattad,bármi baja esik,és tényleg nem éli meg a holnapot,ahogy azt mondják,nem vagy a nővérem.Igaza van El-nek,hogy lehetsz ekkora..-akadtam ki mire Safaa és Wali is hozzám bújt.Arcomról potyogott a könny.De nem csak az enyémről.Mindenkijéről,még a nővéreméről is.
-Remélem boldog vagy.-suttogva vágtam hozzá a szavakat,majd Wali-t,is felkapva léptem be a kórterembe.Levágtam magam az ágyra,a két lányt pedig mellém fektettem.
Safaa felkuncogott.Elmosolyodtam,mire Wali is követett.Ránéztem a nagyobbik húgomra,elmosolyodott,majd a húgunkat kezdtük el csikizni.A többiek beléptek a nagy nevetésekre a kórterembe.Elmosolyodtak,mire Safaa felugrott és letámadott minket.Felnevettünk,mire mind a kettő tesómat arcon pusziltam,és hozzájuk bújtam.Kinéztem az üvegablakon,ahol Donyha lépkedett el sírva a kórterem előtt.